Vegyes fogadtatása volt Ukrajnában a feszültségcsökkentő négyoldalú genfi megállapodásnak.
Ha a hadsereg kivonul, akkor lehet béke – mondta egy oroszbarát tüntető az Euronewsnak csütörtök késő éjjel, de még nem tudta, hogy Derisa ukrán külügyminiszter már Genfben bejelentette: Kijevnek nincs szándékában kivonni a hadsereget Kelet-Ukrajnából, ahol oroszbarát csoportok az elmúlt hetekben legalább egy tucat városban foglaltak el közintézményeket, köztük előszeretettel rendőrőrsöket, ami fegyverbeszerzési szándékokra vall.
S hogy nem lesz egyszerű végrehajtani a genfi megállapodást, azt pontosan jelzi: miközben a svájci városban az orosz, az ukrán, az amerikai és az EU-külügyminiszter (és Washingtonban Obama elnök) halvány békéltető esélyeket emlegetett, kiderült, Ukrajnába nem engedik be a 16–60 év közötti orosz férfiakat, mondván, terrorveszélyt jelentenek, egy hét alatt több mint tízezret tiltottak ki. De „kétkapus meccsről” van szó: csütörtökön oroszbarát fegyveresek elfoglalták a szlovjanszki tv-tornyot, amely immár csak orosz tv-programot sugároz. Igaz, már az is a feszültség csökkenését jelzi, hogy hasonló akcióból több nem jutott erre a napra.
Az ötpontos genfi egyezség valamifajta reményt ad arra, hogy Ukrajna elkerülheti a polgárháborút, Oroszország pedig az újabb szankciókat.
Az öt pont:
- A felek tartózkodnak az erőszaktól és elutasítják a rasszizmust, a vallási intoleranciát, beleértve az antiszemitizmust.
- Minden illegális fegyveres csoportot lefegyvereznek, minden elfoglalt épületet kiürítenek.
- Mindazok, akik leteszik a fegyvert, amnesztiát kapnak, kivéve a főben járó bűnöket elkövetőket.
- Az EBESZ főszerepet kap az egyezség lebonyolításában.
- Alkotmányos reform kidolgozása.
Minden kompromisszumnak megvannak a csapdái, ennek is.
A lefegyverzés, az épületek elhagyása, a terek kiürítése első hallásra csak a kelet-ukrán állapotokra érvényes, de valójában a kijevi kormányzatnak is szembe kell néznie a Majdanon tanyát vert, távozni nem akaró, „jobbszektoros”, szélsőjobboldali, nemegyszer fegyveres csoportokkal.
Jellemző, hogy a donyecki oroszbarát csoportok egyik vezetője azt mondta a BBC-nek, nem mennek sehova az elfoglalt épületből és az utcáról, amíg a kijevi Függetlenség téren le nem bontják a „majdanisták” első sátrát. „Megvárjuk, hogy döntenek.” A donyeckiek egy része azonban láthatóan biztosra akar menni: úgy döntött, hogy nem várja meg a május 25-i elnökválasztást, hanem május 11-én meg akarja tartani a népszavazást: csatlakozzon-e Oroszországhoz a Donyeck régió vagy sem?
Akadt, aki orosz békefenntartókat kért Putyin elnöktől, aki éppen csütörtökön majdnem négy órán át válaszolt a nézők kérdéseire (2,5 milliót kapott) a Közvetlen vonal című televíziós programban.
Az orosz államfő először ismerte el, hogy a Krím elfoglalásában az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de professzionálisan cselekedtek az orosz katonák.
A Putyin elnököt a televízión keresztül kérdezők között volt az orosz szakértőket tömörítő Valdaj Klub tagjaként Stier Gábor, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője, aki az Európában zajló konzervatív reneszánsz, a nemzeti érdekekre alapozó gondolkodás térnyeréséről kérdezte az orosz államfőt. Lehet-e, hogy Európa és Oroszország ilyen alapon kezd új párbeszédet és nemtart-e attól, hogy az Egyesült Államok összeveszejti őket?
Putyin látnivalónak mondta az erős konzervatív újjáéledést, példaként Orbán Viktor választási győzelmét hozta fel, és megemlítette Marie Le Pen radikális pártjának francia választási sikerét is. Közös vonásként említette, hogy nem Brüsszelre, hanem az emberekre figyelnek. Putyin fontosnak tartja a viszonyt Európával, és ennek érdekében a bizalomerősítést.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
