Nem tartott sokáig a régóta várt „társadalmi párbeszéd” az új felsőoktatási törvényről. A vitairat elolvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján, ám a sokakban indulatot kiváltó korrekciós lépésekre beérkező vélemények nyilvánossá tételét a minisztérium nem vállalta.
„Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!” – áll a honlapon. Csupán egy e-mail címre lehet véleményt küldeni december 10-ig. Múlt héten beszámoltunk már a tervezetből kiszivárgott információkról, amik majdnem mind bekerültek az 51 oldalas vitairatba. A legnagyobb felháborodást kiváltó vizsgaalkalom- korlátozásról azonban még nincs konkrét elképzelés. „Nem fo gunk teret engedni olyan törekvéseknek, hogy parttalan mennyiségben vizsgázgathassanak a hallgatók” – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a szerdai sajtótájékoztatón, de ennél többet egyelőre nem lehet tudni. A minisztérium tervei szerint sok konkrét javaslat hozhat majd gyökeres változást: új finanszírozási és gazdálkodási rendszert léptetnének életbe, a tanárképzésben visszaállítanák az osztatlan képzés, az oktatói előmenetelben elismernék a minősített gyakorlatot, a felsőoktatásba való belépés feltételeként pedig két emelt szintű érettségit tennének kötelezővé. Abban a valószínűtlen esetben persze, ha változtatások nélkül kerülne a vitairat januárban a kormány, majd áprilisban az Országgyűlés elé. A szocialista párt szerint a kormány ugyanazt teszi a felsőoktatással, mint az Alkotmány bí rósággal. Hil ler István volt oktatási miniszter a törvényjavaslatról azt mondta: „Meg tépáz jogokat, szűkít és ellehetetlenít. A felsőoktatási törvény koncepciójára a 60-as évek szelleme nyomja rá bélyegét. Kevés hallgató, bezárkózó intézmények, állami felügyelet”. Szerettük volna megkérdezni Mezey Barnát, az ELTE rektorát a helyzetről, de a kedden tartandó Magyar Rektori Konferencia előtt, kialakult közös álláspont híján még nem kívánt nyilatkozni lapunknak. A rektori konferencia elnöke, Sándorné Kriszt Éva is csak annyit mondott el nemrég, hogy szerinte még kidolgozatlanok a tervek. Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke csak egy fokkal merészkedett messzebb. Szerinte a javaslat ebben a formában még csupán látszatmegoldásokkal van tele, hiszen senki nem gondolhatja, hogy az intézménymegjelölés korlátozása például minőségi változást eredményezne az oktatásban. Hétfő délelőtti sajtótájékoztatójuk előtt azonban ő sem szeretett volna konkrétumokat megemlíteni. Ekkor közlik ugyanis hivatalosan a Hallgatói Önkormányzatok álláspontját az ügyben. Szerinte először azt kéne megtudni, pontosan ki/kik írták a vitairatot. Sejthető, hogy a Professzorok Batthyányi Köre, de neveket senki nem mond. „Feltételezhető ezek után, hogy volt 2-3 ember, akik még összeültek barkácsolni kicsit a koncepción, és kiegészítették a saját ötleteikkel” – vélekedik Körösparti. Állítja, hogy a nyilvánosság elé dobott, felhígult tervezetben nem lett világosan megfogalmazva több fontos dolog sem. Miért lesz ettől jobb? Hogy fog megvalósulni ez az átalakítás? Kérdéseikre a kerettörvényen belüli rendeletektől remélnek választ. A HÖOK mindenesetre elkészíti a saját, hallgatói szemléletű koncepcióját, amit szintén vitára bocsátanak.
Nem tud azonosulni a Hoffmann Rózsa államtitkár által képviselt oktatáspolitikai irányzattal – közölte Pokorni Zoltán, a Fidesz korábbi oktatási minisztere a X. Országos Neveléstudományi Kon fe rencián. A Fidesz alelnöke többször is kifejezte a KDNP-s Hoffmann Rózsa képviselte oktatáspolitikai irányzattal szembeni kételyeit. Pokorni hiába tagja a kormánypártnak és vezeti a szakbizottságot, nincs befolyással az oktatásügy alakulására – ezt lehetett kihallani a Fidesz-politikus beszédéből, amelyet a háromnapos rendezvény csütörtöki megnyitóján mondott el. Beszédében többször kifejtette, hogy reméli, a jelenlegi oktatáspolitikai vezetők nem szaporítják majd az oktatás problémáit, és bosszúvágyból nem teszik tönkre az előző parlamenti ciklusokban elért eredményeket. Pokorni kijelentette: illúzió, hogy a ’70-es években jól működött az oktatás, ahhoz nem érdemes visszatérni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
