Ahogy közelednek a választások, úgy sűrűsödnek az összeesküvés-elméletek, amelyeknek vannak valóságrészeik is. Az ellenzék nem dolgozik együtt, és mivel reagálópártokként működnek, majdnem minden formációt a Fidesz mozgat.
Nincs jó állapotban az ellenzék – ezt egyértelművé tette a plakáttörvény körüli hercehurca.
Miközben eredetileg minden demokratikus erő ellenjavaslattal készült, végül senki nem nyújtott be semmilyen indítványt, mindenki arra szorítkozott, hogy opponálja a Fidesz törekvéseit. Ez csak részben sikerült, mivel a kormánypárt megerőszakolta a jogot (technikai trükkel feles többséggel írt át valójában kétharmados szabályokat), ráadásul egyértelművé vált: az ellenzéki pártok kettős mércét használnak, illetve számos belső ellentmondás feszíti őket.
Leglátványosabban az MSZP szenvedte meg az ügyet (lásd interjúnkat Botka Lászlóval) – a szocialistákat a sajtó egy része és az LMP is elvtelen együttműködéssel vádolta. Miközben az LMP példának okáért segít legitimálni a rendszert. Emlékeztetőül: 2016 őszén új alkotmánybírókat kellett választani, és a Fidesz az LMP segítségével ugrotta meg ezt a feladatot. Formálisan a taláros testület független, ám döntéseinek többsége a kormánynak fütyül. Az LMP együttműködése azonban túlmutat magán az együttműködés tényén. Ugyanis a legfőbb érve a hazai kormányzati kommunikációnak és külföldi szövetségeseinek az, hogy a magyar demokrácia nem lehet rossz állapotban, hiszen a kormány/parlament hatalmát ellensúlyozza a taláros testület. Ráadásul az LMP azt a látszatot kelti, mintha az ellenzéknek lenne hova fordulnia (lásd normakontroll), ha a kormányzati többség áterőltet egy törvényt. Csakhogy nincs érdemi változtatási esély.
Talán emiatt a „csendes összedolgozás” miatt hitte a Fidesz, hogy meggyőzheti az LMP-t, segítsen áttolni plakáttörvényét.
És Kósa Lajos sokáig úgy hitte Fidesz-frakcióvezetőként, hogy „megvan” a törvény. Aztán nem lett meg. Kormánypárti mondások szerint azért, mert Simicska Lajos közbeavatkozott.
Ezt persze mindenki tagadja, ahogy azt is, hogy a kampányban az LMP 2500 plakáthelyről nézhet majd a választókra. Egyetlen – igaz, elég vékony – szál van, ami kifeszíthető az LMP és Orbán egykori szobatársa között.
Ez a szál egy személy, úgy hívják, Bodolai László. Elnöke annak a Magyar Fejlődésért Alapítványnak, aminek az Indexet megvásároló Simicska-érdekeltségű cég lepasszolta a portál részvényeit, aminek kuratóriumában ott ül Simicska ügyvédje, és ami több Simicska-médium vezetésébe (például Hír Tv) delegál tagokat. És miközben kuratóriumi elnök, Bodolai az LMP delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban. (Abban a testületben, ami az LMP politikai törekvéseit segítheti vagy elkaszálhatja – például népszavazási kérdések jóváhagyásával, elutasításával.)
Ettől persze még korántsem biztos, hogy Simicska az LMP-ben nyüzsög, mint ahogy leegyszerűsítő értelmezés Szelényi Zsuzsa kilépését is ennek tulajdonítani. Bár az igaz, hogy az Együtt politikusa arra hivatkozott: azért megy a pártból – többek között –, mert arra akarták rábeszélni, hogy szavazza meg a plakáttörvényt. (Az Együttnek két képviselője ül a Tisztelt Házban.)
A budapesti kispárt gyakorlatilag ugyanazt, a választási rendszert módosító javaslatot nyújtotta volna be, amin az MSZP is gondolkozott. Azzal a különbséggel, hogy az Együtt szerint nemcsak kampányidőszakban, hanem egyvégtében is lehessen plakátolni. (Ahogy egyébként ezt Simicska Lajos is szeretné, de ettől még hiba lenne azonnal szövetséget kiáltani.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!