A Tiszán végig beállt, a Dunán is hízik a jég. Csütörtök óta hajózási zárlat van érvényben a Duna magyarországi szakaszán. Szombaton reggel a jégtörő VI. és a jégtörő XI. hajók elhagyták Magyarországot, feladatuk a szerb-horvát közös Duna-szakasz felügyelete a déli országhatár és Vukovár között – mondta az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetője. Láng István szerint erre azért van szükség, mert az ott esetlegesen kialakuló jégdugó visszaduzzasztása magyar területen is okozhatna árvízi elöntéseket.
A Duna Dunaföldvár–déli országhatár szakaszán szombat délután állt össze a jégtörő VII. a Győrből érkező Széchenyi jégtörő hajóval. A jégtörő hajók a szabályzat szerint csak párosan törhetik a jeget, nehogy valamelyik befagyjon és mozgásképtelenné váljon – magyarázta. Bajánál tegnap négy folyami jégtörő és két kisebb kikötői dolgozott.
Láng István azt is közölte: a Tisza jeges árvíz elleni védelmére három jégtörő hajót indítottak szombaton reggel a tokaji téli kikötőből a bordrogkisfaludi révjáróba, ahol a két kisebb jégtörőt a Bodrogból daruval kiemelték, majd közúton szállították Tiszacsegére.
A Tiszán jelenleg nyolc jégtörő hajóval dolgoznak, kiemelten figyelnek a tiszalöki és a kiskörei vízlépcsők üzembiztonságára. Az intézkedés megelőző jellegű, amellyel felkészülnek egy esetlegesen levonuló jeges árhullám biztonságos levezetésére – hangsúlyozta Láng István.
Az OMIT vezetője lapunknak elmondta azt is, hogy kétféle jégtörő hajó van. A kisebbek csak „helyi jégtörők”, a kikötőkben, öblökben dolgoznak. A nagyobbak alkalmasak folyami jégtörésre, a veszélyes jégtorlaszok, dugók eltávolítására. A Bajánál dolgozó Széchenyi a legnagyobb magyar jégtörő hajó: 1000 lóerős motorú, 40 méter hosszú, 420 tonnás, és akár 2 méter vastag jégpáncélt is képes szétroppantani. A kisebbek – a Bácska, a Rozmár és a Neptun – feleakkorák és a súlyuk is „csak” 49 tonna. Torlasz feltörésére korlátozottan alkalmasak, de így is elbírnak a 15-25 centi vastag állóvízi jégpáncéllal.
Az, hogy beáll a jég és egységes a páncél a folyón, önmagában még nem indokolja, hogy megkezdjék a jégtörést, ugyanis addig nincs gond, ameddig a jég alatt el tud folyni a víz, azután vagy felolvad, vagy a néhány fokkal melegebb víz miatt a szivacsos szerkezetűvé váló jég széttöredezik. Nagy bajokat az okozhat, ha kialakul egy olyan jégtorlasz, ami miatt visszaduzzadhat a „jeges akadály” előtti folyószakasz – ez akár víz felszíne fölé 2-3 méter magasra is felemelheti a jégtáblákat. Ha a jégtörő hajók már nem bírnak el a jégtorlaszokkal, kétféle technológiát vethetnek be. A partról elérhető jég feltörésére markológépeket használhatnak, a nagy és így el nem érhető dugóknál pedig csak a robbantás jöhet szóba.
Robbantásos technológiát többször is alkalmaztak már, de az 1956-os nagy dunai jeges árvíz idején még bombázással rombolták a jégtorlaszokat. Ennek ellenére akkor a jégdugó miatt az egész Mohácsi sziget és Gemenc víz alá került.
(V. G. P.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!