Le kell szoknunk a hosszú, hideg telekről – mondja a meteorológus. Az idei január is enyhe lesz, de Amerikából még számíthatunk némi fagyra. Talán. Ennél egy fokkal biztosabb, hogy drágul a gyümölcs.
Az ilyenkor megszokottnál jóval melegebben kezdődik a hétvége. A csúcshőmérséklet 6–15 fok körül alakul, és éjszakára sem csökken 1–7 fok alá – olvasható a legfrissebb előrejelzésben. Középtávon sem várható jelentős változás. A meteorológus szerint a jelenség összefügg a globális klímaváltozással (közkeletű nevén felmelegedéssel). „Egyre inkább hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy az évnek ebben a szakában a március végére, április elejére jellemző időjárás van – mondja Németh Lajos, hozzátéve, hogy a jelenség nem új keletű. Három évvel ezelőtt január 5-én (lapzártánk időpontjában) például Kaposváron 16,3, Putnokon pedig 16 fokot mértek. „Rekordot nem fogunk dönteni, de a hétvégén így is 13-14 fokra számíthatunk” – álltja Németh Lajos.
Az a tény, hogy a kelet-középeurópai időjárás az évszázad közepére már jobban fog hasonlítani a mediterrán térségére, mint a 20 évvel ezelőtti magyarországira, sok szempontból rendezheti át az életünket.
„Síelni például valószínűleg ritkábban járhatunk majd a Mátrába vagy a Bükkbe, a 600–1000 méter közötti terepek egyre kevésbé lesznek alkalmasak a téli sportolásra – mondja a meteorológus. – Az éghajlati modellek azt mutatják, hogy minimum 1200 méter lesz az a határ, ahol nagy biztonsággal találhatunk havat januárban, februárban.”
Az éghajlatváltozás nem hagyja érintetlenül a növény- és állatvilágot sem. Ezt az időszakot a Kárpát-medencében korábban „mély álomban” töltötték a növények.
Most viszont nem ritka, hogy a hagyományosan márciusban-áprilisban virágzó növények bimbót hoznak. „Ha előbb ébred a vegetáció, védtelenebb lesz a kora tavaszi fagyokkal szemben – figyelmeztet a szakember. – A növények lassabban adaptálódnak a megváltozott helyzethez, így az áprilisi fagyosszentek jelentős károkat okozhatnak.” Ez pedig – nem nehéz kitalálni – azt jelenti, hogy drágulni fog a gyümölcs és a kenyér is. A hidegnek ráadásul van még egy funkciója: ritkítja a kártevőket. Ha nincs hideg, ezek elszaporodnak, gyengítik a termés minőségét, ez pedig ugyancsak áremelkedéshez vezet.
Azok kedvéért, akik szeretnének még reménykedni a valódi télben, némi biztatást jelent, hogy az Egyesült Államok keleti partvidékén a napokban erős faggyal és havazással küzdenek. „A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a frontok, bár gyengítve és többhetes késéssel, de megérkeznek Európába is” – mondja Németh Lajos.
Januári rekord mínuszok és pluszok
1942. január 22., Zirc –31,2
1987. január 13., Paks –30,3
2017. január 8., Tésa –28,1
2005. január 8., Máza 17,6
2008. január 20., Rábagyarmat 17,5
2015. január 10., Sopron 19,7
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!