„Semmi okunk feltételezni, hogy bármi máshogy lesz most, mint 2014-ben” – mondta László Róbert a 2018-as parlamenti választási kampányról (ami hivatalosan csak a voksolás előtt 70–90 nappal kezdődik, de valójában már javában dübörög). A Political Capital választási szakértője szerint sem a választás, sem a kampány törvényi szabályozása nem változott 2014-hez képest. Vagyis az esélyegyenlőség továbbra sem érvényesül: a Fideszt segítik a jogszabályok.


Továbbra is egymilliárd

Pedig – hívta fel a figyelmet László Róbert – korábban Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke nyitottnak mutatkozott bizonyos anomáliák feloldására. Például felmerült, hogy a kamupártok kiszűrése érdekében azoknak a formációknak, amelyek nem kapnak bizonyos számú szavazatot, vissza kellene fizetni a teljes központi kampánytámogatást. Szintén szó volt róla, hogy rendbe teszik a külföldön dolgozó több százezer magyart a választásról gyakorlatilag kirekesztő szabályozást.

Csakhogy egyikből sem lett semmi. (Emlékeztetőül: az Alkotmánybíróság időközben nem találta alaptörvény-ellenesnek, hogy míg a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkod szavazóknak vagy haza kell jönniük, vagy a kijelölt külképviseletre kell utazniuk, ha voksolni akarnak, addig a Fidesz által bevezetett rendszerben a kettős állampolgárságot megkapott külhoni magyarok minden nehézség nélkül, levélben szavazhatnak.)

Érdemben nem változik az állami kampánypénzkeret, marad mintegy egymilliárd forint. És abban sem várható változás, hogy a pártok többsége nem veszi majd figyelembe ezt a

 plafont, azaz valójában

jóval többet költ majd a megengedettnél. Így volt ez a kampányköltéseket monitorozó független szervezetek szerint 2014- ben, ám a pártok – kötelezően benyújtandó – elszámolásai mind a plafon alá hozták ki a végszámlát, és bizony az Állami Számvevőszék semmit nem kifogásolt.


Ismét CÖF

A becsült költségek és a bevallott összegek között pedig nem kis különbség volt 2014-ben: az egyéni jelölteknél – akiknek a kampányára a törvény 5 millió forintos plafont ír elő – akkor előfordult 3-4-szeres költés is, méghozzá politikai oldaltól függetlenül.

A választási szakértő szerint a hivatalos kampányköltségek csökkentésének jól bevált módját ezúttal is alkalmazzák a kormánypártok. Így egyes kampánytevékenységeket egyszerűen kiszerveznek a hozzájuk közel álló álcivil szervezeteknek. Kézenfekvő lesz például az állami energiacégtől, az MVM-től kapott 508 millió forintot bespájzoló Civil Összefogás Fórum (CÖF) bevetése. 2014 előtt a CÖF ragasztotta tele az országot a Gyurcsányt, Bajnait és Mesterházyt ábrázoló, „Nem érdemelnek több esélyt” feliratú plakátokkal, összes kampányköltségüket akkor 600 millió forintra becsülték.

Ugyancsak szabadon és korlátlanul kampányolhat a kormánypártok mellett ilyenkor a mindenkori kormány – ezt nem csak az Orbán-rezsim, de a balos kabinetek is megtették. Az intenzitásban azonban jelentős volt különbség: 2014-ben a megfigyelők szerint a kormányzat mintegy félmilliárd forintot költött „párhuzamos kampányra”, míg maga a Fidesz–KDNP is jelentősen túllépte a számára érvényes 995 milliós plafont, és a Civil kampánymonitor (CKM) elemzése szerint 2,8 milliárd forintot költött.


Szűkülnek az ellenzék lehetőségei

László Róbert szerint az viszont jelentős változás lesz 2014-hez képest, hogy jövőre az ellenzék lehetőségei még inkább szűkülnek, hiszen az utóbbi években alapvetően változott a hazai média- és hirdetési piac. A Fidesz bekebelezett olyan, nagy elérésű médiumokat, mint a TV2, az Origó vagy a megyei napilapok hálózata, illetve sikerült megszüntetnie a Népszabadságot.

A kampányban különösen fontos tény, hogy az Orbán Viktor felcsúti polgármester barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségében már 192 újság van, márpedig a helyi lapok jelentősége óriási – vélhetően ezek tele lesznek a kormány és a Fidesz kampányhirdetéseivel.

A hirdetési piacot pedig – a választások tisztaságára és a burkolt pártfinanszírozás megakadályozására hivatkozva – most alakítaná át a kormány, hogy a barátból ellenséggé vált Simicska Lajos hirdetőcégei ne segíthessék kedvező árú plakáthelyekkel a Jobbikot. (Emlékezetes, hogy a 2014-es választások előtt is beleavatkozott a kormány a hirdetési piacba: újra engedélyezte a hirdetések elhelyezését az utak mentén álló villany- és telefonpóznákon. Ezt 2012-ben ugyancsak a Fidesz-kormány tiltotta meg a közlekedők biztonságára hivatkozva, ám valójában azért, mert ezeket a helyeket egy ellenzék közeli cég birtokolta. Amit aztán felvásárolt a kormányfővel jóban lévő Garancsi István.
 

Mentés

Mentés

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!