Verekedésbe torkollott a parlament elnökéről tartott szavazás a macedón parlamentben, amikor maszkos férfiak támadtak a képviselőkre. A két éve tartó politikai válság egyre inkább etnikai színezetet ölt; a nacionalisták és híveik nem akarják elfogadni, hogy a kisebbségi albánok pártja kormányzati szerephez jusson.
Tettlegességig fajult a macedón politikai válság: csütörtök este tüntetők és maszkos férfiak törtek be a parlamentbe és megtámadták a képviselőket. A szociáldemokrata párt vezetője, Zoran Zaev vérző fejjel menekült. Egy képviselőnőt a hajánál fogva rángattak. Összesen tízen sérültek meg az incidensben.
A tüntetők által körbevett parlamentből a rendőrség menekítette ki a képviselőket.
Az eset közvetlen előzménye az volt, hogy a parlament az albán nemzetiségű Talat Xhaferit választotta elnökéül. A Macedónia lakosságának egynegyedét kitevő albánok politikai térnyerését pedig a nacionalisták úgy értelmezik, hogy az az ország stabilitását veszélyezteti.
A válság két évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy lehallgatási botrány megrázta a jobboldali Nikola Gruevski és pártja, a VMRO kormányát. Tavaly decemberben az EU közvetítésével rendeztek előrehozott választásokat, hogy így próbálják feloldani a hosszan tartó politikai patthelyzetet. Ám kormányt alakítani azóta sem sikerült.
A két legnagyobb párt, a VMRO és a Zaev-féle szociáldemokraták fej fej mellett végeztek, ám egyikük sem szerzett a kormányalakításhoz elegendő többséget. Így azon múlt a kormányképesség, kinek sikerült koalíciós partnereket találnia.
Zaev járt sikerrel, mert megszerezte az albán kisebbség pártjának a támogatását azzal, hogy ígéretet tett arra, az albán is hivatalos nyelve lesz az országnak.
Ez feldühítette a VMRO nacionalista támogatóit, és az őket támogató államfő pedig azóta sem volt hajlandó megbízást adni Zaevnek a kormányalakításra. Zaev és a szocdemek épp attól várták az előrelépést, hogy csütörtökön házelnököt választanak, aki nyomást tud gyakorolni az elnökre, hogy tegye meg a kormányalakításhoz szükséges lépéseket.
Ám a verekedéssel és a képviselők elleni támadással a válság csak elmélyült és még nagyobb bizonytalanságba sodorja a balkáni országot. Az erőszakot az Európai Unió képviselői és az amerikai nagykövetség is elítélték, akik egyre inkább aggódnak Macedónia békéjéért. A kétezres évek legelején albán fegyveresek felkelést robbantottak ki, ami a polgárháború szélére sodorta az országot.
Az etnikai feszültségek azóta sem szűntek meg.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!