Álhírek, kamuprofilú online ragadozók keringenek az internet tereiben, elektronikus sajtóterméknek látszó oldalakon, közösségi fórumokon, a fizikai valóságban szedik áldozataikat: a leginkább kiszolgáltatottakat, a digitális bennszülötteket, a gyermekeket. Hogy ez ne így legyen, elengedhetetlen a médiaértés és internetbiztonság kettősének oktatása.
Nyomozás folyik – gyerekek nyomkodják izgatottan a szétosztott okostelefonokat, a tárolt üzenetek, fotók, a levelezés és a keresési előzmények alapján arra próbálnak rájönni: kié is a kezükbe került készülék?
Ám a digitálisnyom-keresés közben nem csak erre kapnak választ, hanem arra is, mennyire egyszerű egy személyes használati eszköz révén gyakorlatilag mindent megtudni a tulajdonosról: a nevét, az ismerősi, baráti és érdeklődési körét, vásárlási szokásait…
A preparált telefonok és a hozzájuk kapcsolódó feladatsorok az internet, a digitális kommunikációs eszközök használatának tudatos és biztonságos módjának elsajátítását hivatottak elősegíteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központjaiban.
A 2014 májusa óta működő, fővárosi – hűvösvölgyi – központ mellett már a regionálisan öt megyét (Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) lefedő, múlt héten Debrecenben megnyílt médiacentrum is várja az iskoláscsoportok jelentkezését, hogy egynapos, 4-5 foglalkozást magába sűrítő médiafogyasztási gyakorlatokon vegyenek részt – élményszerű keretek között. „A fiatalok már beleszülettek a digitális média világába, és bár nagyon ügyesen navigálnak a hagyományos médiumokat (tv, rádió stb.) magába foglaló neten, maguk is rögtön tartalmat állítanak elő a posztjaikkal, megosztott fotóikkal, ám a készségszintű használaton túl jellemzően nincsenek tisztában a használatból adódó felelősséggel, az esetleges közösségi vagy személyes életre is kiható következményekkel – vázolja a médiaértés-oktató központok egyik feladatának hátterét Katona Gergely, az NMHH Digitálisműveltség- fejlesztési Osztályának vezetője. – Sok esetben nem tudják megkülönböztetni azokat a médiakódokat sem, amik alapján eldönthető, hogy dokumentatív vagy fikciós tartalmakat, esetleg bújtatott reklámot néznek.”
Az iskolai médiaoktatást – már csak az egyedülálló technológiai eszközparkja segítségével is – kiegészítő Bűvösvölgy-koncepció a gyakorlati, játékos alkalmazás közbeni tanítást tűzte ki céljául – foglalkoztató stúdiók és pedagógus végzettségű médiaszakemberek, valamint letölthető felkészítő oktatási csomagok segédletével. A gyerekek kipróbálhatják magukat tv-híradó- vagy rádióműsor-szerkesztőként, olyan, őket közvetlenül is érintő és érdeklő témákban állíthatnak össze anyagokat, mint a mobiltelefon használata az iskolában, a videojátékok hatásai, a videobloggerek sikere vagy a virtuális valóság technológiája és hatásai – megismerve és megértve közben, hogy a hírek is műfaji szabályok szerint konstruáltak, a tények és vélemények mennyiben különböznek egymástól.
„Ha élményszerűen részt vehetnek a médiatartalom-szerkesztésében, a green boxban időjárás-jelentést készíthetnek, szinkronizálhatnak, akciófilmben színészkedhetnek, hanganyagokat vághatnak össze, akkor nézőként, tartalomfogyasztóként sokkal tudatosabban, kritikusabban, biztonságosabban és felelősségteljesebben igazodnak el a média világában és férnek hozzá az infokommunikációs javakhoz” – összegez Katona Gergely.
A kamaszok harmada nem volt tisztában az Éjjel-nappal Budapest című doku-reality sorozat kapcsán, hogy az valóságot vagy fikciót jelenít-e meg – derült ki a Médiatanács 2015-ös felméréséből. A megkérdezett 14–17 évesek közül sokakat felvillanyozott és a fővárosba költözésre ösztönzött a bemutatott világ, míg másokat óvatosságra intett a budapesti továbbtanulás kapcsán.
A Profil – evolúciós zsákutca egy felvonásban címmel mutatta be pénteken a KoMod Színház és az AppArt Egyesület Benedek Albert darabját a B32 Galéria és Kultúrtérben. Az előadás iskolai közegben tárja fel a netes közösségi fórumok szabályrendszereinek kialakulását, a virtuális tér valós környezetre, személyekre való következményeit, veszélyeit – hogyan lehet kicsúszni a valóságból a világháló állandó jelenidejében. Következő előadás: február 26.
17 000
gyermek látogatott el 2014 májusa óta a hűvösvölgyi Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ (buvosvolgy.hu) foglalkozásaira.
Tiltás helyett párbeszéd
Alina, hogy te micsoda színésznő vagy! – hallik nem kevés elragadtatással egy gimnazista osztály padsoraiból. A helyszín egy budapesti középiskola, és éppen két NMHH-s kisfilmet nézünk a tinédzserek szexuális tartalmakat megosztó provokációiról (sexting), valamint a netfüggőség versus párkapcsolat témakörében. A videoanyagok főszereplője pedig – minő véletlen – ennek az osztálynak a tanulója, aki az első padsorban fogadja nevetve a gratulációkat.
Egy történelem- és egy énekórát áldoztak be a tanerők, hogy a diákok meghallgathassák dr. Baracsi Katalin interaktív és játékos előadását az internetbiztonságról.
A család- és gyerekjogász szakember a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat internetbiztonsági programjának oktatója, aki az Európai Bizottság által támogatott Safer Internet Program (SIP – www.saferinternet.hu; www.biztonsagosinternet.hu; www.kek-vonal.hu) keretében látogat ki az iskolákhoz felkérésre és térítésmentesen, hogy a tudatos és biztonságos netezés feltételeiről, hatásairól, és persze veszélyeiről beszélgessen a diákokkal – nem feledve a szülőket és a pedagógusokat sem! (A program 2009 óta működik Magyarországon, és nemcsak iskolák kérhetik a szolgáltatást, de az esélyegyenlőség jegyében könyvtárakban, kollégiumokban, családok átmeneti otthonaiban, hajléktalanszállókon is népszerűsítik a biztonságos netezést.)
Katalin teljes mértékben figyelembe véve a hallgatók nyelvezetét és érdeklődését – közkedvelt, cyberbűnüldözést színre vivő tv-filmsorozatok (Crossing Lines, Profilozók) megidézésével beszélget a fiatalokkal az online személyiségek valóstól eltérő kialakíthatóságáról.
A gyerekek nyomozócsoportokban készítenek profilelemzéseket egy-egy Facebook-posztsor alapján kitalált személyekről – és mekkora éleslátással, tehetjük hozzá!
Szélsőséges gyűlöletkeltőknek esélyük sincs velük szemben. Példák és a jogszabályokban, a témához szorosan kapcsolódó hazai büntetőeljárásokban naprakész előadó jogi felelősséget is hangsúlyozó segítségével pontos képet alkothatnak a manapság virágkorát érő online bántalmazás és megfélemlítés (cyberbullying), a zaklatás, kiközösítés, veszélyeztetés (cyber stalking), vagy a behálózás (grooming) jelenségeiről, de még a népszerű párkereső oldalak is szóba kerülnek az identitás- és adatlopás mellett.
A valódi disputára jellemzően itt nem tilalomfák leszúrása történik („ne tedd ezt, ne tedd azt!”), hanem érdemi párbeszéd a digitális kultúrában felnövő gyerekek mindennapi tapasztalatai alapján, felhíva a figyelmet természetesen a veszélyekre – nem is csoda, hogy gyorsan elröppen a másfél óra. Mely érzékelhetően hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalokban kialakuljon az igény egy felelősségteljesebb nethasználat iránt, minek során biztonságban jutnak hozzá és tölthetnek fel különböző médiatartalmakat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!