Visszanyerhető a látás, a hallás, újra mozoghat a test – ha az agyunk szorgalmas diák. Vagyis időskorban is érdemes fiatalon tartani – nem pedig tartósítani. Az agyunk anatómiailag alkalmazkodik a környezeti kihívásokhoz, még az elektronikus média, az internet is hatással van rá.
Tudományos paradigmaváltás zajlik az agykutatásban. A forradalmi változás szakított a Felvilágosodás mechanisztikus emberképével, mely szerint az elme, az agy és a test működése, egymásra hatása hierarchikus viszonyban áll egymással, és az agy tölti be a központi-irányító szerepet.
A korábbi szemlélettel szemben kölcsönviszonyt állapít meg hármuk együttműködésében, az agyat pedig nem egy véglegesen kialakult, állandósult szervnek tételezi, hanem az érzékszervek által és mentálisan (kulturális környezet révén) befolyásolható, folytonosan változásra képes, átrendezhető területnek, mely az átalakulás következtében a genetikai örökségre is hatással lehet. Nem beszélve az ember vele született vagy szerzett (baleset, trauma) betegségeinek, agyi sérüléseinek gyógyításában, valamint az időskori mentális (például Alzheimer-kór) és a testi elváltozások (például Parkinson-kór) kezelésében játszott szerepéről.
De ugyanígy kiemelt figyelmet kaphat a figyelemzavaros, diszlexiás vagy az autisztikus betegségekben szenvedő gyerek nevelésénél is. És mivel a kutatások alapfelismerése az, hogy nem csupán a gyerekkor fejlődési szakaszában változik, változtatható az agy szerkezete, így például a skizofrén betegek gyógyításában is jelentős eredményeket hozhat a neuroplaszticitásra, az agy változékonyságára alapuló kezelés.
Az agyi idegrendszer sejtjeinek anatómiai változékonyságát vizsgálva az alapkutatásokat már sok esetben a gyakorlatban is kamatoztatták különféle betegségek kezelése esetében, vagy éppen az időskorúak szellemi hanyatlásának megelőzése terén.
Mindezt a tudománytörténeti revelációt, nagyon érzékletes példákkal demonstrálva, a kanadai pszichiáter, dr. Norman Doidge magyarul is olvasható könyveiben követhetjük nyomon (A változó agy, 2010; Hogyan gyógyul az agy?, 2016, mindkettő Sóskuthy György fordításában). Az agy idegsejthálózatának gyógyszerek és műtét nélküli megváltozása lehetővé tesz elsőre valóban csodának ható gyógyulásokat: a vak látni kezd, a siket hallani, a szellemi fogyatékosnak hitt gyerek egyetemet végez, a szélütött újra jár, a 80 éves aggastyánok a 40–60 évesek szellemi kapacitásával rendelkeznek ismét.
Imbolygók
Doidge esetleírásai között szerepel, mikor egy orvosi műhiba, egy eltúlzott antibiotikum-kúra tette tönkre évekre egy amerikai kereskedelmi ügynök életét. A 39 éves asszony egy méheltávolító műtét során fertőzést kapott, az erre szedett gentamicin nevű antibiotikum pedig annyira károsította a belső fülét, hogy állandó fülzúgás és egyensúlyzavar lépett föl nála, gyakorlatilag nem tudott járni, mert állandó „zuhanásélménye” volt, ami teljesen ellehetetlenítette a mindennapokban.
A hasonló károsodást szenvedők önmagukat imbolygóknak nevezik. A belső fülben lévő érzékelőszerv, a labirintusszerv sérülését egy a nyelvére helyezett elektróda impulzusaival próbálták helyrebillenteni a kutatók. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy nemcsak a mesterséges labirintusszerv működésének idejére tért vissza a normál állapot – amikor a páciens akár táncra is perdülhetett –, hanem a kezelés utóhatásaként is megmaradt a járás képessége. Ahogy a kezelés gyakorisága és ideje nőtt, annál tartósabban: az agyi idegpályák kerülőutakat építettek ki, az agy tanult, és újraszervezte önmagát az érzékhelyettesítés során.
Ugyanilyen elven nyerik vissza a hallásukat a halláskárosodást szenvedő, illetve a siketen született gyerekek (és felnőttek) Michael Merzenich orvoskutató, az agy plaszticitásán alapuló mesterséges csiga (belső fül) találmányával, melynek elvén a mai hallásimplantátumok (például cochleáris implantátum – CI) alapulnak. A fizikai hanghullámokat egy processzorvezérelt, a szőrcsillókat helyettesítő szerkezet alakítja elektromos jellé az agy számára (l. VH, „Hallani a különbséget” 2012. október 2.).
Elmetréning – idősebbek
is elkezdhetik!
Hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően milyen kihívások várnak az elöregedő nyugati társadalmakra, ma már egyre jobban körvonalazódik (l. VH, „Őszülő világ”, 2014. szeptember 4.; „Mire megöregszünk”, 2016. március 19.), ám az agy önszerveződő-újjáalakító funkciója, a neuroplaszticitás elismerése révén új irányt és lendületet kaphat az idősebbek szellemi hanyatlását megakadályozó kutatás és regeneráló program.
Ahogy a jó pap, az agy is élethosszig tanul és alakítja át magát. Így nem csupán az a cél, hogy a már jól ismert és elsajátított képességeinket konzerváljuk szellemi kapacitásunk megőrzése érdekében – ez nem tartható fenn hosszan –, hanem olyan gyakorlatok elvégzése révén, amelyek újdonságerejüknél fogva képesek új neuronkapcsolatok létrehozására, agyunkat újrahuzalozhatjuk, éppen a tanulás képességét „ébren tartva”. Ezáltal fenntartva az „áramkör” normális működését.
A Merzenich és társai által létrehozott számítógépes szoftverek a bölcsőtől a sírig tartó agyi plaszticitás alapján az idősek kognitív képességeinek – tanulás, észlelés, emlékezet, gondolkodás – javulását ígérik. A Posit Science agyfitnesz nyelvi és memóriafejlesztő programcsomagjai a jutalmazás révén dopamint és acetilkolint szabadítanak fel, melyek serkentik az idegi folyamatokat. A látásra, a hallásra, a mozgáskoordinációra, egyensúlyzavarokra hatnak – tulajdonképpen a fiatalkorúak agyi működésének folyamatait indítják el újra.
(A tréningfeladatokat itt megtalálja: www.neuronation.com; www.brainhq.com)
Csodálatos változékonyság
Az agy rendszerei idegsejtek (neuronok) hálózatából állnak, és a korábbi vélekedések szerint ezek kialakulásuk után, az ember korosodásával nem változnak (illetve csak tönkremennek), az egyes érzékszervek (szem, fül, bőr stb.) pedig az idegpályákon egy-egy adott agyi területhez csatlakoznak. Ha ezek a területek vagy a be- és kimeneti útvonalak sérülnek, például egy baleset során, az érzékelés megszűnik, hiszen a neuronok közti elektronos kisülések sorozata nem tud információt, utasítást adni (többek között lebénul a test; beszéd-, írás- és olvasásképtelen lehet a sérült). Az agy változékonyságával (plaszticitás) számoló vizsgálatok viszont azt állítják, éppúgy, ahogy egy lezárt forgalmú utat is mellékutak segítségével kerülünk el, és érjük el általa a kívánt célállomást, az agyban is létrejönnek a kerülőutak, amiket agyserkentő „tréninggel” alakíthatunk ki. Az agy egyéb területei ilyenkor átveszik a sérült rész funkcióját (nincsenek tehát végérvényesen leosztva a szerepek), és akár a korábbinál is gyorsabbá válhat az információátadás ideje.
KULTURÁLT AGYAK
A génjeink és az agyunk segített létrehozni az emberi kultúrát, ám a kultúra is visszahat az agyra: a kulturális tevékenységek átalakítják az agyunk szerkezetét. Ezen az elven alapszik a meditáció, a szuperkommunikáció (ima), de az agymosás (ideológiai és személyiségátállítás) is. Az agyunk nem maradt érintetlen a szavannai gyűjtögetővadászó életmód kialakulása óta eltelt évezredekben, az olvasás és az írás képessége is rengeteget alakított rajta (ezek, ugye, nem alapértelmezett beállítások), manapság pedig az elektromos médiumok (rádió, tv, számítógép, internet) alakítják át a plasztikus biológiai struktúrát. Mivel közös az alap: elektromos, kompatibilis a két rendszer, az érzékelés megváltozott paraméterei miatt az agy feldolgozó képessége is átáll. Az „áramköri” átszerveződés miatt ma már például unjuk a „lassú” filmeket, sokkal gyorsabb adatátvitelhez vagyunk szokva. Ebből adódóan azonban negatív hatások is megfigyelhetőek: például függőségek alakulnak ki a „kiterjesztett érzékelőszervek” révén. Egy a Nemzeti Agykutatási Program keretében nemrég elvégzett vizsgálatból kiderült: az egyetemisták 10 százaléka világhálókóros. Esetükben az agy jutalmazó központjának térfogata megnőtt, a tudatos kontrollért felelős területé pedig lecsökkent – pont, mint a droghasználatnál.
30 milliárd
idegsejt található az ember agykérgében, köztük ezerbillió kapcsolat jöhet létre – ez a legnagyobb ismert (idegi) áramkör.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!