Mégiscsak szóba áll Polt Péter az uniós ellenőrző delegációval, derült ki az utolsó pillanatban. Rajta kívül azonban vélhetően senki más – a kormány titkolózik és az EU-t támadja.

  <h1>Alijev és Orbán - Fotó: Kisbenedek Attila, AFP</h1>-
  <h1>Jávor Benedek</h1>-

Alijev és Orbán - Fotó: Kisbenedek Attila, AFP

- – Kép 1/2

Időhúzásra játszik a magyar kormány a kvótaügyben, és kettős cél vezérli, véli Jávor Benedek.

A Párbeszéd Európa parlamenti képviselője szerint egyrészt azért, hogy fel tudja használni a témát a választási kampányban, másrészt azért, hogy okafogyottá váljon az ügy, mire nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarországnak vitathatatlan jogi kötelessége végrehajtani a döntést. (Ami az utóbbit illeti: a kvótakötelezettség – azaz, hogy adott számú menekült kérelmét kell elbírálni – szeptember 26-ig érvényes. Ám ha sikeres lesz a kabinet időhúzó taktikája, annak Jávor szerint így is negatív következményei lesznek. (Emlékeztetőül: a menekültkvótákkal kapcsolatos európai bírósági ítélet okán a magyar kormány is érzékelte, hogy ha megkérdőjelezi a bíróság joghatóságát Magyarország fölött, az nem szül jó vért. Különösen akkor, amikor folyamatban van Magyarország ellen, az úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljárás előkészítése az EP-ben – és a parlament érdemben dolgozni kezdett a magyar jelentésen.)

„Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Magyarország szabotálja a közös döntések végrehajtását, és fogyóban van az uniós intézmények türelme” – fogalmazott a képviselő. Szerinte ezt igazolják az egyre keményebb megnyilatkozások. Például Angela Merkel német kancelláré vagy Antonio Tajani EP-elnöké, akik történetesen jobbközép, néppárti politikusok, tehát nem lehet azt állítani, hogy baloldali, zöldpárti összeesküvésről van szó.

Hétfőn mindenesetre Magyarországra érkezik az EP költségvetés- ellenőrzési bizottságának delegációja, amelynek Jávor Benedek maga is tagja. A delegáció a kiválasztott különböző helyszíneken az uniós támogatási pénzek felhasználásának a mikéntjéről gyűjt információkat. Az EP zöldpárti frakciójában politizáló képviselő elmondta: a delegáció előzetesen az együttműködés hiányába, sőt komoly ellenállásba ütközött a magyar hivatalok részről. Ilyet máshol nem tapasztalt a delegáció, pedig a helyszíni szemlék rutintevékenységnek számítanak, évente általában három uniós, illetve EU-támogatásokban részesülő, de unión kívüli országba látogat el a testület.

A Magyarországon felkeresni kíván projektek gazdái vagy egyáltalán nem reagáltak, vagy nem biztosítottak lehetőséget a találkozásra. Így például semmilyen visszajelzést nem kaptak a bajai turisztikai fejlesztések, illetve a felcsúti kisvasút üzemeltetőitől.

Kedden ennek ellenére a delegáció ellátogat Felcsútra. Nem kaptak választ olyan minisztériumi államtitkároktól sem, akikkel szerettek volna találkozni.

„Ez – jegyezte meg Jávor Benedek – erősíti a gyanút, hogy van mit takargatni.” Igaz, Polt Péter legfőbb ügyész, miután Jávor Benedek nyilvánosan panaszolta, hogy súlyos gondjaik vannak a találkozókkal, két hónap után most jelzett vissza, hogy mégis várja a delegációt.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz országgyűlési frakciója a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációt akar, Jávor Benedek azt mondta: nem létező dolgokra az unió nem tud reagálni, márpedig nincs olyan, hogy „Soros-terv”.

Másfelől még nem ismerik a nemzeti konzultációs kérdéseket. Az unió azonban – mind az Európai Bizottság, mind a Parlament azon bizottsága, ahol a hetedik cikkely előkészítését célzó jelentésen dolgoznak, szoros figyelemmel fogja kísérni a konzultációt.

Jávor Benedek szerint ennek a konzultációnak is feltehetően erős Brüsszel-ellenes felhangja lesz, az uniós intézmények, az integráció, az európai értékek elleni hangulatkeltés fogja jellemezni.

Nem vizslatnák. A fideszes – és más jobboldali, néppárti – képviselők ellenzése dacára az EP megszavazta, hogy a parlament vizsgálódjon annak az egész Európát behálózó azeri alapnak az ügyében, amelyiket számos politikus korrumpálásával gyanúsítanak. Az alap pénzéből Magyarországra is jutott mintegy 7 millió dollár, nagyjából akkor, amikor kiadták a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak. A végül is megszavazott baloldali javaslat egyik társbenyújtója, a szocialista Ujhelyi István Facebook-bejegyzésében megdöbbentőnek, beismerő vallomással felérőnek nevezte a strasbourgi plenáris ülésen történteket. A kormánypárt EP-képviselői „sunyiban” ellene szavaztak annak, hogy az EP átfogó vizsgálatot indítson az azeri csúszópénzek ügyében, „miközben a Fidesz átláthatóságról és tisztességről papol” – írta Ujhelyi.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!