Gondnok szülők. - Egyre több iskola kerül nehéz helyzetbe, a terhek enyhítésére sokszor a szülők szállnak be anyagi támogatással.
- Egyre nagyobb terhet vesznek át a szülők az iskolák fenntartóitól.
- A legtöbb iskola már működtet alapítványt, amelyeknek a szülők vagy az öregdiákok felajánlhatják adójuk 1 százalékát.
- Az 1 százalékokból befolyt pénz általában csak tűzoltásra elég.
Szokványos helyzet manapság, hogy otthon a gyerekek iskolájukért kampányolnak szüleiknél, ha az 1 százalék felajánlásáról van szó. Sajnos sok iskolában már a diákok elől sem tudják eltitkolni, hogy az intézmény pénzhiánnyal küzd, bár a pedagógusok igyekszenek megóvni a gyerekeket az ezzel kapcsolatos feszültségektől.
Van olyan jó nevű fővárosi általános iskola, ahol rendszeresen bált rendeznek, amelyre a szülők 12 ezer forintért válthatnak jegyet, hogy megsegítsék gyermekük képzőhelyét. Mint azt egy szülő elmesélte nekünk, távol maradni nem ajánlatos, mert számon tartják, kinek a szülei mennyi pénzzel támogatták az iskolát, és ha például a kistestvért is szeretnék majd oda íratni, nem árt, ha a belépőn túl is a zsebükbe nyúlnak. Mint azt a szülő elmesélte, nem az iskola tehet arról, hogy ilyen helyzetbe került, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) ugyanis nem tud forrást biztosítani például a rossz állapotban lévő épület felújítására, ami félmilliárd forintba kerülne.
Ilyen helyzetekben sokszor a szülők álltak a sarkukra, és az intézményekkel összefogva alapítványokat hoztak létre, amelyeken keresztül adományokkal vagy az adójuk 1 százalékának felajánlásával tudják támogatni gyermekeik képzőhelyeit.
A NAV-nak nincsenek olyan statisztikái, hogy hány állami fenntartású intézmény működtet alapítványt. A KLIK úgy tájékoztatta lapunkat, hogy mivel ezek civil szervezetek, nem szabályozzák azt, hogy az iskolák mire költik az alapítványi pénzeket.
A befolyt összegek azonban gyakran olyan célokra mennek, amelyeket ideális esetben a fenntartónak kellene állni. Ezeknek az alapítványoknak pedig alapvetően a hátrányos helyzetű diákok tehermentesítése (pl. kirándulásuk kifizetése) és extrakiadások fedezése lenne a feladata.
Az oktatási intézmények között e téren messze vezet az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola alapítványa, amelyet az egyetem tart fenn, az iskola 10,5 millió forintot kapott az 1 százalékos felajánlásokból tavaly. Mivel az ELTE költségvetését az elmúlt években számos csonkolás érte, gyakorlóiskolái is veszélybe kerültek. A Radnóti diákjai, szüleik és nem utolsósorban az öregdiákok annyira szívükön viselik az iskola sorsát, hogy rendszeresen hajlandók adakozni az intézménynek, így az alapítvány évente 20-25 millió forintból gazdálkodik. Mint azt dr. Molnár Katalin igazgatónőtől megtudtuk, körülbelül 4 millió forintot évente a szociálisan rászoruló diákok rendszeres támogatására költenek, kifizetik a diákok nyelvvizsgadíjait és kirándulásokat is szerveznek. Mindemellett kénytelenek olyasmire is költeni, ami a fenntartó dolga lenne, bizonyos javításokat az épületen, taneszközvásárlásokat és informatikai fejlesztéseket szintén alapítványi pénzből oldanak meg.
Éppen ez a tendencia mutat rá leginkább arra az anomáliára, amit a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) civil ernyőszervezet is megfogalmazott, miszerint hosszú távon káros, ha az alapítványok olyan terheket vesznek át, amely állami feladat lenne. Úgy gondolják, ez tehermentesíti az államot bizonyos kérdésekben, és így összemossa a civilek feladatait az állami feladatokkal.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
