Leghamarabb holnap estétől átadhatják a Margit hidat az autóforgalomnak. Hétfőn bejárás lesz a hídon, ha mindent rendben találnak, holnap estétől indulhatnak az autók.
A híd azonban még nem készült el, lesznek még forgalmi korlátozások, az első mindjárt jövő hétvégén.
Két nap folyamatos érdeklődéssel sem sikerült választ kapni arra a kérdésre: pontosan melyik nap, hány órakor indulhat el a forgalom a felújított Margit hídon. A kivitelező előbb azt közölte: csütörtökön. A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója tudatta: ha mind a 65 szakhatóság nyilatkozatának birtokában lesz a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), akkor november 15-ével megadhatja az ideiglenes engedélyt. A NKH lapzártánkig nem válaszolt arra, hány engedély hiányzik még. A rendőrség már pénteken közzétette a honlapján, hogy „a Margit híd felújítási munkálatainak V. fázisa 2010. november 15-én 10 órától megkezdődik, a hídon 2x2 sávú általános közúti forgalom haladhat majd át”. Ám hogy ez a talányos „majd”, mit is jelent, arra nem válaszoltak.
Ehhez képest serényen dolgoztak tegnap is 3-4 tucatnyian a hídon és a két hídfőnél. Utóbbiak környéke konténer- és kőraktárra emlékeztet. A szárnyhídról egy helyütt hiányzik még a hídelem, ott rálátni a tartóívre, alatta a Dunára. Amúgy szinte késznek látszott minden a járműforgalomra: a villamos síneivel egy szintben az útburkolat, illeszkedik a körútéhoz és a lehajtókéhoz. Felfestve a sávok, az útjelek, helyükön a villamos vezetékei. Csupán a szigeti, most még kihagyott villamosmegálló járdaszigetein láttunk fabakokat az oszlopok alatt.
A Margit hídba eddig – öntvények nélkül számítva – 4000 tonnánál több acélt építettek be. Az erősebb pályalemezek között 16 méter hosszú is van, 3-4 méter szélesek, súlyuk elérheti a 6 tonnát. A hídon egy időben dolgozó munkások száma napról napra változott, a csúcson 420 volt. A híd hossza 607,6 méter maradt, ám 4,5 méterrel, 29,5 méteresre nőtt a szélessége. A villamospálya ezután is középütt halad, ám a szigetre vezető aluljáró megszűnt, így csak lámpás, zebrás kereszteződésen át juthatnak oda a járdaszigetről az utasok. Az autók 2x2 sávot használhatnak, mint korábban, de a szigeti kanyart kissé „kiegyenesítették”: a szélesebbé vált pálya miatt kevésbé éles. A budai oldali lehajtó 50 méter hosszon háromsávos lett. A budai parti hídnyílás magasságát emelték 20 centivel, így a rakparton átférnek már a híd alatt az eddig be-beszoruló kamionok. Mindkét oldalon szélesebb lett a járda. A híd legszebb állapotára hajaznak az oszlopok: lesznek korhű sárkánydíszek, oroszlánfejek, címerek. A híd lábaiba annyi speciális mészkövet építenek be, amennyit a Parlament restaurálásához 3 év alatt használnak fel: 1300 köbmétert.
Az ideiglenes forgalomba helyezés azonban korántsem a végleges. Tóth Kata, a kivitelező konzorcium szóvivője szerint hazánk januártól kezdődő uniós elnökségére tekintettel tették már most közlekedésre alkalmassá a hidat. Ám a jövő nyári végső határidőig, amit mindenképpen tartani kívánnak, hátra vannak még munkálatok – a környezet rendezése, a híd régi elemeiről a több évtizedes festékrétegek lemarása az újrafestés előtt, a műemléki rekonstrukció és a dinamikus terhelési próba – ezek miatt bizonyosan lesznek jövőre is forgalmi korlátozások. Az első már a következő hétvégén várható: a budai felső rakpartot részlegesen lezárják állványozás, kábelfektetés miatt.
A hídnak kiemelkedő a szerepe a fővárosi közlekedésben. Attól, hogy a szerkezete megújult, ez nem változik, véli Szele András, a Közlekedéstudományi Intézet közlekedésszervezési tagozatának helyettes vezetője. A felújítás alatt az összes többi hidat használták az autósok, eloszlott a forgalmuk, de ez visszaáll majd. Erre utal, hogy a Margit körúton akkor is voltak sorok, amikor a híd le volt zárva. A budai lehajtó egy sávval szélesebb lett, így a budai rakpartra könnyebb lesz lejutni, arra is sokan tartanak majd. A szakember szerint az autósok eleinte próbálgatják csak a hidat, de az ünnepek előtt már ismét lesznek hosszú sorok reggel Pest, délután meg Buda felé.
A felújítás költségeit 2007-ben 21 milliárd forintra tették, egy évvel később 13 milliárdra, tavaly pedig a tervezést, a tartalékot, a műemléki alkotásokat is beleszámítva a teljes keretet már 30 milliárdra. A kiviteli szerződés szerint a költség áfa nélkül 20,8 milliárd, amiből 6 milliárdot az EU áll. A határidő is vitás volt. A kivitelező a jóváhagyott tervek átadásának késedelmére hivatkozva közölte: augusztus vége helyett csak december közepén tudják átadni a hidat forgalomnak, s a végső határidő 2011. március végéről június közepére kerül át; kérték emiatt 740 millió forint többletköltség elismerését is. Ám a Fővárosi Közgyűlés egyikhez sem járult hozzá, sőt kötbért helyezett kilátásba. Ezekről még várható vita. Ám – hála a jó időnek – talán már holnap ideiglenesen átadhatják a hidat a forgalomnak.
A múlt
A Margit híd Budapest második állandó hídja. Négy évig épült francia tervek alapján, 1876. április 30-án avatták fel. 607,6 méter hosszú volt, 11 méter széles útpályával, annak szélén lóvasúti sínekkel és mindkét oldalán járdával. Az első nagy rekonstrukció során (1935–37) új vasszerkezet készült. Egy villamos áramszedőjének szikrájától indultak be 1944. november 4-én a németek által elhelyezett töltetek a pesti oldal pillérein, s leomlott 3 hídív, épp a csúcsforgalom idején. Járművek zuhantak a vízbe, mintegy 600-an meghaltak. A híd megmaradt budai felét 1945. január 18-án a visszavonuló német csapatok repítették levegőbe. Hatalmas munkával építették újjá 1947–48-ban, a 8 vasszerkezetű ív helyett 6 acélívvel – azóta hatnyílású a híd. 1988-ban az MTI már azt írta: „foltozásra” lenne szükség. A felújítást 2003-ra ígérték, majd a pénzhiányra és a Megyeri híd befejezéséig a közlekedési igények kielégítésére hivatkozva halogatták a munkakezdést 2009. augusztus 21-ig.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!