2002 tavaszán Várady Zsolt barátainak beszélt egy tervezett új közösségi honlapról, amelynek lényege a netes baráti kapcsolattartás, közösségfejlesztés a szociometria mintájára. A pár évvel korábban alakult Virgo Systems informatikai kft. tagjai: Gordon Ákos, Szantner Attila, Petrovics Péter, ha nem is óriási üzleti lehetőséget, de valami izgalmas dolognak a kezdetét látták az ötletben, és informatikai hátteret teremtettek a megvalósításához. A tulajdonosi körhöz csatlakozott még Cseh Gábor és Szabó Márton, aki a mai napig az iWiW-nél dolgozik.

Ekkor már léteztek közösségi oldalak a világban, mint a Ryze, a Friendster vagy az Everyonesconnected.com, de itthon kevesen hallottak ezekről. Április 12-én startolt a WiW (Who is Who, vagyis ki kicsoda), és rövid idő alatt nagyon népszerű lett egy belső, budapesti, fiatal értelmiségi körben. Bár ma már nehéz elképzelni, az őssite-on még nem volt lehetőség képek feltöltésére és a legfőbb funkciója a kapcsolati háló feltérképezése volt: ki kit, honnan is…? Napjainkra nemcsak hogy ismert lett az online közösségi tér fogalma, de a társadalom egy jelentős része ott éli mindennapjait, építi kapcsolatait, sőt külön identitást alakít ki ott. Megszűnt a szubkulturális jelleg, megismételhetetlennek tűnik, ami 2002-ben az első magyar netes közösségi portált igazán menővé tette: a különlegesség, hogy egy zárt csoporthoz tartozol. Kevesen emlékeznek arra, hogy a korai WiW-esek még kirándulásokat, bulikat szerveztek maguknak.

Az oldal látogatóinak száma folyamatosan nőtt, de pár évig még – ahogy Gordon Ákos fogalmaz – „ez abszolút hobbiprojekt volt” mindannyiuk számára „Volt ennek egy aranyos bája, de üzleti szempontból csak vitte a pénzt – emlékszik Ákos. – Bevételt a site eladásáig, azaz 2006-ig lényegében nem hozott a tulajdonosoknak, viszont a Virgo minden szabad kapacitását és a projektre fordította. „Ahogy drasztikusan nőtt a tagok száma, több körben vitáztunk arról, hogy mi legyen vele, hiszen az eredeti felállásban már nem működhetett az oldal” – veszi át a szót Cseh Gábor.

2005-ben, amikor a Facebook még csak az amerikai kampuszokon terjedt, és a világban a Myspace- és Friendster-láz dúlt (lassan már semmit sem jelentenek ezek a nevek), a WiW iWiW-vé (azaz international Who is Who) változott azzal a nem titkolt szándékkal, hogy átlépje az országhatárokat. Az oldal új szolgáltatásokkal bővült, 16 nyelven lett elérhető. A nagy áttörés, a nemzetközi jelenlét azonban nem valósult meg. „Így utólag nehéz lenne megmondani, hogy miért. Voltak elképzeléseink, számításaink arra nézve, hogy mennyivel fog nőni a látogatottság, ha jönnek a kínaiak, de a növekedés messze felülmúlta a terveinket anélkül, hogy jöttek volna a kínaiak. És ez is meghaladta azt, amit mi tudtunk volna követni informatikailag, iszonyatos erőfeszítés volt, hogy működjön ez az egész” – mondja Gábor. „Volt egy nagyon rossz példa a világban, a Friendster-sztori, ők olyan mértékű informatikai problémákkal küzdöttek hónapokon keresztül, hogy elpártoltak tőlük a felhasználók” – jegyzi meg Ákos. Bevételt pedig a megújult, egyre növekvő látogatottságú, több mint egymillió regisztrált felhasználóval rendelkező oldal sem hozott a tulajdonosoknak. „Nagyon sok szerverre lett volna szükségünk, amire nem volt pénzünk, hirdetőket szervezni egyszerűen nem volt kapacitásunk.” A 2005 októberében megújult iWiWet 2006 áprilisában adták el a tulajdonosok a Magyar Telekomnak 1 milliárd forintért. A kérdésre, hogy miért nem tartották meg a céget befektetőket bevonva, Gábor keserűen felel: „Amerikában megvan, és sajnos csak ott van meg a hagyománya meg a keretrendszere annak, hogy odaadják a 21 éves srácnak a millió dollárokat, hogy csinálja, amit tud, amihez ért.

Magyarországon ez teljesen elképzelhetetlen, azt mondják, figyelj, adok pénzt, és ezentúl azt csináljuk, amit én akarok. Az első lépés mindig az volt, hogy akkor övék a többségi tulajdon. Ha ez a sztori nem itt indult volna, ha Várady Zsolt egy amerikai egyetemre járt volna, valószínűleg ő is talált volna befektetőt, partnert, aki úgy adja oda a pénzt, hogy tessék és majd én is fogok belőle nyerni.” „Nekem egyetlen jelenet maradt meg a Facebook-filmből, amikor az egymilliómodik felhasználót ünneplik egy 1000 négyzetméteres irodában. Nálunk soha nem haladta meg a húszat az iWiW-vel foglalkozó emberek száma” – mondja Ákos utalva arra, hogy a legfiatalabb dollármilliárdos, a Facebook-alapító Zuker­berg már pár százezer felhasználónál befektetőre talált.

Láthatóan nincs azonban keserűség a fiúkban az eladással kapcsolatban. „Ezt mi el akartuk adni. Jó volt felébredni másnap, hogy ez már másvalaki problémája – vallja be Ákos. – Nem gondoljuk, hogy »jobban« is eladhattuk volna, hiszen a piac akkori összes komoly szereplője ajánlatot tett akkor, és mi a legjobb ajánlatot választottuk. Akkor nem volt hiányérzetünk, hogy elengedtünk valamit, az utóbbi időben, amikor a Facebook a magyar piacon leelőzte az iWiW-et és láttuk, ezzel a dologgal nem lehet versenyezni, akkor nekem volt egy kis rossz érzésem, hogy a mi gyerekünk alul fog maradni szépen lassan. Ettől függetlenül az eladás nekünk hihetetlen anyagi és szakmai sikert jelentett.” Tavaly a Virgo egy exkluzív belvárosi irodába tette át székhelyét, a régi „csapatból”, már csak Gordon Ákost találhatjuk az azóta 35 fősre duzzadt, sikeres üzleti vállalkozásban. Mostanra egyikük Angliába költözött, másikuk Szegeden egyetemista, van, aki a divatiparba igazolt át. Összeveszés, harag nincs, barátok maradtak, csak másfele vitt az út pár évvel az iWiW eladása után.

Az akvizíció utáni hónapokat még a közös útkeresés jellemezte. „Csak a magyar jogokat adtuk el a Telekomnak, mi pedig egy kis pihenő után nekiálltunk létrehozni a horvát, szlovák, osztrák és román „iWiW”-et. Összeha­ver­kodtunk a helyi srácokkal, kerestünk egy kis báziscéget. Valószínűleg nem éreztük, ami itthon adta magát, hogy melyik az a szubkultúra, kik azok a networkemberek, aki ezt el tudják indítani. Igazán nagy élet nem alakult ki sehol, pár tízezer felhasználóig jutottunk csak, nem értük el a kritikus tömeget” – mondja Gábor.

És hogy mi a kritikus tömeg? Nehéz megállapítani, „amikor a pezsgés beindul – jön a válasz. Ma 4,7 millió regisztrált felhasználója van az iWiW-nek, a Face­book 3,9 millió magyarországi tagjával szemben. Bár az is igaz, hogy a legtöbben már csak nosztalgiából hagyták fent magukat az oldalon.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!