Jól járnak a hazai adóváltozásokkal a külföldi tulajdonú magyar leánybankok vezetői. Január elsejétől 7,5 százalékkal csökken a külföldi részvényjuttatások járulékterhe, magyarán a honi bankvezetők döntő többsége jövőre többet vihet haza.
A PSZÁF közben a bankáribónuszok ellenőrzésére kap jogosítványt. A magyar bankrendszerben már teljesen elterjedt a teljesítményelvű bérezés – hangsúlyozta Pálszabó Tibor, az Ernst & Young adópartnere, hozzátéve: a külföldi tulajdonú bankok esetében nem csak olyan vezetői juttatásokról beszélhetünk, amelyről itthon döntenek, de olyanokról is, melyek regionális, vagy globális szinten dőlnek el, s azután azt vagy a magyar leánybank fizeti ki, vagy pedig az anyabank folyósítja. Az egyszerű részvényopciók, vagyis kedvezményes részvényvásárlási, részvényjegyzési lehetőségek éppúgy ismertek a hazai gyakorlatban, mint az úgynevezett fantomrészvényes megoldások.
Ez utóbbi annyit tesz, hogy a jutalom kifizetése egy részvény árfolyammozgásához kötődik. Tapasztalatai szerint egyébként a hazai bankrendszer a munkavállalók és a vezetők javadalmazása tekintetében a legmesszemenőbb mértékben jogkövető és inkább konzervatív. Egyáltalán nem jellemző az egzotikus megoldások, pl. az offshore cégekre alapozott adómegkerülési technikák alkalmazása. A teljesítménybérezés jól átlátható és eddig is az adóhatóság látókörében volt.
Mint mondta, a hazai bankok által teljesített kifizetések, juttatások úgy adóznak, mint a bérjövedelmek, ám az idei év végéig hatályos szabályok alapján a külföldi részvényjuttatásoknak nagyon nem kedvezett a magyar adózási környezet. Ezek esetében ugyanis a jövedelemadó mellett a munkavállalói és a munkaadói tb-járulékot is be kellett fizetni a kedvezményezettnek, ami összességében közel 80 százalékos elvonást jelentett. Ehhez képest a 2011 januárjától érvényes adózási szabályok némi könnyítést hoznak. Egyrészt a csökkenő adókulcsok révén, másfelől azért, mert a külföldi anyabankok által juttatott dolgozói részvények és részvényopciók után a munkavállalói tb-járulékokat már nem kell megfizetni, csak egy 27%-os egészségügyi hozzájárulást (ehót). A munkavállalói tb a vezetőkre jellemző jövedelmi szinteken a bruttó juttatás 7,5%-a lenne, ennyivel tehát kisebb lesz az elvonás.
A magyarországi banki bónuszokat január elsejétől érintő másik jelentős változás ahhoz az EU-direktívához kötődik, amely korlátozza a bankok teljesítménybérezését. Eszerint nem lehet olyan ösztönzőket bevezetni, amely fokozza a banki kockázatvállalást, más szóval a pénzintézeti döntéshozók egyéni érdekeltségét és a bank kockázatát össze kell kötnie a jutalmazási rendszernek. Ezt szolgálja, hogy a teljesítmény alapú juttatás egyik fele csak részvényhez, vagy pl. átváltoztatható kötvényhez kapcsolódhat, ami azt jelenti, hogy zuhanó részvényárfolyamok mellett radikálisan csökkenhet a kifizethető jutalom is. Vagy nem kerülhet sor jutalom kifizetésére. Míg a teljesítmény alapú ösztönzők 40 százaléka 3-5 éves halasztással kerülhet kifizetésre, ami a hosszú távon fenntartható növekedésre irányuló döntéseket inspirálja.
Az új európai szabályozás itthon azt eredményezheti, hogy a banki teljesítménybérezésben az eddig nagyjából 50 százalékos elterjedtségű részvényjuttatások döntő súlyra tehetnek szert. Adózási szempontból ugyanakkor a bankok többségét jelentő külföldi tulajdonú pénzintézeteknél némi könnyítést hoz, hogy a munkavállalói tb-t nem kell megfizetni az anyabanki opciók után.
A bankárok jutalmazásának korlátozását helyezték kilátásba a héten zajló titkos tárgyalásokon Londonban. A pénzintézetek tervei alapján a 2300 milliárd forintnak megfelelő hétmilliárd font helyett csak négymilliárd fontot (1300 milliárd forint) adnának oda év végi prémiumként a banki vezetőknek. Londoni elemzők szerint ez a lépés ártana a brit gazdaságnak, hiszen a jutalomösszeg után fizetett adók mintegy 600 milliárd forinttal csökkennének. A Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója, Müller János a londoni elemzőintézet véleményéhez hasonlóan szkeptikus álláspontot képvisel. Müller egy korábbi interjúban kifejtette, hogy a korlátozás Magyarországon nem aktuális kérdés, hiszen a britekkel ellentétben itthon egyetlen pénzintézetet sem kellett megmenteni a válság miatt. Kedden nyújtotta be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslatot. A tervezet rendelkezési jogot ad a felügyelet elnöke számára a javadalmazási politikával kapcsolatban, ami a bankári bónuszokra vonatkozó ellenőrző szerepet is magában foglalja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!