Magyarüldözés Ukrajnában, keresztényüldözés Romániában, kollaboránsok Szlovákiában,
minden szép és jó Szerbiában – nagyjából így látja a hazai kormányoldal (vagy legalábbis egy része) azoknak a szomszédos országoknak a helyzetét, ahol számottevő magyar lakosság él.
A sokat emlegetett „magyar kártya” a politikában olyan játék, amelyet legalább háromféleképpen játszanak: a Fidesz–KDNP saját szavazótáborát kívánja növelni a határon túli magyarok voksaival, a környező országok nacionalistább körei a magyar veszéllyel riogatnak kampány idején, az ő politikai ellenfeleik pedig időnként a magyarokra támaszkodnak helyzetük megszilárdítása érdekében. Egyesek szerint negyedik játékmód is van – ez az, amikor maguk a határon túli magyar szervezetek lavíroznak a belföldi és a magyarországi tényezők között.
A rendszerváltás után a térség országaiban élő magyarok azzal a kérdéssel szembesültek, hogy különböző politikai szervezetekbe tömörüljenek-e vagy pedig tegyék félre saját belső nézeteltéréseiket és nemzeti alapon fogjanak össze, kisebbségi jogaik jobb érvényesítése érdekében. Végül mindenütt több szerveződés jött létre. Így megfigyelhető, hogy más-más határon túli „kedvence” van a magyarországi jobb- és baloldalnak (bár annak hosszú évek óta nincs sok jelentősége, hogy a baloldal kit favorizál).
Ukrajna: az oroszok és a fürdővíz
Sokat elárul az ukrajnai viszonyokról, hogy még azt se tudni pontosan, mit is tartalmaz az oktatási törvénynek a parlament által végső változatként elfogadott, államfői aláírásra váró módosítása. Az előterjesztésekből az derül ki, hogy a negyedik elemi fölött már ukrán nyelvű lenne az oktatás, bár „egy vagy több” tárgyat „angolul vagy más hivatalos EU-nyelven” is lehetne tanítani. Ez a talán meghagyott lehetőség persze mindenképpen sokkal kevesebb, mint amikor léteznek magyar oktatási intézmények, és pont.
Az alapvető szándék világos: miközben éles konfliktusban van Oroszországgal, Ukrajna – az anyanyelven történő oktatás jogának súlyos csorbításával is – meg akarja mutatni az országban élő oroszoknak, ki az úr a háznál. Kijev a fürdővízzel együtt a jelek szerint kész kiönteni a gyereket is, amikor minden fontos kisebbségi jogát csonkolja, tekintet nélkül arra, hogy a többi nemzetiség a legkevésbé sem veszélyezteti az ország integritását.
Az oktatási törvény ügye szinte teljes egységbe kovácsolta az ukrajnai magyar szervezeteket, illetve a magyar kormányoldalt és a teljes ellenzéket egyaránt. Ukrajnában egyébként az 1989-ben alakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az a szervezet, amely a Fidesz-kormányzat teljes támogatását élvezi. Elnökük, Brenzovics László az idei bálványosi szabadegyetemen hangsúlyozta is: az ukrajnai háborús helyzet és tömeges elvándorlás közepette a magyar közösség „nem maradhat meg magyarként” szülőföldjén a magyar kormány jelentős támogatása nélkül. Az oktatási törvény ügye most jótékonyan elfedi, hogy a magyar kormány oroszbarát politikája folyamatosan nehéz helyzetben tartja a kárpátaljai magyarságot.
Nem sikerült lenyomni az RMDSZ-t
Romániában egészen más a helyzet. Ott hosszú ideig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelentette a nagy létszámú magyarság politikai képviseletét, mégpedig a jobbközép irányzatú Európai Néppárt tagpártjaként. Pragmatikus vezetője, Markó Béla ugyanakkor a 2010 előtti években jó viszonyt ápolt a magyarországi szocialista kormányokkal is – amivel többek gyűlöletét kiváltotta. Elsősorban Tőkés Lászlóét, aki 2003-ban életre hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT). A Fidesz belső ügyeire rálátó szakértők szerint Tőkés elsősorban Németh Zsolt – és rajta keresztül Orbán Viktor – háttértámogatását élvezte. Hamarosan megjelent azonban a színen Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester is, aki állítólag a külön játszmát játszó Kövér László biztatására megalakította a Magyar Polgári Pártot (MPP). Romániában tehát három magyar jobboldali politikai erő is egymásnak esett. Idővel kiderült azonban, hogy a Fidesz minden igyekezete hiábavaló: az immár Kelemen Hunor vezette RMDSZ-től nem tudják eltávolítani a romániai magyarság többségét.
Tőkés László – mondják a bennfentesek – 2012-ben kieszközölte Orbán Viktornál, hogy Szász Jenőt kivonják a politikából, és megtegyék a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetőjévé. De ez sem mentette meg az enyhén szólva is vitatott személyiségű Tőkést a politikai ellehetetlenüléstől. Tavaly szeptemberben aztán a decemberi parlamenti választásra készülő RMDSZ két befutó helyet ajánlott fel a listáján az MPP-nek, amit az elfogadott.
Az RMDSZ–MPP pártszövetség 6,2 százalékkal bejutott a bukaresti törvényhozásba, ahol az RMDSZ nem zárkózik el attól sem, hogy kívülről támogassa a szociálliberális kormánykoalíció javaslatait. Ezekben a napokban nagy hullámokat ver a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működésének a felfüggesztése. A Fidesz ennek kapcsán „keresztényüldözésről” is beszél, ami eléggé elüt attól a higgadt hangnemtől, amelyet a gyakorlatias megoldást kereső Kelemen Hunor használ.
Eközben a jobboldali Traian Basescu volt román államfő – a Fidesz korábbi nagy barátja – a MOLbenzinkutak bojkottjára szólította fel a romániai autósokat, azt sérelmezve, hogy a benzinkutaknál az „autonóm Székelyföld” térképét forgalmazzák. (Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi legendárium projekt vezetője szerint a térképen Székelyföldnek és környékének turisztikai látványosságait tüntették fel.)
Nem a Fidesz Hídja
Megint más Szlovákia esete, ahol a Fidesz – a romániai helyzettel ellentétben – nem volt hajlandó belátni, hogy nem érdemes a határon túli magyarok helyett megmondania, ki lesz jó nekik. A Fidesz azt a Magyar Polgári Pártot támogatja körömszakadtáig, amely Berényi József vezetésével a korábban több szervezetbe szétaprózódott szlovákiai magyar politikai szerveződések ernyőszervezete kívánt lenni, de sikerült a parlamenti bejutási küszöb alá ledolgoznia magát. (A rendszerváltás után Berényi még nem „ernyőben gondolkodott”, hanem a kormányba is bevett, liberális Független Magyar Kezdeményezés tagjaként ténykedett.)
Eközben a hivatalos Budapest – legalábbis a nyilvánosság előtt – tovább negligálja a volt kereszténydemokrata Bugár Béla Híd (szlovákul: Most) nevű pártját, amellyel az a baja, hogy szlovákokat és magyarokat egyaránt tömörítő vegyes párt. A tavalyi parlamenti választásokon a Bugár-párt 6,5 százalékkal bekerült a pozsonyi törvényhozásba, sőt a kusza parlamenti erőviszonyok következtében úgy alakult, hogy a szociáldemokrata Smer és a korábban „magyarfalóként” ismert, de időközben jelentős mértékben megszelídült Szlovák Nemzeti Párt mellett tagja lett a kormánykoalíciónak.
Szerbiát szeretjük
Szerbiában a magyarság politikai jelenléte csak az erősen multikulturális északi tartományban, Vajdaságban számottevő, de ott nagyon. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kulcsszerepet játszik a tartomány politikai életében.
Történt a minap, hogy a másik, sokkal kisebb magyar szervezet, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) javasolta: valósítsák meg a kisebbségek teljes körű és a szerbbel egyenrangú nyelvhasználatát a tartományi parlamentben. Ennek elfogadását a VMSZ megakadályozta, mondván: a ház fordítószolgálata nincs felkészülve ilyen feladat ellátására. Pásztor István, a tartományi házelnök, aki egyben a VMSZ elnöke, felkérte a VMDK képviselőjét, hogy vonja vissza a javaslatot.
Azt lehetne gondolni, hogy a nemzeti elkötelezettségű magyar körök ilyenkor nemzetárulást kiáltanak, de nem. A magyar kormánynak elég az, hogy a VMSZ feltétlenül és deklaráltan Fidesz-párti. Pásztor István a fent már említett bálványosi szabadegyetemen bátran kijelentette: a VMSZ abban érdekelt, hogy stratégiai partnere, a Fidesz–KDNP győzzön az országgyűlési választásokon, és folytatódjék a nemzetpolitikai építkezés.
A VMSZ elnöke a választásokon való részvételre buzdította a visszahonosított magyar állampolgárokat. Ez a hűség pedig minden támogatást kiérdemel.
Ráadásul a magyar kormány rendre hangoztatja azt is, mennyire fontos számára Szerbia – sőt az egész Nyugat-Balkán – európai integrációjának a mielőbbi megvalósulása.
Ez további ok arra, hogy Szerbia tekintetében ne nagyon hallasson Budapest elégedetlen hangokat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!