Hivatalosan senki nem kér a Jobbikból, míg a háttérben puhulnak az elemzők és a pártok – a magát középre pozicionáló pártot egyre kisebb rossznak tartják. A Vasárnapi Hírek annak próbált utánajárni, hogy formálódhat-e bármilyen választási együttműködés a Jobbikkal.
Érdekesen puhul a közbeszéd, legalábbis, ami a Jobbikot illeti: egyre több hipotézis születik arról, milyen szerepet játszhatna a 2018-as választáson a magát radikálisból néppártivá alakító párt. „Jelenleg a nyomasztó gazdasági birodalomra alapozott illiberális rendszert építő Fidesz sokkal veszélyesebb a demokráciára nézve, mint a kevésbé beágyazott, kompromisszumokra kényszerülő és azokra nyitottabb Jobbik” – így fogalmazott Krekó Péter. A Political Capital igazgatójának álláspontját a jelek szerint a baloldalon (politikusok, értelmiségiek, átlagpárttagok) is egyre többen osztják. Hogy minek köszönhetően csökken a Jobbik elutasítottsága, arról csak találgatni lehet. De az majdnem biztos, hogy kiegyenlítődésről szól a történet – magyarán: ahogy csökken a hit, hogy a balpártokkal menedzselhető a kormányváltás, úgy tűnik egyre kisebb rossznak a radikális párt. Mára egyértelművé vált, hogy a baloldal töredezett marad, sőt tovább reped. Egyrészt bebizonyosodott, hogy a választók nem díjazták Botka László (személyes kedveltségéről lásd anyagunkat a 4. oldalon) konfrontatív politikáját.
A szocialisták miniszterelnök-jelöltje következetesen kitartott amellett, hogy minden demokratikus ellenzéki szereplőnek be kell állnia a szocialista ernyő alá, illetve ragaszkodott hozzá, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ne szerepelhessen semmilyen közös listán. Ezzel párhuzamosan kiderült, hogy az új pólus (értsd: a 2010 után alakult pártok szövetsége) ötletének annyi, sem a Momentum, sem az LMP nem hajlandó közösködni. Ugyan az Együtt és a PM szívesen építene szövetséget, de a két formáció népszerűsége együtt alig viszi át az 1 százalékot.
Úgyhogy jelen állás szerint az MSZP befagyott/picit gyengült, és ha semmi nem változik, akkor stabil 16 százalékot hoz. A DK és a Momentum azért küzd, hogy megugorja a parlamenti küszöböt és saját frakciót alapíthasson, az LMP pedig képviselőcsoportját bővítené.
Lajos szeretné
A formális logika szabályai szerint a baloldal formációi csak érdemi kormányváltó esély esetén lennének hajlandók feladni önös érdekeiket. Az esélyt pedig a választáson akár 20 százalékot is szerző Jobbik jelentené. Egy balos-jobbikos koordinált indulás esetén a 106 egyéni választókerület nagyobb részét nyerni lehet, és remek listás eredményeket lehet produkálni. Csakhogy egy ilyen „közös mutatvány” számos veszélyt rejt: a legnagyobb talán az, semmi nem garantálja, hogy egy esetleges győzelem esetén a Jobbik a balpártokkal alakít koalíciót, és nem a parlament legnagyobb (ez akkor is így van, ha ellenzékbe szorul) formációjával, a Fidesszel áll össze. (Megjegyzendő, utóbbi megoldás Simicska Lajos szívének is igen kedves lenne, mivel így visszaépíthetné magát a kormánypártban.)
Hogy az elvszerűség, az elkeseredés vagy a pragmatizmus határozza-
e meg a demokratikus pártok Jobbikhoz való viszonyát, azt senki
nem tudja. Egyelőre a hivatalos verzió nem puhul.
Az MSZP tartja magát Botka László miniszterelnök-jelölti programjához, így kizárja az együttműködést a Jobbikkal. A szocialisták nem hisznek a cukiskodásnak, mondván: a párt nem határolódott el korábbi szélsőséges nézeteitől, mert a mai napig szélsőséges. Így a Jobbik „demokrácia iránti elkötelezettsége megkérdőjelezhető”.
Amit az MSZP csupán megkérdőjelezhetőnek nevez, azt a Demokratikus Koalíció egyenesen hiteltelennek minősíti. Így a DK szóvivője – különös tekintettel a Jobbik részéről tapasztalt rasszista és Európa-ellenes megnyilvánulásokra – kategorikusan kizár bármilyen jellegű együttműködést. Hogy világos legyen: sem „ügyek mentén”, sem „technikai koalícióban” nem gondolkodik a Demokratikus Koalíció.
Akár nélküle is
Hasonlóan elképzelhetetlen az Együtt számára a Jobbikkal való közösködés, mondván: a Jobbik támogatóinak értékvilága nagyrészt továbbra is radikális, merőben eltér az Együtt értékrendjétől. Ráadásul a Jobbik – az Együtt szerint – ezer szálon kötődik a putyini Oroszországhoz: példaként hozzák fel Kovács Bélát, a Jobbik Ep-képviselőjét, akit az EU intézményei ellen folytatott kémkedéssel gyanúsítanak. „A Jobbik gyakorlatilag Oroszország kirendeltségeként viselkedik Magyarországon, az orosz érdekek képviseletében jár el, eközben elárulja hazánkat”, fogalmaz a párt.
Karácsony Gergely volt az, aki korábban felvetette – a Fidesz legyőzése érdekében – a Jobbikkal való, szigorúan „technikai jellegű” koalíció gondolatát. A Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje azonban visszakozni látszik, most azt mondja: a Jobbikkal nem kell foglalkozni, a demokratikus ellenzéki pártoknak kell törekedniük arra, hogy minden körzetben egyetlen jelöltet állítsanak. Márpedig Karácsony a Jobbikot ilyen értelemben nem tekinti demokratikus pártnak. A jelek szerint egyébként véleményét az erőviszonyok alakulása változtatta meg. Úgy hiszi, hogy a fővárosban a Jobbiknak nincs érdemi támogatottsága, a Fidesz pedig leírta magát, így a demokratikus ellenzék – amennyiben meg tud egyezni az induló jelöltekben – legyőzheti a kormánypártot. Szerinte erre Budapesten kívül a nagyobb városokban is mód nyílhat. Karácsony nem zárta ki, hogy ő maga adott esetben akár visszalépjen a szocialista Botka László javára a miniszterelnök-jelöltségtől.
A Lehet Más a Politika – amelyik több alkalommal is nyitottnak mutatkozott a Jobbikkal való együttműködésre egyes konkrét, meghatározott kérdésekben (értsd: „ügyek mentén”) – most kitérő választ adott. Hadházy Ákos társelnök szerint egy ellenzéki pártnak nem az a feladata, hogy egy másik ellenzéki pártról mondjon véleményt, hanem az, hogy a kormány hibáival foglalkozzon, és azokra javasoljon megoldást. Az LMP tehát erre koncentrál. Azaz Hadházy lényegében kitért az érdemi válasz elől.
Ügyekben igen
A Momentum egyedül indul a 2018-as választáson, nem fog össze senkivel, 106 egyéni jelöltje és saját miniszterelnök- aspiránst is kerít (folyik a casting, még nem tudni, hogy párton belülről vagy kívülről érkezik a jelölt). Így ugyan ökölszabályként senkivel nem tárgyalnak az együttműködésről, meghatározott „ügyek mentén” bárkivel hajlandók összefogni. Ahogy a pártelnök, Fekete-Győr András a párt augusztus 20-i rendezvényén mondta: „nincs baloldali parlagfű meg konzervatív lerohadt játszótér”. A Jobbik pedig – az új párt szemében – semmiben nem különbözik a többi formációtól.
Például a Momentum, nyolc másik párttal együtt, csatlakozott Gulyás Mártonék Közös Ország Mozgalmához (KOM), amelybe most talán a Jobbik is beszáll – így elképzelhető, hogy ez lesz első formális együttműködésük.
„Azért az értékek tekintetében a Jobbikkal ég és föld vagyunk” – mondja Soproni Tamás.
A Momentum alelnöke nem vitatja, hogy a Jobbik néha fontos problémákat feszeget, de azokra sokszor olyan zsákutcás és kirekesztő válaszokat ad, amelyekkel a Momentum nem tud egyetérteni. Soproni szerint az ügyek a fontosabbak, nem a pártok, de ezeket is esetenként kell vizsgálni. „Toroczkai Lászlóval például soha a büdös életben nem működnék együtt semmiben, még egy kert felásásában sem” – teszi hozzá az alelnök.
A Momentum helyi alapszervezetei nagy önállóságot kaptak, de az ilyesfajta együttműködésről minden esetben ki kell kérniük a központ álláspontját. Mivel az alapszervezetek még csak most formálódnak, a pártvezetésnek nem alakult ki egységes álláspontja az ilyen megkeresésekkel kapcsolatban. „Minden esetet egyedileg fogunk vizsgálni” – mondja Soproni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!