„Ha ezt megteszik, inkább megfagyunk az erdőben, de szállóra nem megyünk” – mondta Gábor, a Blaha Lujza téri aluljárói kollektíva egyik tagja. Tarlós István főpolgármester a múlt héten bejelentette, hogy december 15-ig rendet kíván tenni a főváros kiemelt aluljáróiban.
Egyebek mellett a Blaha Lujza teret, az Astoriát, a Ferenciek terét, a Nagyvárad teret, a Batthyány teret, a Nyugati, a Déli, a Keleti, a Kelenföldi pályaudvart, a Móricz Zsigmond körteret, az Örs vezér és a Flórián teret szeretné a városvezetés megtisztítani a kellemetlennek bélyegzett lakóktól a „társadalmi megbékélési program” jegyében. Ez azt jelenti, hogy azoknak – a szociális szolgálatok által 100-120-ra becsült – hajléktalanoknak, akik jelenleg aluljárókban élnek, ki kell költözniük a tél kellős közepén. Megkérdeztük az érintetteket is, hogy mihez kezdenek decembertől. Összesen két olyan embert találtunk Budapest legnagyobb aluljáróiban, akik hajlandóak lennének beköltözni éjszakai szállásra, de ők sem hisznek a rendelet megvalósíthatóságban. „Amint megfagy egy-két csávó, visszavonják” – mondják. A csoportos elutasítás miértjét firtató kérdésünkre mindenhol azt válaszolták, hogy azért nem mennek, mert az éjszakai szállókon nem csak kirabolják az embert, de „mindig jól meg is verik” őket.
Ezekkel az állításokkal szemben állnak Béla bácsi tapasztalatai, aki közel két évtizede jár szállóról szállóra, és szerinte nincs mitől félni. Mint mondja, a szállón gondoskodnak az emberről, lehet fürdeni, mosni, és valami ételt is kapnak. De nekik sem könnyű: vannak „nyelvesek”, akiket úgy kell elképzelni, mint a kápókat. Ők azok, akik annak ellenére is bejutnak, ha fiatalabbak a kor szerinti limitnél, és akkor is bent maradhattak, amikor a szálló másfél hónapig hivatalosan nem üzemelt. Élethelyzettől függetlenül a megkérdezettek abban megegyeznek, hogy a segélyek begyűjtéséért és szétosztásáért felelős szervezeteknél lopják az adományokat. Ami furcsa, hogy akárhol kérdeztem, egymástól függetlenül mindenhol 70%-ra saccolták az „elgubázott” adományokat. Érdekesség, hogy bár a talált újságokból, vagy a szállón elhelyezett tévéből egyértelműen naprakészek a hírekkel kapcsolatban, arról senki sem hallott, hogy nem régen egy volt hajléktalant, Balog Gyulát nevezték ki tapasztalati szakértőnek a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban.
Több százan vettek részt pénteken, a Kálvin téren a Hajléktalanokért Közalapítvány és a Város Mindenkié csoport által rendezett kitelepülésen. A rendezvény célja az volt, hogy a szervezők felhívják a figyelmet arra, hogy emberek élnek a közterületen, utcákon, ami nem megengedhető. – Abszolút jogszerűtlen, talán még alkotmányellenes is, hogy december 15. után a városvezetés ki akarja üríteni Budapest legfrekventáltabb aluljáróit. Rendészeti eszközökkel megoldani egy szociális problémát, egyszerűen nonszensz – mondta Takács Attila, a rendezvény szóvivője. Két tiltakozó levelet írhattak alá a látogatók. Az egyiket Pintér Sándor belügyminiszternek, a másikat Tarlós István főpolgármesternek küldik el a szervezők.
Az 50 ezer lakosnál nagyobb városokban szociális munkások látják el a hajléktalanokat, próbálják a szállókra becsalogatni az utcán élőket – mondta a VH-nak Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Az állam normatív módon finanszírozza a melegedőket és a szállókat, ezek önkormányzati feladatok is, így az adott kerület pénzzel is hozzájárul. Az információáramlás kitűnően működik a hajléktalanok között. Ételosztást még sosem kellett külön hirdetni – mondja a szakember. Hajléktalanrendszerünk Európában az egyik legjobb, miközben a prevenció hiányos, lényegében nincs is. A jelzálogválság miatt 200 ezer ember számolhat lakásának elveszítésével. Vecsei Miklós nem tud adatot mondani a magyar hajléktalanok számáról. Mások több tízezresre becsülik az utcán élőket és 1 millióra a „veszélyeztetetteket”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!