Sikerült egy igazi hungaricumot alkotni – olyan adórendszert, amely sehol a világon eddig nem működött. A kormány pénteken benyújtott adójavaslatába ráadásul súlyos hiba csúszott: a szegényebb többgyermekes családok kárára.
Az szja nem lesz egykulcsos, jönnek a korábban kiátkozott kisadók, és az önkormányzatok lehetőséget kapnak vagyonadó, akár ingatlanadó bevezetésére is, a bonyolult rendszer miatt csak keveseknek nyílik lehetőségük a korábban megígért söralátét méretű bevallást kitölteni – ezek a kormány adójavaslatának lényeges elemei.
Az nem okozott meglepetést, hogy két százalékponttal, 27 százalékra nő a legmagasabb áfakulcs. A kormány indoklása szerint erre az államadósság csökkentése, a hiánycél tartása érdekében van szükség. Jövőre úgy változik a személyi jövedelemadózás rendszere, hogy a szuperbruttó a havi 202 ezer forintos jövedelem felett nem szűnik meg. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője erről a Duna Tv-ben úgy nyilatkozott, hogy ez a rendszer formailag egykulcsos, de tartalmilag két- kulcsos. Az előzetes kommunikációnak megfelelően évi 2 millió 420 ezer forintig 16 százalékot adózik a jövedelem a megszűnő adójóváírás nélkül. Az efölötti részre pedig 20,2 százalék a kulcs, ugyanis 27 százalékkal szuperbruttósítják az adóalapot, és annak a 16 százaléka jelenti majd a 20,2 százalékos kulcsot – magyarázta a szakember. Vagyis az összevont adóalapba tartozó éves jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után az adóalap-kiegészítés mértéke 27 százalék lesz.
– Nem az adókulcs lett sávos, hanem az adóalap. Ez több mint furcsa öszvér megoldás, a világon nincs másutt ilyen. Igazi hungaricum – nyilatkozta lapunknak Angyal József adószakértő. Ő ráadásul egy csúnya hibát is talált a törvénytervezetben – bár, hogy baki-e ez, vagy a kormány valós szándéka, az csak abból derül ki, módosítják-e az igazságtalan szabályt. A szakértő szerint a hiba oka, hogy a szuperbruttó félig történő kivezetését nem ültették át, azt a törvényjavaslat szerint nem vonatkoztatták a családi kedvezményre. – Az adóváltozások következtében nagyobb lett a kedvezményből az a rész, amit nem tudnak majd kihasználni. Meglehetősen brutális a családi kedvezmény: ahhoz, hogy valaki a három gyermek után ki tudja használni, eddig 500 ezer forint alatti jövedelem kellett, most már 500 ezer fölötti – magyarázta a szakértő.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szja-változások miatt rosszabbul járó több millió munkavállaló kompenzációjáról nem esik szó a törvénytervezetben. Az alacsony keresetűeknél ezek szerint a kompenzációt csak azzal akarják megoldani, hogy 92 ezer forintra emelik a minimálbért. Ám Angyal József szerint ebbe a sávba nagyon sok jövedelem esik bele, és aki pont 92 ezer forintot keres, annak a béremelésére a cégeknél valószínűleg nem marad majd pénz. Pedig nekik is majdnem 10 ezer forinttal kevesebb lesz a nettó jövedelmük, azaz 15 százalékos bérkompenzációra lenne szükségük.
Hogy lesz ebből a bonyolult rendszerből a korábban megígért söralátét méretű adóbevallás? Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az tud ezzel az egyszerű bevallással élni, aki megfelel 9 feltételnek. Aki a családi kedvezményt igénybe veszi, annak már nem söralátét méretű a bevallása. Aki költséget számol el, annak sem. Elsősorban olyanoknak lesz egyszerűbb a bevallás, akik bérből-fizetésből élnek, nincs gyermekük és nincs fizetésén kívüli jövedelmük.
Fontos változás a parlamenthez benyújtott adócsomagban, hogy az eddiginél jóval nagyobb bevételt meríthetnek az önkormányzatok az építményekre, telkekre kivetett adókból. Az önkormányzat ugyanis a jelenlegi helyi adópaletta mellett egy vagy több, saját maga által alkotott települési adót is bevezethet. A Népszabadság számolta ki: a törvényjavaslat alapján januártól az ingatlan forgalmi értékének három százalékát is beszedhetik. A következő évtől tehát egy 100 négyzetméteres hasznos alapterületű lakás után, amennyiben adóköteles, 15 millió forint forgalmi értéket feltételezve, a tulajdonostól akár 450 ezer forintot is elkérhet az önkormányzat évente. A mai szabályok szerint az adóalap meghatározásától függően 110 ezer és 270 ezer forint közötti adót kellene fizetni.
A jövő évi adóemelések jövőre 445 milliárd forintnyi többletbevételhez juttatják a költségvetést.
Megalapozatlan költségvetés
Az egyes költségvetési fejezetek tervezését a miniszterek úgy végezték el, hogy azokat intézkedések azóta sem alapozzák meg – állítja a közöskassza.hu oldal, amelyen Oszkó Péter volt pénzügyminiszter mentorálásával a korábbi Költségvetési Tanács szakembereiből megalakított Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest ad elemzéseket a költségvetésről. A parlamentnek benyújtott kormányhatározat alapján megállapították: a fejezeti kötetek mögött nincsenek jóváhagyott, ütemezett és számokkal alátámasztott intézkedések, a benyújtott költségvetésben szereplő megtakarításokat alátámasztó jogszabály-tervezetek nem készültek el. Véleményük több ponton összecseng az Állami Számvevőszék meglepően kritikus elemzésével. A volt fideszes képviselő, Domokos László által vezetett számvevőszék jórészt megalapozatlannak ítélte a kormány költségvetési számait. Mindezek alapján nehezen magyarázható, hogy Domokos a Költségvetési Tanács tagjaként korábban miért értett egyet a büdzsé tervezetével. A hivatalos vélemény szerint ugyanis a „2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról teljes körűen nem lehetett véleményt mondani, egyrészt a 2012. évi bevételi előirányzat-tervezetek jelentős részét alátámasztó dokumentumok, illetve háttérszámítások hiánya, másrészt a jegyzőkönyvben rögzített és a költségvetési törvényjavaslatban megjelenő adatok eltérései miatt”. Megjegyzik azt is: a Széll Kálmán-terv hét pontból álló intézkedési csomagja a 2012. évre 550 milliárd Ft-os megtakarítást tervezett, „alátámasztottság hiányában azonban 388 milliárd Ft megtakarításról még részben sem” tudnak véleményt mondani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
