Az új kormányzati filozófia szerint a jövőben a beteget csak ott lehet kezelni, ahol a gyógyításához van elég, kel­lő gyakorlattal rendelkező orvos és megfelelő eszköz. Ahol bármelyik hiányzik, ott bezárják az osztályt, és a betegeknek távolabbra kell utazniuk az elvileg jobb ellátásért. Mindezzel összességében 5 százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát, amivel a kormány mintegy 20 milliárd forintot spórolhat évente. Az egészségügyi államtitkár szerint a struktúra átalakításakor minden esetben fejlesztésről van szó. Szócska Miklós úgy fogalmazott: „nem az a lényeg, hogy hol mi nem lesz, hanem, hogy mindenki tudja, mit hol kap meg”.

Na, ezt egyelőre még senki nem tudja biztosan, pedig jövő vasárnaptól már az új szabályok szerint működik a rendszer: kórházi ágyak, ellátások szűnnek meg vagy kerülnek át máshová, új beutalási rend lesz. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal csak július 1-jén, a hatályosulás napján teszi közzé a honlapján a kapacitásokat és ellátási területeket érintő változásokat, vagyis például azt, hogy egy kórház mely településről, illetve településrészről köteles betegeket fogadni.

Az intézményeket viszont „már” egy hete tájékoztatták – akárcsak arról, hogy a kórházban hány aktív ágy és osztály szűnik meg, vagy kerül át máshová. Egyelőre a kórházigazgatók sem tudják, miként alakul át az egészségügy finanszírozása és hova irányítsák át a betegeket a megszűnt osztályokról. A hvg.hu-nak nyilatkozó egyik vezető szerint a káosz elkerülhetetlen, „amíg nincs meg a beutalási rend, a mentősök sem fogják tudni, kit hova vigyenek. Nem tudjuk, mi lesz a finanszírozással. Az intézményekre lebontott adatokat ugyan megkaptuk, de az egészet nem helyezik el egy nagyobb rendszerben, és ismét miénk lesz a felelősség, ugyanis a betegeket sem tájékoztatták a változásokról” – fogalmazott.

Kérdés például az is, hogy az államosítások révén központivá és így olcsóbbá váló közbeszerzésekből (gyógyszerek, eszközök stb.), bér- és működési költségekből származó megtakarításokat központosítják vagy azok a kórháznál maradnak.

Ott, ahol szükség lehet elbocsátásokra, június végétől ketyeg az átlagosan két hónap felmondási idő. A változásokkal, így az állások megszüntetésével járó költségeket a kórházaknak kell kigazdálkodniuk, de a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet szerint erre lesz forrás, mert még augusztusban is a korábbi összeget kapják az intézmények. Azt, hogy pontosan hány egészségügyi dolgozó munkahelye szűnik meg a rendszer „újraindításával”, még nem tudni.

A beharangozott fizetésemelések helyett csak bérkompenzációt kap az egészségügyi dolgozók egy része, így a továbbra is alacsony béreket kiegészítő hálapénzzel sem szőrözött sokat a tárca: a szintén július 1-jén életbe lépő Munka törvénykönyv-módosításban rögzítették, hogy a paraszolvencia elfogadása bűncselekmény, kivéve, ha a munkáltató engedélyezi. Eddig csak Rácz Jenő, a veszprémi kórház igazgatója közölte, hogy orvosai utólag elfogadhatnak hálapénzt.

A rengeteg bizonytalanság fokozta az orvoselvándorlást: lapértesülések szerint az átalakítás előtt álló intézmények szakemberei közül különösen sokan fogadtak el külföldi állásajánlatokat az elmúlt hetekben. A kórházakkal a csak június közepén közölt minimumfeltételek betartásának egyik legfőbb akadálya a szakemberhiány. A zűrzavart fokozzák az olyan esetek, mint a kazincbarcikai: a város fideszes képviselője az utolsó pillanatban kilobbizta, hogy a 40 belgyógyászati ágy mellett 15 szülészeti és ugyanannyi sebészeti ágyat is meghagynak, de mire ez kiderült, már az összes belgyógyász felmondott. Az erős fideszes lobbi húzta keresztül Szócska Miklós államtitkár terveit a soproni, a miskolci, vagy a kalocsai intézményben is, de Edelényben állítólag a fideszes képviselő-kórházigazgató Daher Pierre intézte, hogy a Barcikán megszüntetett, kiválóan működő intenzív osztályt helyett – ott! – egy új intenzív részleget alakítsanak ki. Ami biztos: az orvosi beutaló csak három hónapig lesz érvényes, és a beteg csak ott veheti igénybe az ellátást, ahová a beutaló szól. Ha valaki mégis más intézményt választana, akkor az a jogszabály szerint olyan, mintha nem lenne beutalója, vagyis csak térítés ellenében veheti igénybe az ellátást, vagy az adott szakrendelő visszautasíthatja a kezelését. A sürgősségi ellátás viszont korlátok nélkül bárkinek bárhol igénybe vehető országszerte. Az új struktúrában az eredeti tervek szerint az előre tervezett beavatkozásokat mindenki a területileg illetékes kórházban vehetné igénybe, de elvileg bárhol megtörténhet a kezelés, ahol fogadják az illetőt az ellátásra – igaz, ezért egy fillért sem kap az intézmény az egészségbiztosítótól, vagyis erre nemigen lehet számítani. 2007 óta létezik az a szabály, melynek lényege, hogy a szabad orvosválasztásért részleges térítési díjat kell fizetni, de erre eddig nem volt példa. Az összeg az egészségbiztosító által a szolgáltatónak fizetendő díj 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint lehet – mostantól e szabály egyike lesz a fő elveknek.

Biztos az is, hogy csaknem kéttucatnyi település lakóinak több órát is utazniuk kell majd a legbonyolultabb orvosi ellátásokért. A Nép­sza­badság írt arról, hogy Nagyhódos lakosai a politraumatizált ideggyógyászati ellátást illetően a falutól közel 6 órára lévő Szegedi Tudo­mány­egyetemen juthatnak segítséghez. A nagycsepelyi patológiás terheseknek is időben kell elindulniuk, hogy odaérjenek a több mint 3 órára lévő pécsi klinikára. Azt nem tudni, hogy bárki megtéríti-e a kényszerű utazás, az esetleges többszöri átszállás költségeit a betegeknek, akiknek akár szabadságot is ki kell venniük egy vizsgálat vagy kezelés miatt.

Ami viszont mégsem július 1-jétől változik: a betegek szabad mozgását januárig bizonyosan nem korlátozzák, bár az eredeti tervek szerint a kormány megakadályozta volna, hogy a betegek a térséghatárokon átívelően kezeltethessék magukat. Júliusban még fogadhatnak beteget a megszüntetendő kórházi osztályok, augusztustól viszont erre már csak a feladat ellátására jogosult intézményben lesz lehetőség.

Ha még nem lett volna kellően nagy a káosz, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy hete állt elő azzal, hogy a 62 év felettiekre a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást a közszférában. Mivel ettől az ellátás végképp összeomlana – hiszen például a háziorvosok jó része nyugdíjaskorú –, ezért az egészségügyet „várhatóan” nem érinti az intézkedés. Majd arról írt a Magyar Nemzet, hogy központi várólistát kell vezetni az infarktusellátásról is. Miután a szakma hanyatt vágta magát az ötlettől, a tárca részben visszakozott: az azonnali ellátást mindez nem befolyásolja.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!