Egyre több allergiás reakciót váltanak ki a szúnyogcsípések. Nem véletlenül. Ráadásul egy új, veszélyes szúnyogfaj is megtelepedhet Magyarországon.
Veszélyes vérszívó közelít az országhatár felé. Nagy baj egyelőre nincs, legalábbis a tudósok szerint. Az ázsiai tigrisszúnyog, amely fekete-fehér mintázatával nem is tigrisre, hanem zebrára hasonlít inkább, az Egyesült Államokból érkezett a kontinensre, autógumik közt megbújva. 1997-ben jelent meg Rómában, mára Franciaországban, Görögországban, Spanyolországban, Albániában, Horvátországban és Szlovéniában is elszaporodott, 2050-re pedig megjelenhet Dél-Anglia, Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria területein is. Dr. Szabó László József, a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének adjunktusa szerint a globális felmelegedés miatt nálunk is megtelepedhet a tigrisszúnyog, melynek tojásai a hideget nem bírják, ugyanakkor egyes melegebb helyeken elméletileg előfordulhat, hogy túlélik a telet. A veszély azért is nagy, mert a lárvák nagyon igénytelenek, mindenféle vízben felnőnek.
A tigrisszúnyog meglehetősen kellemetlen vérszívó: nem csak szürkületkor, de nappali fényben is támad, ráadásul több súlyos vagy akár halálos fertőzést is hordozhat, így például a nyugat-nílusi agyhártyagyulladás, a csikungunya- és a dengue-láz vagy éppen a japán enkefalitisz terjesztéséért is felelős. A hidrobiológus szerint azonban nem kell pánikba esni, a betegségek terjedéséhez önmagában nem elég egy szúnyogfaj jelenléte. Hiába van jelen például a foltos maláriaszúnyog az országban, kórokozó hiányában ilyen betegség nálunk nem fordul elő.
Hazánkban eddig 50 szúnyogfajt találtak, ezeknek jelentős része azonban nem szív embervért, a zaklatásért valójában területtől és időszaktól függően csak 8-10 faj okolható. A kellemetlenséget okozó fajok többsége a talajon, az időszakosan kialakuló kis pocsolyákban fejlődik, és a lárvák akár 10 évig is életképesek. A mostani csapadékos időjárás igencsak kedvez a szaporodásuknak, azt azonban még nem lehet megjósolni, hogy nyáron számíthatunk-e komolyabb szúnyoginvázióra. Az elmúlt években sokan panaszkodtak, hogy a csípések jobban bedagadnak, és lassabban gyógyulnak, mint korábban. Dr. Szabó László József szerint nem a szúnyogok változtak meg, hanem mi, egyfajta civilizációs ártalom az allergiás tünetek növekedése. A másik magyarázat lehet, hogy a légi szúnyogirtást az imágók 15-20 százaléka túléli, ezeknek a testéből pedig a csípés során a szer bekerül a sebbe, ami ugyan nem veszélyes az emberre, de okozhat duzzanatot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
