Az első népszámlálás, amely 1785-ben kezdődött, még 3 évig tartott. Most egy hónap alatt bonyolódik le az egész. Pedig akkoriban még „csupán” kilencmillióan voltunk, az adatok szerint ennek is csak negyedrésze volt magyar lakos. Most októberben némileg kevesebb, mint 10 millióan nézünk szembe a kérdéssorral.
Ennek pedig a fele már el is telt, és nem tétlenkedtünk: több mint félmillió háztatásból érkeztek be interneten kitöltött kérdőívek, ez pedig azt jelenti, hogy a lakcímek tíz százalékot is meghaladó részében már végeztek a népszámlálással. Ma van az utolsó nap, hogy interneten ikszelhetünk, hétfőtől már csak papíron fogadják az adatokat.
Bár sokan tartanak attól, hogy valamilyen módon sérülnek személyiségi jogaik, a KSH szerint ezek a félelmek alaptalanok, mivel nem lehet majd visszakeresni, ki, hol töltötte ki a kérdéssort. Nem új keletű probléma ez, 1980-ban például új elemmel bővült a kérdőív, a lakásra és a személyre vonatkozó adatok mellett az intézeteket és az üdülőket is összeírták. A hivatal népszámlálásokat áttekintő összegzése szerint azonban „a bevallás – elsősorban vélt félelmek miatt – csak részleges volt, ami jelentős alulszámlálást eredményezett”. Azaz 30 éve is sokan takargatták valós életkörülményeiket.
A korábbi tapasztalatok szerint nem sokan próbálkoznak a kérdőív elbliccelésével, az előző alkalommal, 2001-ben alig tízen tagadták meg a kitöltést. Most sem ildomos kibújni a válaszadási kötelezettség alól: 50 ezer forintos bírságot kaphat, aki nem hajlandó válaszolni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
