Hollandia 4 ponttal előzi meg Magyarországot – várhatóan ilyen rejtjeles üzeneteket közölnek majd francia internetes hírportálok, hogy ne sértsék meg a ma este 8 óráig tartó kampánycsendet. A törvények értelmében a nagy közvélemény-kutató cégek a szavazás végéig nem ismertethetik az exit poll-eredményeket, ezért azzal az ötlettel álltak elő, hogy fedőnevet adnak a jelölteknek: így lesz Nicolas Sarkozy elnökből, apja származására utalva, Magyarország, szocialista riválisából, François Hollande-ból Hollandia.
De titkosítás ide, kódnév oda, ha bárkit jelölt volna a Szocialista Párt (PS), népszerűbb lett volna Nicolas Sarkozynél – vélik sokan az államfőt támogató Unió a Népmozgalomért (UMP) pártban. A kampánycsönd előtti utolsó napon végzett közvélemény-kutatások is azt mutatták, Hollande 29 százalékra számíthat, ami majdnem 4 százalékpontos előnyt jelent az elnökre leadott voksokhoz képest.
A vetélkedés pikantériája, hogy a felmérésekből az is kiderül, a franciák Sarkozyt a kormányzati pozíciót eddig soha nem vállaló Hollande-nál klasszisokkal határozottabb vezetőnek tartják, aki képes döntéseket hozni és kezelni a válságot, de a többségnek túlzott magabiztosságából, nagyképű megjegyzéseiből és a „ki, ha én nem” elvre épített külpolitikájából egyszerűen elege lett. Egyre többször állítják párhuzamba Valéry Giscard d’Estaing-nel, aki szintén fiatalos lendületet akart sugározni, szeretett (volna) a világpolitikában tündökölni és a luxust sem vetette meg. Ha véglegesen nem is pecsételte meg politikai karrierjét, mindenképpen sokat rontott a megítélésén az, hogy kiderült, gyémántot fogadott el Bokassza közép-afrikai császártól. Így nagy valószínűséggel már nem ő lesz az egyetlen a modern francia elnökök között, akinek nem sikerült duplázni – az a Sarkozy is csatlakozik hozzá, aki három éve – nem mellesleg a válság kezdetén – óvatlanul azt mondta, elhibázta az életét az, aki 50 éves korára nem szerzett legalább egy Rolex órát.
Vele szemben pedig ott áll a szocialista Robin Hood, aki 75 százalékos adót vetne ki az 1 millió euró feletti jövedelmekre, 60 ezer új munkahelyet teremtene az oktatásban, visszaállítaná 60 évre a nyugdíjkorhatárt, de mindezt úgy, hogy 3 százalék alá csökkentené a költségvetési hiányt. Ráadásul az EU – különösképpen a bajba jutott országok – már előre rettegnek tőle, mióta bejelentette, újratárgyalná még a válság kezelésére megkötött uniós paktumokat is.
Persze, a Hollandia–Magyarország meccs tartogathat meglepetéseket, ha a centrista François Bayrou-t támogatók, a választók körülbelül tizede és a 16 százalékra taksált szélsőjobbos Marine Le Pen választóinak többsége a második fordulóban Sarkozy mögött sorakozik fel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
