Újabb gigadugóval ért véget a szombat, miközben az állami szervek saját énképük szerint „megfeszített színvonalon” mentettek. Orbán Viktor személyesen vett fel a mikrobuszába a hóban két napja kamionnal elakadt, amúgy ellátás nélkül hagyott párt az M1-esen, Pintér Sándor belügyminiszter a helyszínen tájékozódott, a közszolgálati híradó pedig nagyjából ezt tartotta a legfontosabbnak a 270 ezer embert érintő katasztrófahelyzet bemutatásakor. Délután 5-kor nagy sajtónyilvánosság előtt jelentette be a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának országos iparbiztonsági főfelügyelője, hogy mindkét irányban járható az M1-es. Kossa György tűzoltó dandártábornok beszélt arról is, hogy a csütörtökön kezdődő ítéletidő a lakosságot(!) nagymértékben felkészületlenül érte(!), annak ellenére, hogy a sajtóból előre lehetett tudni(!), hogy egy hidegfront érkezik, jelentős csapadékkal és rendkívüli erejű széllel. Este 7-kor már ismét zárva volt az M1-es Hegyeshalom felé, az M0-s és Győr között, a főváros felé pedig csak lépésben lehetett haladni. Az Útinform közölte: a forgalmat átterelték az 1-es főútra, de azon is csak araszoltak az autók – jegesedés miatt állt a forgalom. Az ORFK tegnap este 8-kor adott ki közleményt: jégbordás szakaszokra lehet számítani a következő 12–24 órában az autópályákon, a fő- és mellékutakon is. Arra kérik a gépjárművezetőket, hogy elindulás előtt tájékozódjanak az időjárási és az útviszonyokról – kérdés, hogy az elmúlt napok ellentmondásos hírei, elérhetetlen kormányzati honlapjai után ez mennyire lesz sikeres.

Lassan felenged

Szombaton is nagy erőkkel folyt a hóban rekedtek mentése és a károk enyhítése. A legnagyobb problémát már nem is a hó, hanem az áramés ivóvíz-szolgáltatás akadozása jelenti.

Országszerte csaknem 15 ezer embert és 3700 gépjárművet szabadítottak ki a mentőegységek a hó fogságából a katasztrófavédelem és a rendőrség tájékoztatása szerint. A legnagyobb problémát már nem is a hó, hanem az áram- és ivóvíz-szolgáltatás akadozása jelentette a legtöbb helyen. Szombat reggel Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében még 77 olyan település volt, ahol nem volt áram, Hajdú-Bihar megyében pedig ekkor már kevesebb mint 4 ezer fogyasztót érintett a zord időjárás miatti áramkimaradás, itt délutánra szinte 100 százalékban sikerült elhárítani a hibákat, amelyeken a szolgáltatók egész nap dolgoztak; Szabolcsba még a Dunántúlról is vezényeltek át szakembereket a gyorsabb munka érdekében. A hírek nem túl biztatóak: az Index szerint Szabolcsban akár a jövő hét elejéig is elhúzódhat a hibaelhárítás, így néhol még napokig áram nélkül maradhatnak az emberek. A térségben a katasztrófavédelem által biztosított aggregátorokkal igyekeztek pótolni az áramot, az eszközöket a legfontosabb áramfelhasználók, a melegedőhelyek, idős- és gyermekotthonok, valamint a vízművek között osztották szét. A belvízzel fedett területeken leszakadt vezetékek helyreállításához még egy lánctalpas, úszó gépjárművet (képünkön) is igényeltek, az E.On Zrt. pedig a hibaelhárítás közben még egy helikoptert is bevetett Nyírbogdány térségében. A munkát jelentősen nehezíti a hó, máshol a belvíz, Ibrány térségében például még az a honvédségi lánctalpas jármű is elakadt, amelyet az áramellátás helyreállítása érdekében vetettek be. A rendkívül rossz terepviszonyok között, majdnem 50 órája dolgozó villanyszerelők erőfeszítései ellenére a megyében 46 ezer fogyasztói helyen továbbra sincs áram – közölte az E.On Zrt. szóvivője, Egyházi Nikoletta.

Az autókban rekedteknek sem volt könnyű dolguk. Bár szombat hajnalra felszabadult az M1-es és az M7-es autópálya is, az előbbit a nap folyamán egyes helyeken többször lezárták hosszabb-rövidebb időre, és csak 17 órára állt helyre mindkét sávon, mindkét irányban a forgalom. A bábolnai szakaszon 110 kilométer/órás szél fújt, mely 2,5 és 5 méteres hótorlaszokat emelt, emiatt csak ott mintegy 14 ezer ember került a hó fogságába, 4000 személykocsiban és 2700 teherautóban. Tatabánya felé 30, Győr felé 15 kilométeres sor alakult ki. A mentésben kétezernél több hivatásos tűzoltó és ezernél több önkéntes, illetve a polgári védelem munkatársai vettek részt. A mentést két helikopter és két tank is segítette.

Szombaton is rengetegen voltak kénytelenek az autóikban várakozni, miközben újabb torlódások is nehezítették a haladást. Az 1-es főúton Tatabányán például teherautók csúsztak meg és tették járhatatlanná az utat, a 710-es úton pedig egy juhokat szállító vagon borult fel a papkeszi és balatonakarattyai körforgalmak között. A rendőrségnek szombat reggelre sikerült nekikezdenie az utak mentén hagyott gépjárművek elszállításának. Délután még nyolcvanan várakoztak a győri önkormányzat és a katasztrófavédelem által kialakított melegedőkben arra, hogy továbbutazhassanak. Két éjszaka alatt összesen 1300-1400 ember vette igénybe ezt a lehetőséget. Győr azzal is segített, hogy megnyitotta az egyik iskolát ideiglenes szállásul, valamint fedezte a hóviszonyok miatt a városban rekedt úton lévőket ellátó karitatív szervezetek költségeit. A szállodák, panziók sok helyütt ingyen, vagy jelentős kedvezménnyel szállásolták el a bajbajutottakat, emellett rengetegen fogadtak be bajba jutottakat a saját otthonukba. Dél körül még 96 járhatatlan út volt az országban, és 19 településre nem lehetett bejutni, estére viszont már felszabadult egész Fejér megye, és Veszprémben is csak 3 elzárt település marad.

Délutánra szerencsére javulni kezdett a helyzet, a meteorológiai szolgálat is visszavonta mindenhol a gyenge hófúvás miatt korábban kiadott figyelmeztetését. Ettől függetlenül még ma is érdemes tájékozódni, mielőtt autóba ülünk, mivel több helyen továbbra is érvényben vannak az útlezárások. Mindeközben Orbán Viktor és Pintér Sándor országjáró körútra indult, de péntek után szombaton sem gyakoroltak önkritikát a kialakult helyzet miatt. A belügyminiszter sajtótájékoztatóján azzal indokolta, hogy nem adtak ki általános riasztást az országos rádiókon és televíziókon keresztül, hogy a rendkívüli helyzet nem érintette az egész országot. Megjegyezte továbbá, hogy a meteorológiai szolgálat riasztása mindenkihez eljuthatott a médián keresztül – pénteken viszont még kitért az elől a kérdés elől, hogy a hatóságok miért nem figyeltek jobban a napokkal korábban kiadott előrejelzésekre. Tény: „mindössze” 270 ezren kerültek hosszabb-rövidebb ideig bajba az utakon és a hóval elzárt településeken. Amikor a kormányfő péntek este bejelentette, hogy mindenkit kiszabadítottak, még több tucat autó és busz utasait mentették Győr közelében.

Szombaton már csak kézi erővel tudták lapátolni a havat az M1-en, ehhez önkénteseket toboroztak Budapestről – két óra alatt több mint 200 ember jelentkezett.

A pénteki tömegkarambol két halálos áldozatát leszámítva a hóhelyzet közvetlenül nem követelt emberéletet, azonban az ORFK sajtószolgálata az Indexnek délelőtt arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában 4 kihűléses eset jutott a tudomásukra Békés, Borsod, Győr és Somogy megyében. Három eset közterületen, egy pedig egy magánházban történt, „részleteket azonban nem kívánt közölni az ügyeletes”. Az ORFK ugyanakkor nem tudott arról a két esetről, amit a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közölt: az elmúlt két napban a mentők 7 embert mentettek meg a kihűléstől, 2 férfi azonban életét vesztette; Fürgeden, illetve Magyarkesziben saját házuk udvarán hűltek ki. Samu Attila, a belügyminiszter főtanácsadója kérdésünkre, hogy a másutt történt kihűléses esetekben közrejátszottak-e a nagy áramkimaradások, vagy hogy fák dőltek ki, határozott nemmel felelt. „Olyanok váltak a fagy áldozatává, akiknek nem volt fűtőanyaga, vagy olyanok, akik feltehetően ittasan elaludtak valahol a közterületen, illetve a saját ingatlanjukon.”

Húszezer embernek segített a Magyar Vöröskereszt 200 önkéntese és 50 munkatársa a rendkívüli időjárással összefüggésben csütörtök óta – írta az Index. Tegnap délutánig Fejér, Komárom- Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében fordultak a legtöbben a humanitárius szervezethez segítségért. A budaörsi befogadó központban 400 rászoruló elszállásolását segítették, emellett több száz adag ételt és teát is kiosztottak szombatig.

Tehetetlenül

A legnagyobb probléma az volt, hogy a bajba jutottak órákig nem kaptak információt – mondja a pszichológus, aki szerint a civil összefogás ugyanakkor komoly lelki támaszt ad.

Önkéntes és hivatásos pszichológusok csapata állt készenlétben, és bár a helyszínre nem jutottak el, telefonon azonban folyamatosan tájékozódtak a hó fogságába került autósokról. Dr. Lénárt Ágota, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi docense szerint ugyan minden katasztrófa más, egy valami közös bennük: az érintettek tehetetlensége. „Krízishelyzet, amelyeket kívülről nem tudnak befolyásolni, s ahol rákényszerülnek, hogy számba vegyék a tartalékaikat és a lehetőségeket. A legnagyobb problémát az okozta, hogy az emberek hosszú órákig nem tudták, mi történik, és hogy mikor, honnan kaphatnak segítséget” – mondta a szakember, aki szerint a másnap délután kiküldött SMS már sokkal hamarabb kellett volna, hogy eljusson a bajban lévőkhöz, az ugyanis komoly lelki támaszt adhatott volna nekik. A hóban rekedtek attól függően, hol érte őket a „vesztegzár” és mennyire voltak tartalékaik, máshogy élték meg a katasztrófahelyzetet. „Aki előtt hófal tornyosult, mást élt át, mint aki a benzinkúton vészelte át a kritikus időszakot, de az összefogás, a szinte példátlan segítőkészség jelentősen enyhített a krízisen. Ahogy a benzinkutakon, az útmenti éttermekben fogadták az embereket, vagy ahogy azonnal, minden környékbeli és távolabb élő a maga módján segíteni akart, megmutatta, hogy milyen hihetetlenül nagy összefogás tud egy pillanat alatt kialakulni. Ez a társadalom pszichológiájának sajátja: az aktivitás az első időszakban ilyen rendkívüli, aztán, ha a helyzet egy-két hét alatt nem oldódik meg, lanyhul, majd el is veszik” – folytatja Lénárt Ágota, aki ugyanezt tapasztalta a vörösiszap-katasztrófa helyszínén is. Azt nehéz megmondani, milyen későbbi következménye lehet még az átélteknek. „Az, ha az első eufória után hirtelen sírás, dühroham, tör ki valakiből, természetes, de ez akár még egy hónap múlva is elő-elő fordulhat. Pszichés problémára akkor érdemes gyanakodni, ha az esemény után hetekkel is megmarad a szorongás, lehangoltság, agresszió. A poszttraumatikus stressz sajátossága, hogy nem bukkan fel azonnal: az ember egy ideig látszólag jól van, később mégis aggasztó tüneteket produkál, ekkor érdemes szakemberhez fordulni. Segít az erős családi háttér, és az, ha az érintett többször is részletesen elmeséli az átélteket” – magyarázta a pszichológus. A szakember szerint az ilyen kríziseknek pozitív hatása is lehet: sokan átértékelik a helyzetüket, életüket és más súllyal kezelnek bizonyos dolgokat, jobban megbecsülik az addig természetesnek hitt értékeket.

Kiakadt az ellenzék

Az MSZP szerint felelős kormánynak nyoma sem volt, a katasztrófavédelem új szervezete és vezetője pedig megbukott az elmúlt 36 órában. A szocialisták továbbra is vizsgálatot sürgetnek a rendkívüli időjárás okozta problémák nem megfelelő kezelése miatt. Harangozó Tamás azt mondta: választ várnak arra, mit csinált a miniszterelnök a katasztrófahelyzet alatt, miről tájékoztatták, és milyen döntéseket hozott. A frakcióvezető-helyettes érthetetlennek nevezte, hogy csütörtök délután, amikor már tömegesen akadtak el az autók a hófúvásban, a belügyminiszter és a katasztrófavédelem vezérkara „díszegyenruhában ücsörgött, március 15-i ünnepséget tartott”. A Demokratikus Koalíció Pintér Sándor és Bakondi György parlamenti bizottsági meghallgatását kezdeményezi, mivel szerintük bár a polgárok és a hivatásos állományok tagjai jelesre vizsgáztak, a kormány megbukott a rendkívüli hóhelyzet kezelésében. A Jobbik egyenesen felelősségre vonást követel.

Ma pótolják a tüntetést

Az ítéletidő miatt elmaradt, pénteki Milla-tüntetést ma 15 órától tartják meg a Kálvin téren. Oda várják a „felelős többséget, akik nyitottságot, szabadságot, párbeszédet, járható utakat és tisztességes kormányt akarnak, akiknek elegük van a hatalom dilettantizmusából, a cinikus lenyúlásból, az ostoba, hamis üzenetekből, s mindazokat, akik azt gondolják: mi egy nemzet vagyunk”. Az eredetileg „A víz az úr” helyett „A hó az úr” címen rendezik a demonstrációt, amelyen közreműködik Csákányi Eszter színész, Erdős Virág költő, Majtényi László alkotmányjogász, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Molnár Péter szólásszabadság-kutató, Schilling Árpád rendező, Antoni Rita a Nők lázadása csoport vezetője és Setét Jenő polgárjogi aktivista, a zenéről pedig a Kistehén zenekar gondoskodik. Az állami ünnepségeknek és a Lengyelországból érkezett március 15-i tüntetőknek nincs „esőnap”, bár utóbbiaknak színes programokkal kedveskedett az őket ide szervező, kormányközeli Civil Összefogás Fórum. A 700 lengyel városnézésen, múzeumlátogatáson vett részt, Óbudán pedig megkoszorúzták a Katinyi mártírok parkjában található emlékművet – ide Bem apó szobrától gyalogoltak. Eközben a szervezők az úttest szélén haladó csoport mellett mikrofonba kiabálva lelkesítették a tömeget. „Lengyelország Orbánt, a Fideszt és a demokráciát támogatja az EU és a globális vállalatok érdekeivel szemben” – állt például az egyik transzparensen.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!