Két éve él Svédországban, ma már széles körben ismert az északi államban és itthon is, pedig semmi különlegeset nem tett: csak a szeretteivel szeretne élni. A húszéves, fogyatékkal élő Wilhelm Fruzsina sorsáról már külügyminiszterek is tárgyalnak, ám egyre nagyobb az esélye, a lánynak haza kell jönnie. Haza, ahol senkije nincsen.
Édesanyja önkezével vetett véget az életének, apja három évvel később halt meg. Tizennyolc éves korában gyámja – mondván, a lány már nagykorú – lemondott róla. Fruzsina nagynénjéhez utazott Svédországba, a tizenegy naposnak tervezett látogatás kétévesre húzódott. Most azért küzdenek, a lány a rokonaival maradhasson. Bár a svédek indoklása szerint túl nagy terhet jelentene élete végéig gondoskodni róla – addig azonban nem utasíthatják ki az országból, amíg itthon nincsen hivatásos gondnoka.
Ezt a személyt a bíróság gondnokság alá helyezésre irányuló eljárásának kezdeményezését és lefolytatását követően a gyámhivatal rendeli ki. A cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet: teljes, illetve ügycsoportok szerinti korlátozás. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság esetén önállóan nem dönthet (csak csekély jelentőségű ügyekben), a gondnoka jár el a nevében. Amennyiben a bíróság csak bizonyos ügycsoportokban korlátozza a cselekvőképességét: minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.
A fogyatékos személyek különféle személyes gondoskodást nyújtó és pénzbeni támogatásokat vehetnek igénybe, amelyek esetében a jogosultság kritériumait az adott támogatásra vonatkozó jogszabályok rögzítik. Dr. Gazsi Adrienn, a KézenFogva Alapítván jogsegélyszolgálatának ügyvivője elmondta, nagyon fontos az érintett által igénybe vehető releváns támogatások, ellátások jogosultsági kritériumainak feltérképezése. Így Fruzsina helyzetében annak van komoly jelentősége, hogy minél hamarabb segítséget, információt, támogatást kapjon az őt megillető lehetőségek feltárásában, a kérelmek benyújtásában. A kérelem benyújtását követően az illetékes szakértői szerv ad szakvéleményt a fogyatékosság, egészségkárosodás mértékéről, és ezzel együtt vizsgálják az egyéb jogosultsági kritériumok fennállását. Ezt követően hoz határozatot az illetékes hatóság az ellátástámogatás megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról. Így pedig várhatóan hónapokba is telhet, mire a fogyatékossága okán komoly megértési nehézségekkel küzdő lány átverekszi magát a bürokrácia útvesztőin, és olyan támogatásokhoz juthat, amelyek enyhítik állapotából eredő hátrányait.
Csak egy kis jóindulat kell.
„Nagy szegénységben, ám édesapjával rendkívül szoros kapcsolatban élt Fruzsina” – emlékezik vissza Papházy Éva, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola igazgatója. A mentálisan sérült lány 2004 és 2010 között tanult az intézményben. „Alkalmazkodó, kedves gyerek, társaival jól kijött, tanárai is szerették. Folyamatos segítségre és támogatásra szorult: édesapja nem tudott elhelyezkedni, így sokszor okozott problémát például az ebéd befizetése, a tanszerek megvásárlása vagy a szükséges szemüveg beszerzése.
Ilyenkor a tantestületi kar segített: kifizette az új szemüveget, állta a költségeket. Hat éven át pártfogoltuk, ezért is esett rosszul, mikor a sajtóban azt olvastuk, hogy a magyar iskolarendszerben nem foglalkoztak kellőképpen a kislánnyal.” Ha mégis haza kell térnie, nem csak a gondnok, de más is segítheti. Már most több szervezet ajánlotta fel segítségét, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal pedig megígérte a nagynéninek: nem engedik az utcára kerülni Fruzsinát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!