Az alkotmány-előkészítő bizottságban jövő héttől a beérkezett szövegrészek egyberendezése folyik, az egységes koncepció elkészítésének határideje december 15. Ennek figyelembevétele alapján dönt majd a parlament elé terjesztendő végső variánsról a Fidesz–KDNPfrakció.
Maga a szavazás az Országgyűlésben a kétharmad okán már formális aktus; egyébként mára mindhárom ellenzéki párt kivonult az előkészítő bizottságból. Salamon László, e testület KDNP-s elnöke leszögezte: Alkotmánybíróság (Ab) elképzelésük szerint továbbra is „lesz”, – de rendszerbe állítása újragondolandó és nem biztos, hogy azt az alkotmányban kell elvégezni.
Az előkészítő bizottság elnöke a legutóbbi napokban többször is hangoztatta, támogatja a legkorábban 2014-ben életbe léptethető második kamara ötletét, és hasonlóan fogalmazott Balsai István volt igazságügyminiszter és az új alaptörvény elkészítésében ugyancsak részt vevő Pozsgay Imre. Maga Orbán Viktor (februárban nyilván ő fogja az alapokmány ügyében a döntő szót kimondani) ebben a kérdésben nem kötelezte el magát, számára ez különösen kényes ügy, távolabbi politikai jövőjét is érinthetné. Ugyanis a kétkamarás törvényhozással rendelkező köztársaságokban gyakran igen erős jogosítványai vannak a köztársasági elnöknek (Franciaország, USA). Ez valószínűsíti, hogy, ha a kormánykoalíció kétkamarás törvényhozást tervez, úgy hozzáigazítja ehhez a köztársasági elnök jogkörét is. Ez egybevágna azokkal a korábbi utalásokkal, amelyek szerint Orbán a miniszterelnöki székből szívesen távozna a Sándor-palotába, abban az esetben, ha az elnöki pozíció lehetőséget nyújt meghatározó szerepének betöltésére.
A második kamara – híveinek nyilatkozatai szerint – a modern történelemből ismert korporációs rendszerre hajaz. Az ötletet támogatók úgy vélik, a területi érdekeket is megjelenítő önkormányzatiságnak, a munkaadói és munkavállalói szempontoknak, az egyházak érdekeinek, továbbá a kisebbségi szempontoknak a pártpolitikától távol tartó megjelenítésének is hangot lehetne adni. Stumpf István néhány nappal ezelőtt még egy lehetséges funkció betöltésére is utalt. Arra, hogy az Ab egyes jogosítványait egy második kamarára lehetne ruházni. De rögtön hozzáfűzte: ezt szerinte csak akkor lehetne megtenni, ha előbb minimális elvárásként visszaállítanák e testület jogkörét. Ami egy lehetséges második kamara résztvevőit illeti: ez – az erre irányuló javaslatok szerint – magában foglalná a munkaadók és munkavállalói szervezetek képviselőit, a kiemelkedő súlyú társadalmi, illetve civil szervezetek, a történelmi egyházak, valamint a hazai nemzeti-etnikai kisebbségek, továbbá a köztestületek közül a Magyar Tudományos Akadémia delegáltjait, egyetemek küldötteit. A javaslatok alapján a felsőház hívei is megosztottak abban az ügyben, hogy a szomszédos országokban élő határon túli magyarság képviselői a felsőházban kapnának-e helyet. Mindenesetre a Jobbikkal teljesen szinkronizált Magyarok Világszövetsége nevében Patrubány Miklós máris helyet kért magának a felsőházban.
A felsőház, amelynek egyszeri vétójoga lehetne, semmi esetre sem gyorsítaná a törvényalkotást.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!