Itt a hódító magyar pénz!

A BlockBen tulajdonosai olyan platformot alakítottak ki, amelyen korlátlan számban lehet létrehozni ezeket a virtuális fizetőeszközöket. Ellentétben a korábbi hasonló termékektől – például a Bitcointól –, a BlockStock mögött aranyfedezet áll.

Az év innovatív terméke díjat a szingapúri Crypto Currency Expón, a befektetők, bankárok és a bankszektorban működő számítástechnikai cégek egyik legnagyobb rendezvényén adták át. Az új találmány, fejlesztőik és az őket méltató szakemberek szerint is megújítja a kriptovaluták piacát. A magyar tulajdonú cég vezetője, Bodnár Viktor a díjátadón azt mondta: „a BlockStock jelentősen különbözik a versenytársaktól, mert aranyletét áll mögötte, és nem bányászható, ezt ugyanis a cég már megtette”. Ezeknek köszönhető, hogy a platform stabil, amely képes akár másodpercenként több tízezer tranzakciót végrehajtani. Az új platformon korlátlan számban lehet létrehozni kriptovalutákat, és a tranzakciók jóváhagyását egy különleges eszköz végzi – a BlockStock. „A BlockStockot úgy kell elképzelni, mint a rendszer motorját. Különleges, egyedi struktúrákat tudunk megvalósítani, ezt szemléltetik saját kriptóink is” – tette hozzá Bodnár Viktor.

A cég a díjat a platform üzleti modelljéért és technológiai hátteréért érdemelte ki. A BlockStock egyesíti a kriptovaluták két nagy típusának előnyeit: az aranyalapnak köszönhetően stabil, miközben hála az üzleti modelljének, szinte korlátlan növekedési potenciállal rendelkezik. A platformon létrehozott kriptovaluták alapja az aranyon túl bármilyen stabil valós eszköz lehet, akár egy értékes festmény is kriptovalutává alakítható – mondta a magyar cég vezetője.

Mi az a kriptovaluta?

A kriptovaluta (magyarul titkos pénznem) voltaképpen egy számítógépen tárolt kódsorozat, amely – ahogy a valódi pénz vagy bármely nemesfém, a használói megegyezésének köszönheti valódi értékét. Bár a kilencvenes években már kitaláltak ehhez hasonlót, végül 2009-ben jött létre, a gazdasági válságot követően azért, hogy az egyik ember úgy küldjön át értéket a másikhoz, hogy ne legyen harmadik, közvetítő fél. (Ez ma már nem feltétlenül van így, léteznek olyan váltóoldalak, amelyek munkájukért részesedést számolnak fel.)

A legrégebbi ilyen pénzegység a bitcoin (BTC), egy Satoshi Nakamoto álnéven tevékenykedő számítógépes szakember vagy csoport találmánya. Nakamoto egy tanulmányban írta le egy olyan valuta létrehozását, amelyet – ellentétben a bankszámlánk tranzakcióival – nem lehet nyomon követni, de ugyanolyan megbízható. Az így létrejött, decentralizált valutához nincs szükség bankrendszerre vagy kibocsátó államra, léte pusztán matematikai bizonyítékra épül. A  bitcoin annyit ér, amennyit fizetünk érte, vagyis a tőzsde miatt van értéke. Az az erőssége, hogy az egészet egy program kontrollálja. Működésének lényege, hogy egy nyilvános hálózat által naprakészen tartott „főkönyvben” van nyilvántartva az összes valaha lezajlott bitcoin-tranzakció, így minden egyes bitcoin gazdája nyomon követhető. Mindezt meghatározott méretű blokkokba „csomagolva” tárolja a rendszer, mely tartalmazza az előző blokk címsorát, mely ismét egy sor tranzakciót tartalmaz és elődjére mutat, és így tovább, innen az elnevezés, „block chain”.

A bitcoinoknak azért van értékük, mert sokan (egyre többen) elfogadják fizetőeszközként. Amikor azt mondjuk, egy pénznek aranyfedezete van, az azt jelenti, van egy ígéret, hogy a pénzt aranyra lehet váltani. Bizonyos értelemben azt lehetne mondani, hogy a bitcoin „fedezetét” az elfogadó és pénzváltó helyek adják.

Érdemes bányászni

A kriptovaluták úgy kerülnek elő, hogy „kibányásszák” őket. Ez nem más, mint számfejtés: a hálózatot alkotó bányászok gépei a megfelelő szoftver segítségével ellenőrzik és hagyják jóvá a nyilvános főkönyvet. Hogy a hamisítást ki lehessen zárni, munkájuk bizonyítékaként egy bonyolult matematikai feladványt oldanak meg. Az ezt meghatározó algoritmus, ezáltal pedig a bizonyíték előállítása a hálózat összteljesítményéhez mérten válik egyre bonyolultabbá. Ennek másodlagos célja az egyenletes pénzellátás biztosítása. Ami úgy történik, hogy minden egyes, a hálózat tagjainak többsége által jóváhagyott megoldás után meghatározott mennyiségű bitcoin üti a bányász markát.

A kriptopénzt gyakran az aranyhoz hasonlítják, merthogy itt is véges készlet áll rendelkezésre. Az egyszerre forgalomban levő bitcoin mennyiségét a rendszer kitalálói 21 millió egységben limitálták, amelyet 2140- ben érnek el. Innentől – a rendszer működtetőinek szándéka szerint – új pénz nem kerül forgalomba, bevételt csak a tranzakciós díjból tehetnek majd zsebre a résztvevők.

A bitcoin és a többi kriptovaluta több krízist megélt már 2009 óta, de népszerűségük még mindig töretlen. Néhány hónappal ezelőtt egyetlen bitcoin egy uncia aranynál is többet ért.

A magyar kripto

A bevezetőben említett magyar kriptopénz, a BlockStock abban tér el jelentősen más piaci szereplőktől, hogy aranyletét van mögötte (és nem bányászható). A fejlesztők a BlockStock darabszámát 1 850 000-ben maximálták, amelyből legfeljebb 1 500 000-et értékesítenek, három fázisban. Az eladott BlockStockok bevételének 10 százaléka egy aranyalapba megy, amely addig gyűlik, amíg az utolsó darabot el nem adja az értékesítő cég, vagy amíg úgy nem dönt, hogy nem kíván többet értékesíteni. Ezután az aranyalapot az összes tulajdonos között egyenlő arányban szétosztják, és a vevők aranyletéti számláján jóváírják. A harmadik fázisban saját tőzsdei platformon indul be a kereskedés a BlockStock-tulajdonosok között. A platformot működtető társaság minimális (1 százalékos) tranzakciós jutalékot számol fel az egyes tranzakciók után, és további 5 százalék úgynevezett Arany Fedezet Növelő Hozzájárulást (Gold Growth Contribution, GGC) különít el, amelyet 100 százalékban a BlockStock-tulajdonosok között oszt fel, ezáltal folyamatosan növekszik a Stockok mögötti aranyletét.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!