Az egyikük Alois Brunner. Róla úgy vélik, minimális az esélye annak, hogy még él: 99 esztendeje született a ma Ausztriához (Burgenland) tartozó Nádkúton, anyanyelve magyar. Eichmann után ő volt a második ember a nácik deportálási terveinek szerzői és végrehajtói között. Az Eichmann-perben megállapították, az SS Hauptsturmführer személyesen felelős 140 ezer zsidó férfi, nő és gyermek legyilkolásáért, köztük több tízezer szlovákiai magyar zsidó tragikus sorsáért. Ő irányította egy deportáló szerelvényen bécsi zsidók Rigába szállítását, és e halálvonat egyik utasának feljegyzése szerint egy vagon peronján láncra verette és agyonlőtte Sigmund Bosel karitatív tevékenységéről is ismert vállalkozót. Több koncentrációs tábor parancsnoka volt a németek megszállta Franciaországban. 2001-ben egy francia bíróság távollétében halálra ítélte egyebek közt egy 345 fős párizsi árvaház kis lakóinak deportálásáért: az akció közben egy 11, egy 4 és egy 2 éves gyereket agyonvertek az SS-őrök. A II. világháború után a hasonló történetekből ismert „patkány útvonalon” vöröskeresztes dokumentum segítségével, katolikus egyházi személyek támogatásával Egyiptomba utazott, majd dr. Georg Fischer néven Szíriába tette át székhelyét, ahol a politikai rendőrség egyik tanácsadója lett. Két „levélbombás” támadást is túlélt, noha egy ujját és fél szeme világát is elvesztette a robbanások következtében: e merényleteket a Moszadnak tulajdonították. Utoljára 1996-ban látták élve Szíriában, majd hírek érkeztek arról, hogy Brazíliába távozott, ezt megerősítették, hogy ujjlenyomatai megszerzése után vizsgálatot indított felkutatására a brazil rendőrség.

Brunner jó barátja volt a rendőri iratokban is dr. Halálnak nevezett Aribert Heim mautha­useni SS-orvos, ő most 97 éves lehet, ha él. A haláltáborban vezette az „orvosi” kísérleteket: érzéstelenítés nélkül operált, hogy kiderítse, mennyi fájdalmat bír el egy ember. A tudós rémtetteiről maga szolgáltatott bizonyítékot, hiszen kínos precizitással vezette naplóját „kísérleteiről”. A II. világháború végén az amerikaiak elfogták, de szabadlábra került, és német földön, Friedburg­ban, valamint Baden-Baden­ben jól menő nőgyógyá­szati praxist vezetett 1962-ig, miközben tagja volt egy ismert jéghoki- csapatnak is.

Amikor hírét vette készülő letartóztatásának, illegalitásba vonult és nyomtalanul eltűnt Németországból. Többször elterjedt halálhíre is. Danny Baz nyugalmazott izraeli ezredes önéletírásában azt állította, hogy a The Owl („a Bagoly”) nevű amerikai titkos szervezet „levadászta” a háborús bűnöst, megölték és hamvait a tengerbe szórták. Többen viszont állítják, természetes halállal halt meg Chilében.

Fia, Rudiger szerint pedig élete utolsó éveit Kairóban töltötte, ahol a mohamedán vallású Tarek Farid Husszein névre állították ki 1992-ben halotti bizonyítványát. A halálhírekkel szembenállónak tűnik az, hogy hozzátartozói mindmáig nem vették fel a pénzt Német­országban vezetett 1,2 millió eurós bankszámlájáról, amelyen a neki járó nyugdíj található: erre csak akkor lennének jogosultak, ha halotti bizonyítványt mutatnának be.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!