Egy bűncselekmény ismét a pszichiátriai ellátás hiányosságaira terelte a figyelmet. A szakemberek állítják: ha megfelelő ellátórendszer működik, akkor nincs baj.
Megölt egy NAV-ellenőrt, egy másikat pedig életveszélyesen megsebesített egy férfi a hét elején – a késelő pszichiátriai beteg volt. Védője szerint nem beszámítható állapotban tette elkövetésekor, ezért nem zárható ki, hogy felmentő ítélet születik. Az eset kapcsán ismét fókuszba kerültek a pszichiátriai ellátórendszer hiányosságai, és különböző fórumokon sokan háborogtak, hogy a betegeket be kellene zárni, mert veszélyesek a társadalomra. De valóban van okunk félni tőlük?
„Azokban az országokban, ahol jól működik az egészségügyi rendszer és a pszichiátriai betegeket megfelelően ellátják, nincs mitől félni, mert körükben még alacsonyabb a bűnelkövetők száma, mint az egészséges társadalomban. Ahol azonban nagyon megoldatlan az ellátás, előfordulhat, hogy a betegek által elkövetett bűncselekmények száma szembeszökően megemelkedik, de még ezekben az országokban sem a pszichiátriai betegek rontják le a bűnügyi statisztikákat” – mondja dr. Frecska Ede a debreceni Kenézy Kórház pszichiátriai szakigazgatója.
Bűncselekmények áldozataiként viszont felülreprezentáltak e betegek, hiszen sokkal kiszolgáltatottabbak, kevésbé ismerik fel a veszélyhelyzeteket, és általában mások segítségére szorulnak – árnyalja tovább a képet Verdes Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) fogyatékosügyi program koordinátora.
Bár hazánkban reprezentatív kutatások nem ismertek, a társadalom feltehetően előítéletes a mentális betegekkel szemben – és erre a média csak ráerősít. Magyarországon két alapvető problémát kellene megoldani, állítja Frecska Ede. Gyakori, hogy a beteg környezete már látja, hogy baj van, de tehetetlen, mert az érintettnek nincs betegségtudata. Ilyenkor a család próbálja elérni, hogy az osztályra kerüljön a beteg, de erre legtöbbször nincs mód, „amíg nem történik valami”. Egyes országokban az ilyen problémákat bíróságra lehetvinni, ahol a bíró elrendelheti az illető két- vagy háromnapos megfigyelését.
Szintén gyakori, hogy az intézeti kezelés után a betegek otthon már nem szedik be gyógyszereiket – ez történt állítólag a késelő férfi esetében is. „A pszichiátriai betegségek zöménél egy-két hónap is eltelhet, mire változás jelentkezik, ha a beteg nem szedi a gyógyszereit. Frecska Ede szerint az lenne a célravezető, ha a betegeket kötelezni lehetne arra, hogy havonta jelenjenek meg a járóbeteg ellátáson.
A TASZ szekértője azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy azt, aki nem követett el semmit, a megfelelő ellátások hiányában jogkorlátozással sújtsák. „A magyar ellátórendszer nagyon intézetcentrikus, holott a kisebb településeken is elérhető közösségi szolgáltatás kiépítésére lenne szükség. Ettől azonban még messze vagyunk, a magyar pszichiátriai gondozókban egyegy emberre alig 15 perc jut, ami nem elég a gyógyszeres kezelést kiegészítő pszichoterápiára” – mondja Verdes.
Abban mindenki egyetért, ha megfelelő ellátást kapnak, a pszichiátriai betegek, semmivel sem veszélyesebbek, mint bármelyikünk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
