Hiába költöttek el súlyos milliókat, küldtek kampánytanácsadókat, gyártottak a magyarországi közvélemény számára jól ismert gyalázkodó szóróanyagokat, az Erdélyi Magyar Néppárt és Magyar Polgári Párt alig mozdította meg a magyar szavazókat.
Hiába fogadta Tarlós István Budapest testvérvárosává Székelyudvarhelyt(!), Szász Jenő hazai pályán szenvedett súlyos vereséget. És akkor még nem ejtettünk szót az írónak túlontúl közepes, nyilas propagandistaként pedig túlontúl lelkes Nyirő József burleszkelemektől sem mentes újratemetéséről és annak következményeiről.
A két Fidesz-szatellit pártra kár is több szót vesztegetni. Súlyukat jól mutatja, hogy egyik polgármesterjelöltjüknek több ismerőse van a Facebookon, mint ahány szavazója volt az urnáknál. A Fidesz kampányolása ennél jóval nagyobb károkat okozott.
Az RMDSZ új elnökének ez volt az első komoly megmérettetése. A fentebb vázolt körülményekhez képest a szövetség kifejezetten jól szerepelt, közel hússzal növelte polgármesterei számát. Ugyanakkor fájó vereséget szenvedtek Szatmáron és Marosvásárhelyen, valamint a Maros megyei közgyűlésben. A mesterségesen szított politikai megosztottságra, valamint Kövér László szégyenletes (hecc)kampányára a szórványban élők érzékenyebben reagáltak, és ez meglátszott a részvételi hajlandóságon is.
A Fidesz nem azzal okozta a legnagyobb bajt, hogy támogatta obskúrus politikai szövetségeseit, hanem azzal, hogy visszahozta az elmúlt tíz évben legfeljebb lappangó etnikai konfliktusokat a román politikába. Aki csodálkozik azon, hogy mekkora felzúdulást okozott Nyirő újratemetése, nyugodtan idézze fel azt a hisztériát, amit a teljes magyar jobboldal csapott a román nemzeti ünnep kapcsán 2002-ben. Választási helyzetben, amikor a román politika tétje ráadásul a – Fideszhez sokban hasonlító – jobboldali párt, a Băsescu-féle PDL megsemmisülése vagy megmaradása, ha nem is bocsánatos, mindenképpen érthető a vezető román politikusok reakciója.
Marosvásárhelyen és Szatmáron is jól látszik az eredményekből, hogy a román szavazót egy dolog érdekelte: ne legyen a városnak magyar polgármestere. Ennek érdekében mindkét helyen az esélyesebb jelöltet támogatták, pártszimpátiától függetlenül. És hiába kampányoltak az RMDSZ-jelöltek több helyütt (például Kolozsváron) a román szavazókra is figyelve, az eredmények azt mutatják, hogy június 10-én gyakorlatilag lehetetlen volt magyar jelöltként román voksokat begyűjteni.
Annak belátásához, hogy ez fog történni, nem kell kutatást rendelni sem a Századvégtől, sem a Nézőpont Intézettől. A Fidesz stratégái pontosan tudhatták, hogy mi lesz az eredménye annak, ha a választási kampány kellős közepére időzítik a temetkezési bohózatot. Tudták, de láthatóan nem érdekelte őket. Ismét bebizonyosodott, hogy a határon túli magyarok a Fidesz számára csak a belpolitika eszközét jelentik, legyen szó kettős állampolgárságról vagy Nyirő Józsefről.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
