Menni vagy maradni? Erről dönt ma a krími szavazó.
Mi lesz Putyin orosz elnök következő lépése? – ezt találgatja a világ a krími népszavazás eredményére várva. Beéri-e a Krím félsziget „befogadásával”, avagy immár a cél Kelet-Ukrajna leszakítása, amely beláthatatlan következményekkel, így a háború kirobbantásának veszélyével járhat? Miközben ma a Krímben tekintélyes orosz katonai jelenlét árnyékában járulnak az urnákhoz a választók, addig kelet-ukrajnai városokban, így Harkovban, még előtte Donyeckben már halálos áldozatokkal járó összecsapások voltak az oroszbarátok és a kijevi kormányzat hívei között. A felkorbácsolt indulatok igencsak alkalmasak lehetnek arra is, hogy ürügyül szolgáljanak „az orosz érdekek védelmének biztosítására” – fegyverekkel. Mindenesetre az elmúlt napokban az orosz–ukrán határ mentén folyamatos hadgyakorlatok és csapat-összevonások voltak.
Ma a Krím lakói a szavazólapon két kérdést találnak három nyelven, oroszul, ukránul és tatárul. Kicsit leegyszerűsítve az egyik kérdés így szól: Akarja-e Ön a Krím félsziget csatlakozását Oroszországhoz? A másik pedig így: Akarja-e, hogy a Krím az 1992-es föderáció keretei között Ukrajna része maradjon? (Ez a föderáció sokkal szélesebb jogokat biztosított, mint a mostanáig érvényben lévő.) A döntés kimenetele aligha kétséges, hiszen a félsziget lakosságának jóval több mint a fele orosznak vallja magát. Ugyanakkor az emberi jogokért felelős ENSZ-vezető aggódik a lakosság 12 százalékát kitevő, több mint negyedmilliós tatár kisebbség sorsa miatt. Az orosz hatóságok helyi képviseletet, földhöz való jogot, gázellátást ígértek a tatároknak. A világszervezet negyedévig külön is figyelni fogja a Krím helyzetét. Ugyanakkor bármi is a választás eredménye, azt Moszkván kívül senki nem fogja elismerni. Az ukrán parlament szombaton feloszlatta a krími törvényhozást. Ahogy már előre bejelentették, az Egyesült Államok és az Európai Unió a referendumot követően hétfőn életbe lépteti az Oroszország elleni szankciók első csomagját. Már a fenyegetés is elég volt ahhoz, hogy nagy orosz befektetők, mint a Financial Times írta, kivonják pénzüket amerikai bankokból és szabaduljanak amerikai állampapíroktól.
A diplomáciai megoldásnak a jelek szerint egyelőre semmiféle esélye sincs, miután az amerikai és az orosz külügyminiszter hatórás londoni tárgyalása eredmény nélkül ért véget, noha John Kerry szerint Washington elismerte Oroszország „legitim érdekeit” Ukrajnában. Ezzel összefüggésben több amerikai lépésről jött hír: Biden alelnök Lengyelországba és Litvániába utazik, hogy megvitassa, miként támogassák Ukrajna függetlenségét, és megerősítsék NATO-elkötelezettségüket. A Pentagon úgy döntött, hogy meghosszabbítja a Földközi-tengeren tartózkodó repülőgéphordozó vezette haditengerészeti csoportosítását. New Yorkban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy illegálisnak minősítse a krími választást, a határozati javaslatot Oroszország megvétózta.
Egyre nagyobb a feszültség Kelet-Ukrajnában, ahol két rendőr vesztette életét oroszbarátok és ukrán hagyományőrzők között. Mind a két fél a másikat vádolja. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség pénteken késő este elsőként adott hírt a 19. században alapított Proszvita ukrán hagyományőrző szervezet irodájánál kirobbant összecsapásról, megemlítve, hogy a házban tartózkodók, köztük a Kijevből jött szélsőjobboldaliak, a „Jobb Szektor” emberei géppisztollyal lőttek. A későbbi orosz híradásokból már eltűntek a jobbszektorosok és a géppisztolyok. Az ukrán híradások ellenkező módon számoltak be a történtekről: egy provokációiról hírhedt orosz csoport emberei támadtak az ukránokra, majd megrohamozták a Proszvita székházát. Harkov polgármestere megerősítette azt a hírt, hogy ketten meghaltak, öt ember pedig megsebesült. Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy provokátorokat használ nyugtalanság keltésére a keleti országrészben. Korábban már Donyeckben is voltak összecsapások, amelyek egy halálos áldozatot követeltek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
