Bár első ránézésre nem tűnik úgy, valójában nagyon is komoly változásokat hajtott végre Orbán Viktor miniszterelnök a héten lezárult kormányátalakítás során.

 
Lázár János sem nôhet az égig: kvázi miniszterelnöki hatalmat kap, de miniszteri posztot nem

Orbánnak fejtörést okoz Navracsics – írta két hónapja a májusi kormányátalakítás kapcsán a Népszabadság. A jelek szerint a közigazgatási és igazságügyi miniszter nem értette meg az üzenetet: a héten lezárult változtatásokkal az új emberi erőforrások miniszter, Balog Zoltán hatáskörébe öt terület került át a KIM-től. A miniszterelnök-helyettes viselkedésével vívta ki főnöke rosszallását: kormányüléseken például megmosolyogta Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, de leginkább „elegáns kívülállása” volt zavaró Orbán Viktor számára. Ő lett hát a kormányátalakítás egyik nagy vesztese.

Nem engedte túl nagyra nőni Orbán Lázár Jánost sem, aki a frakcióvezetői posztot államtitkárira cserélte. Hiába lesz kvázi kormányfő a Miniszterelnökség vezetőjeként, ehhez nem kapott miniszteri stallumot, így egy szinten lesz Győri Tibor volt Mahir-vezérigazgatóval (Si­mics­ka Lajos cége), mint jogi államtitkárral, és Szijjártó Péterrel, aki kommunikációs szakértelme után a külpolitikait is megcsillogtathatja, mint kül­kap­csola­tokért felelős államtitkár. A Nép­szabadság szerint a Minisz­ter­elnök­ség­hez tartozik majd a polgári titkosszolgálatok felügyelete is, de ehhez először módosítani kell a nemzetbiztonsági törvényt. Kérdés, hogy államtitkári rangból hogy működik majd a miniszterek egzecíroztatása – Lázár feladata lesz ugyanis a politikai kormányzás megerősítése; a többi tárca politikai döntéseinek összeegyeztetése, a miniszterelnök akaratának továbbítása a tárcák felé.

A koordinálás persze nagyon is ráfér a rendszerre; az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalból, Stumpf István miniszter irányításával már működött a központi irányítás, a tükörreferatúra-rendszer: a tárcák csak az államtitkárok által irányított referatúrákkal együtt alakíthatták ki programjaikat. Akkor azonban elsősorban a koalíciós partnerek, az MDF, de különösen a kisgazdapárt politikai kontrollját szolgálta a szisztéma. Most a központi felügyelet mellett az is Lázár feladata lenne, hogy egy-egy intézkedés előtt szondázza az emberek véleményét. A cél, hogy a tárcáknál ne szülessenek olyan törvényjavaslatok, amelyek szembemennének a „népakarattal”. Kérdés viszont, hogy a jogász végzettségű Lázár miként birkózik meg például azzal a feladattal, mely szerint a miniszterelnökségi államtitkár felügyeli a megszorításokat, azt, hogy a 2012-es hiány ne lépje túl a 3 százalékos határt.

Egyelőre az nem egyértelmű, hogy mi szükség van egy kis, tízfős kormányban még kisebb kormányokra. Az egyik ugyebár a Miniszterelnökségen működik majd, a másik pedig az új erőforrás minisztérium maga. „Egy kis kormány vagyunk a kormányban” – nyilatkozta erről a holnap hivatalba lépő Balog Zoltán a Magyar Nemzetnek. Nem beszélt a levegőbe: az egészségügytől, az oktatáson át egészen a tudománypolitikáig terjedően felsorolni is sok mi mindenért felel a tárca. – A látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy mindenhez ért – mondta Balog a Hír Tv-nek, hangsúlyozva: az államtitkároknak kell érteniük az ügyekhez. Bejelentette: Szászfalvi László egyházügyi államtitkár helyét Hölvényi György foglalja el.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár munkájával elégedett, viszont meglebegtette Szőcs Géza kulturális államtitkár eltávolítását; őt L. Simon László válthatja. A Magyar Nemzetnek adott interjúban egyébként a legtöbbször visszatérő elem a keresztény értékrend, sokat elárulva a református lelkész jövendőbeli terveiről.

Ami a többi változást illeti: Varga Mihály a hírek szerint nem repesett az IMF-főtárgyalói posztért, hiába jár vele miniszteri bársonyszék. Elődje, Fellegi Tamás miniszterelnöki tanácsadó lesz. Az új frakcióvezető pedig Rogán Antal, akinek eddigi, Orbánhoz fűződő viszonyából származó informális befolyása ezzel formálissá erősödik. Őt ismerve, nem fél majd kihasználni az önálló politikai entitásban rejlő lehetőségeket. Első nyilatkozata szerint azt szeretné elérni, hogy az indulatok helyett az érvek nagyobb teret kapjanak a parlamenti munkában. Kérdés, hogy a kormányfő által már januárra ígért konszolidáció – amelyről Áder János is beszélt államfői székfoglaló beszédében – ezzel valóban elkezdődik-e.

 

Átszervezések a KEH élén

A Köztársaság Elnöki Hivatal (KEH) ezentúl más szervezeti struktúrában működik tovább, derült ki az Áder János által közzétett módosított alapítói okiratból. A korábbi három önálló szervezeti egység helyett öt igazgatóság működik majd: a jogi és alkotmányossági, a társadalmi kapcsolatok igazgatósága, a külügyi, a sajtó-, valamint a gazdasági igazgatóság. A KEH főigazgatói posztjára Áder már ki is nevezte Haszonicsné Ádám Máriát (róla bővebben alább). A KEH két további önálló szervezeti egysége az elnöki titkárság és a honvédelmi főosztály lesznek.

(Sz. K.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!