Nyert a zsír.
- A zsírellenes háború számos áldozatot követelt az elmúlt évtizedekben.
- Ők a nagy táplálkozástudományi kísérlet vesztesei voltak.
- A szénhidrát az új ellenség – ki tudja meddig.
Az amerikaiak szót fogadtak az 1970-es évek szenátusi ajánlásainak, amikor néhány évtized alatt lecsökkentették a zsírfogyasztásukat, mára azonban úgy tűnik, az egész feltevés, amire az étkezési szokásaik radikális megváltoztatását alapozták, hibás volt.
A koleszterintől való félelem arra vitte őket, hogy minél kevesebb vörös húst, tojást és tejterméket egyenek, és ehhez az élelmiszeripar is alkalmazott. A kieső kalóriákat azonban nem zöldséggel és gyümölccsel, hanem jórészt szénhidráttal pótolták. Így tulajdonképpen mindannyian egy hatalmas táplálkozástudományi kísérlet részesei lettek, amely azonban kudarccal végződött.
Az amerikaiak mára betegebbek, mint valaha.
Ugyan a rettegett szívbetegségekből adódó halálozás csökkent, ennek oka lehet a jobb sürgősségi ellátás, a fejlettebb gyógyszerek és a kevesebb dohányos is. A kettes típusú cukorbetegek száma azonban 1980 óta több mint két és félszeresére nőtt, a betegség tízből egy felnőttet érint. Az amerikai egészségügynek évente 245 milliárd dollárjába kerül a betegség. A lakosság egyharmada elhízott, az USA az egyik legkövérebb ország lett egy egyre kövérebb világban. Mint azt a TIME magazin nagy összeállításban taglalta, egyre több kutató hívja fel a figyelmet arra, hiba volt a zsírt főellenséggé kikiáltani.
A hisztéria az 1950-es években indult el, amikor sok látszólag egészséges amerikai halt meg szívrohamban, és ez a tendencia hatalmas félelmet okozott az emberekben.
Ekkor jött dr. Ancel Keys, aki felfedezte, hogy a koleszterinnek is két fajtája van, a szív- és keringési betegségeket okozó lerakódásokért az LDL koleszterin felel, míg a HDL kifejezetten védi a szívet. Hét országban végzett kutatási eredményei, amelyekben a húsban és a tejtermékekben lévő zsírt tette felelőssé a szív- és érrendszeri megbetegedésekért, a mai napig alapját képezik az uralkodó táplálkozási trendeknek. Kutatása azonban több sebből is vérzett, például a vizsgált országok közé nem vette be Franciaországot és Nyugat-Németországot sem, ahol pedig sok zsiradékot fogyasztanak, mégsem jellemző halálok a szívprobléma. Sok időt töltött viszont Kréta szigetén, ahol híresen sokáig élnek az emberek. Ott azt találta: alig esznek húst és sajtféléket, azt azonban elfelejtette belekalkulálni számításaiba, hogy éppen a II. világháború utáni szűkös időkben vizsgálta a táplálkozási szokásokat.
Keys olyannyira meg volt győződve az igazáról, hogy a tudományos életben mindenkit „lenyomott”, aki megkérdőjelezte eredményeit. Táplálkozási elvei annyira elfogadottak lettek, hogy még a szaklapok sem publikáltak olyan kutatást, ami ellentmondott volna a „zsírutálatnak”.
Mára azonban kiderült: az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek a halakban, magfélékben, zöldségekben és az olívaolajban találhatóak, elengedhetetlenek a szervezet számára, az üdvözítő megoldás a mediterrán típusú diéta lenne.
A telített zsírok szerepe azonban még mindig tisztázatlan.
Egy 2010-es metaanalízis, vagyis több kutatás eredményeinek összevonása arra jutott, hogy nincs összefüggés a telített zsírok és a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága között. A helyzetet bonyolítandó arra is fény derült, a „rossz” LDL koleszterinből is kétféle van, és az tűnik ártalmasnak, amelyet a szénhidrátfogyasztással viszünk be.
2585 – ennyi kalóriát fogyasztottak az amerikaiak átlagosan naponta, ez a szám 1970-ben még 2109 volt. A kalóriák 42%-kát ráadásul lisztből és gabonafélékből viszik be.
A zsír elleni harc ellenpontjaként néhány évtizede az alacsony szénhidráttartalmú diéta is divatba jött, amelynek élharcosa az itthon is ismert dr. Robert Atkins volt. Ez az alapvetően a húsra alapozó étrend azonban szintén hordoz magában számos kockázatot. Kritikusai szerint a túl sok hús fogyasztása ugyanis a vastagbélrák kialakulásának esélyét növeli meg drámaian.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
