Mini Schengen. Határellenőrzés az osztrák– magyar határon. Lezárt Németország. Okmányok biztonsági kontrollja Dánia és Svédország között. Fokozott rendőri felügyelet a francia–belga határon. Egy letűnt kor kúszik vissza abba az Európába, ahol nemrég vált nagykorúvá az a generáció, amely az útlevelet csak hallomásból ismerte.
A határok lebontásával járó Schengeni Egyezmény 1995-ben lépett életbe Franciaország, Németország, a Benelux államok, Spanyolország és Portugália között, melyhez azóta 17 – uniós és unión kívüli – ország csatlakozott. Schengeni országnak lenni az EU-n belül is egyfajta elit státust jelent: Bulgária és Románia hiába szeretne lassan egy évtizede csatlakozni, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc hiányosságai miatt egyelőre nem kaptak zöld utat.
Schengen akkor is kiváló zsarolópotenciállal bír, ha egy állam már tagja az övezetnek: jelenleg Görögországot fenyegetik azzal, hogy megfosztják a szabad határok lehetőségétől, ha nem regisztrálja a szabályoknak megfelelően az érkező menekülteket. Kevésbé nyilvánvaló módon, de a régi tagállamok a vonakodó és EU-ellenes szólamokat hangoztató országokra is nyomást gyakorolnak mostanában, hiszen egyre többször merül fel, hogy a határok nélküli térséget leszűkítenék. Az új Schengenben Magyarországnak nem lenne helye.
Franciaország – az egyik alapító tag – azonban azzal is számol, mi történne, ha az egész együttműködés megszűnne. A francia miniszterelnöki hivatal stratégiai elemző intézete nemrég hozta nyilvánosságra a számításait a Schengenen kívüli életről. Becsléseik szerint az EU összesített GDPje 2025-re 0,8 százalékkal – vagyis mintegy 100 milliárd euróval – csökkenne, ha ismét bevezetnék a határellenőrzést.
A mintegy 1,7 millió, országok között ingázó munkavállaló azonnal nehézségekkel szembesülne. A France Stratégie becslései szerint, ha naponta csak kétszer 10 perccel hosszabbodna meg az út, az 7 euró (kb. 2000 forint) pluszköltséget – vagy ha úgy vesszük, bevételkiesést – okozna az ingázóknak. Ez az összeg éves szinten a 700 eurót (200 ezer forint) is meghaladhatná.
A szigorítás különösen érzékenyen érintené például Luxemburgot, ahol a munkavállalók 44 százaléka valamelyik szomszédos országból érkezik, vagy éppen Ausztriát, ahová a nyugat-magyarországi és szlovákiai dolgozók indulnak minden reggel. Hosszabb távon a határellenőrzés munkanélküliséghez, illetve munkaerőhiányhoz vezetne, és a bérek kiegyenlítődésére is egyre kevesebb esély lenne.
Hasonló módon megnehezülne a kamionosok élete is, hiszen a papírok ellenőrzése miatt jobb esetben is fél órával, szigorú vizsgálatnál pedig akár egy órával is meghosszabbodhatna az út minden egyes határátlépésnél. A várakozás költsége a szakértők szerint egy 3 százalékos adóemelésnek felelne meg, melyet nagy valószínűséggel a fogyasztókra hárítanának a vállalatok. Az árak emelkedése és az adminisztrációs terhek miatt pedig 2025-re 11,5 százalékkal csökkenne az európai országok egymással folytatott kereskedelme. Ezzel ismét munkahelyek tízezrei kerülnének veszélybe.
A turizmus is komoly károkat szenvedne Schengen eltörlése miatt, hiszen az egy-két napos városnézések és üzleti utak szoros programjában komoly kiesést jelentene, ha várakozni kellene a határon. A kutatóintézet azzal számol, hogy 2,5-5 százalékkal csökkenne a rövid utakra érkező turisták száma, ami csak a francia gazdaság számára 500 millió euró (155 milliárd forint) kárt jelentene.
De az, ha ismét visszaállítanák az európai határokat, nemcsak anyagi, hanem komoly szimbolikus veszteséggel is járna. Az egész unióra kiterjedő közvélemény-kutatásokból kiderül: az európaiak 54 százaléka szerint az EU egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi az emberek, áruk és szolgáltatások szabad áramlását. Az elégedettség Kelet-Európában a legmagasabb ezen a téren: 69 százalék tartja az EU legnagyobb vívmányának a szabad határokat. Ha ez a szabadság elveszne, azzal az európai eszme is komoly csorbát szenvedne.
A Miniszterelnöki Sajtóirodát is megkerestük azzal a kérdéssel, hogy a kormány végzett-e számításokat azzal kapcsolatban, milyen gazdasági következményei lennének Magyarországra nézve annak, ha Schengen szétesne vagy kizárnának belőle minket. Válaszuk szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Telegraph brit napilapnak a múlt héten adott nyilatkozata felel a kérdésre, többet nem tudtak mondani. A nevezett cikkben az alábbi előrejelzés szerepel: „a schengeni övezet lebontása vagy megsemmisülése olyan súlyos gazdasági kárral járna, hogy nem is tudom, Európa hogyan tudná ezt kezelni”. Ebből arra következtettünk, hogy a magyar kormány sem tudja, hogyan kezelhetné ezt a helyzetet, és jelenleg nem is foglalkoznak ezzel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!