Hitelbedőlési hullám?

Elsősorban azért, mert a forint a svájci frankkal szemben egész nyáron gyengélkedett, s az emiatt késedelembe esett hitelek csak 90 nap múltán jelennek meg a statisztikákban. Másrészt azért, mert a korábban átüzemezett hitelek közel felénél mostanában jár le a könnyített törlesztés időszaka. Végül, az ősz folyamán felerősödtek az állam adósmentő intézkedéseivel kapcsolatos lakossági várakozások is. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint ma az átlagos havi háztartási törlesztőrészlet nagysága 27 százalékkal haladja meg a két évvel ezelőtti szintet – jórészt az árfolyamváltozások okán.

Ez a növekedés az egész régióban példátlan. Ha pedig azt nézzük, hogy a magyar háztartások hiteltartozása eléri a GDP 31 százalékát, akkor azt látjuk: ennél magasabb érték a régiónkban csak a balti országokat jellemzi. A svájci frank 2008 nyarán volt számunkra a legolcsóbb, akkori mélypontján 141 forintot ért. Ehhez képest ebben az évben tartósan 200 forint fölött jegyzik, s az idén szeptemberben 225 forintot is adtak érte. Pénteken 210 forint felett zárt a tőzsdén a svájci frank. Az elmúlt öt évben felvett frankalapú devizahitelek 70 százalékát 145 és 165 forint közti frankárfolyamon kötötték. Ezért a devizahitelek 90 százalékát kitevő frankhitelek törlesztőrészletei a hiteldíj mutatótól függően általában 30-40 százalékkal, esetenként 50 százalékkal emelkedtek a kezdőrészlethez képest.

A devizahitelesek a hónapok óta tartó ígérgetések után is úgy látják, egyelőre nincsen megoldás megsegítésükre. Pedig szeptember óta közel 1 millióval többen vannak, akiknek valódi gondot okoz a törlesztés. Az ígért, megmenekülést jelentő Nemzeti Eszközkezelőről még mindig nem tudni, hogy mikor áll föl, és ha ez meg is történik, ki juthat majd valódi segítséghez. Most jönnek az igazi nehézségek: sok ügyfél azt mondja, hogy nincs lehetősége az eredeti, könnyítés előtti összeget sem fizetni. Pedig legtöbbjüknek most még többet kellene fizetnie.

– Folyamatosan bedőlési hullámban vagyunk. A kormánynak erre nincsen megoldása, csak az a Rogán Antal és Kósa Lajos által jegyzett 8 pont, ami azoknak segít, akik még tudják fizetni a törlesztőrészleteket – mondta a Vasárnapi Híreknek a Banki Hitel Károsultjainak Egyesü­letének főtitkára. Lénárd Mariann attól tart: nagyon nagy bedőlési hullám lehet. Itt a tél, sokan, akik most moratóriu­mot élveznek, nem törlesztik a hitelüket, és vannak olyanok, akik a közüzemi számlákat sem tudják befizetni. Amikor vége lesz a moratóriumnak, el kell dönteni, hogy a szolgáltatók, vagy a bank jut előbb a pénzéhez. Vagy egyik sem. – Ha nem hosszabbítják meg a moratóriumot, nem tudni, hogy ennyi ember hova fog menni, sőt, az ingatlanokat sem lehet majd eladni, mert a befektetők sem tudnak mindent megvenni – magyarázta Lénárd Mariann. Azt látnák a legjobb megoldásnak, ha végre a pénzintézetek „itthon is úgy viselkednének, mint a többi európai tagállamban”. – Az árfolyamkockázat nem volt bekalkulálva, a banknak is engednie kell ahhoz, hogy megtarthassák az ügyfeleiket és ne legyen még több bedőlés, hiszen az mindenkinek rossz. Ezért érhetetlen az álláspontjuk, és az is, hogy miért nem születik egy, a pénzintézeteket valóban szabályozó törvény – tette hozzá a főtitkár.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!