Kattant hobbi.
- Megmutatja arcát a filmek, sorozatok titokzatos fordítója, Bruzsy.
- Van, amikor egy munkanapot elvesz az életéből a feliratozás.
- Ja, és mindezt ingyen csinálja!
Aki életében már nézett fájlmegosztó oldalról letöltött angol nyelvű sorozatot magyar felirattal, annak ismerősen cseng a becenév.
Bevallom, Bruzsyt kockafejű, antiszoc rendszergazdának képzeltem, vagy nyugdíjas, netán munkanélküli nyelvtanárnak, hiszen ki más töltene napokat azzal, hogy ellenszolgáltatás nélkül, csupán „szívességből”, azaz hobbiból magyar feliratokkal lássa el a még hazánkba hivatalosan meg sem érkezett sorozatokat. Ám miután találkoztunk, világossá vált: Bruzsy mosolygós, kommunikatív, jól fésült, 26 éves, ingben, zakóban, aktatáskával jár, és egy nagy multinál gazdasági projektmanager.
Amiben viszont nem tévedtem: Bruzsy netes karrierje úgy kezdődött, hogy szabadidejében szinte állandóan amerikai és brit sorozatokat nézett, legtöbbször eredeti nyelven, megosztó oldalakról – illegálisan letöltve. Mivel jól boldogult a filmes-netes világban, tudta, kik foglalkoznak fordításokkal.
Egyszer úgy gondolta, elkészíti a magyar feliratot a Wallander című BBC-sorozathoz – 2009 óta pedig kilenc sorozat csaknem kétszáz epizódja köthető a nevéhez. Közülük a Trónok harca (Game of Thrones) a legnépszerűbb: már a hivatásos magyar érkezés előtt egy nappal elérhető Bruzsy verziója, s ahogy felkerül a megosztó oldalra, ezrek szíve ver hevesebben, hogy minél előbb letölthessék az új részt.
„Debrecenből jöttem a fővárosba, hogy a Közgázon gazdálkodás menedzsment szakon tanuljak. Gyerekkoromban a Szomszédokat néztük, mint mindenki, majd amikor jöttek az újhullámos sorozatok, mint a 24, meg a Lost, akkor azok annyira magukba húztak, hogy rákattantam.” Ezzel, persze, sokan vannak így, mégis csak néhány tucatnyian kötik össze a kellemeset a hasznossal, azaz vállalják, hogy többször megnézik a részeket, szótáraznak, utánakeresnek a témának, lefordítják és be is gépelik a magyar feliratot. S bár az angol felsőfokot már érettségi előtt megszerezte, semmilyen nyelvészeti tanulmány nem előzte meg a fordításos munkákat. „Az angolt magánszorgalomból továbbfejlesztettem, főként a neten kommunikáltam külföldi, szintén sorozatfüggő felhasználókkal, aztán elég hamar eredeti nyelven néztem az epizódokat. Nem tudok anyanyelvi szinten angolul, de tudom, hol kell utánanézni a kérdéses szavaknak.” Neki ez ugyanakkor nem munka, örömmel végzi, s nem kap érte senkitől semmit. Illetve dehogynem: rengeteg köszönő és gratuláló e-mailt, amelyeket meg is őriz.
„A nyelvtudáson kívül a kontextus megértése a fontos, és tudni kell elkülöníteni a stílusárnyalatokat. A színészek mimikáját is figyelni kell, hogy ki tudd szúrni például az iróniát. Szükség van, persze, egy speciális szókincstudásra, amely sok utánanézéssel, gyakorlással fejleszthető.”
Példaként hozza a Luck (Befutó) című HBO-sorozatot.
„Nem értettem a lovakhoz, nem is nagyon érdekelt a téma, de a sorozat megtetszett, ezért alaposan utánanéztem mindennek, lovas fórumokat olvastam hónapokig magyar és külföldi oldalakon.” Nem véletlenül erre a legbüszkébb: a sorozat írója egy brit nyelvújító professzor, így Bruzsynak szinte új magyar kifejezéseket kellett találnia.
„A fordítás nagyon jó agymunka és jó érzés, hogy másoknak adhatok. Egy idő után olyan erős hobbim lett, hogy szinte függővé váltam. Bár leginkább hétvégén és éjjel csináltam, előfordult, hogy egy-egy unalmasabb egyetemi előadáson is sorozatot fordítottam.
A legextrémebb helyszín pedig a vonat volt, amikor Debrecenbe utaztam haza, a szüleimhez.”
A tevékenység félillegális: nincs konkrétan szabályozva a szerzői jogi törvény ezen része. Lehetne hivatalosan is űzni, de akkor pont a szabadság szűnne meg. „Nem baj, ha nem készülök el három nap alatt, mert nincs határidő, ki is szállhatok, ha valami fontosabb közbe jön, ráadásul azt fordítok, amit akarok. Egy hivatalos fordítónak messze nincs ekkora szabadsága, felhasználóbarát kifejezéseket kell használnia, olyan egyszerű szóképeket, amiket mindenki első olvasásra megért, ezért tömöríteniük is kell.”
Vele együtt legfeljebb százan fordítanak így hobbiból, persze változó színvonalon, hivatalosan azonban csak néhány tucatnyian foglalkoznak ezzel. Előfordult, hogy szinkronkészítő kért tőle szívességet: egy „Bruzsy-féle” kifejezést akart használni.
Bruzsy szívéhez a Törtetők utolsó évada áll a legközelebb, annak „minden másodpercét élvezte”. A House of Cardsot az egyedi stílusa miatt szereti, de a politikai környezet nehezíti a fordítást, s az is, hogy egyszerre jelenik meg mind a 13 epizód, így óriási a nyomás, hogy minél előbb legyen magyar felirat az összes részhez. Ennél a sorozatnál egy 55 perces rész 8,5 óra munkát igényel, s előfordult, hogy egyben készítette el. Az a jó, ha egy ember visz végig egy sorozatot, hogy a terminológia és a stílus egységes maradjon.
Azonban a másodkézből való fordításoktól idegenkedik, ezért csak angol nyelvű sorozatokkal foglalkozik. Filmek tekintetében viszont nem válogatós: jó filmből minden jöhet, bűnügyi, sci-fi, thriller, bármilyen nemzetiségű, de leginkább a sorozatokat kedveli, mert hosszabban felépítettek a poénok, jobban kibontottak a karakterek.
A projektmenedzser nem kérkedik hobbijával, bár munkahelyén „nyílt titok”. Az utóbbi fél évben kicsit leállt, mert elfáradt, azonban február végén jön a House of Cards 3. évada, azaz 13 új rész, epizódonként tíz óra melóval. Vagyis két hónapnyi fix „hobbival”.
--------------------
A munkamódszer egyszerűnek tűnik: először megnézi eredetiben a sorozatot, hogy megtudja, miről van szó (általában meg is érti egyből), utána megvárja az angol nyelvű feliratot, ami a filmhez képest néhány órával később már elérhető – szintén a nem éppen legális oldalakról letöltve, majd betölti egy erre való programba és begépeli a magyar szöveget. Azonban van, hogy újra kell tördelni, mert az angol nyelvtan ugyebár nem egyezik a magyarral. Egy átlagos epizód 2,5-3 óra munka, gépeléssel együtt.
Bruzsy fogós fordításai:
„Get the double-bowed sucker for eight” A sor a ló egészségi állapotára utal, mindkét lába megsérült egy versenyen, amiért leértékelődik az ára. „Hajlottlábú” lett belőle magyarban.
*
– So, come from off it?
– I wouldn’t get too far back.
Bár a szavaknak van értelme, iszonyatosan sokáig agyaltam, mit jelenthet a sorozat vonatkozásában.
A szövegkörnyezet nem segített, végül egy amerikai lóversenyes weboldalon találtam egy cikket, amiben a sorozat egyes epizódjaiban előforduló kifejezéseket magyarázták. Kiderült, a párbeszéd egy rejtjelezett stratégiai megbeszélés arról, hogy milyen tempóban futtassa a zsoké a lovat.
Magyarul valahogyan így:
– Maradjak le egy kicsit?
– De ne túlságosan.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!