A belvárosi gettó poklát túlélők még ma is elkerülnek egyes gyilkos emlékű tereket, utcákat.
Szörnyű egészségügyi körülmények, 15 dekás kenyérfejadag, százak és százak haltak meg – így teltek a mindennapok a pesti gettóban, ami éppen 70 éve szabadult fel. Az ide zsúfolt hetvenezer magyar zsidóból 58 ezren élték túl a borzalmakat.
A budapesti „nagy” gettót 1944. november 15-én „kerítették körbe: a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész), Király, Csányi, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt terület 4513 lakásból állt. Korábban már Újlipótvárosban is kialakítottak egy gettót, ahol a hivatalosan jóváhagyott 15 600 védett személynek a háromszorosa szoronkodott. Ezt a Vörös Hadsereg 1945. január 16-án szabadította fel, a „nagy” gettót két nappal később – itt, a Klauzál téren több mint háromezer temetetlen holttestet találtak.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ma délelőtt a Dohány utcai zsinagógában istentisztelettel és beszédekkel emlékszik a gettó felszabadítására – a kormányt L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára képviseli. Majd az Orosz Hadsereg Alexandrov kórusa ad koncertet, és Vlagyimir Szergejev, az Oroszországi Föderáció nagykövete tart beszédet.
A pesti gettó emlékezete című rendhagyó kiállítás a Klauzál téren ma 18 óráig látogatható. A szabadtéri részen a gettó történetét és az áldozatokat ismerhetjük meg korabeli dokumentumok alapján, egy ablaktalan, fekete deszkabódéban pedig kortárs képzőművészeti kiállítás látható.
Az Operaházban is megemlékeznek a náci népirtás áldozatairól: a január 26-i hangversenyen Arnold Schönberg Egy varsói túlélő című műve és Henryk Górecki III. szimfóniája is felcsendül.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!