Kétszer ugyanott, szó nélkül - Vajon szóba áll-e Obama és Putyin?
Elkerüli egymást Obama amerikai és Putyin orosz elnök, noha kétszer is ugyanabban a városban, ugyanabban a tárgyalóteremben lesznek, előbb az Ázsiai–Csendes-óceáni csúcson Pekingben a jövő hét elején, majd megismétlődik a helyzet nem sokkal később az ausztráliai Brisbane-ben, ahol a G–20-csúcsot tartják. Azért szombaton a két külügyminiszter asztalhoz ült a kínai fővárosban, Oroszország kelet-ukrajnai beavatkozása, a szeparatisták támogatása miatt Moszkvára kivetett szankciókról is tárgyaltak. Annyit mondtak, hogy békés megoldásokat szeretnének.
Az utóbbi napokban azonban újra a feszültség erősödése volt érzékelhető Kelet-Ukrajnában. A még Minszkben szeptember elején megkötött tűzszüneti megállapodásban benne volt, hogy Porosenko elnök meghirdeti a két keletukrán tartomány átmeneti önállóságát, a parlament el is fogadta, ám az elnök a szeparatisták saját választása után azzal fenyegetett, hogy felmondja az egyezséget. Jacenyuk miniszterelnök-jelölt pedig azzal fenyegette meg a szeparatista területeken élő nyugdíjasokat, hogy nem jön a postás. Ugyanakkor a lázadók érzékelhetően nem törekednek békés megoldásokra. A feszültség erősödését jelezte, hogy Putyin orosz elnök a hét vége felé katonai vezetőivel tanácskozott.
Ezzel egy napon, pénteken az ukrán katonai szóvivő váratlanul közölte, hogy erős orosz katonai konvoj hatolt be Kelet-Ukrajnába, több mint 30 tank, 16 önjáró löveg, egy tucatnyi kamion lázadókkal és munícióval. Ezt Moszkva határozottan cáfolta, és sem a NATO, sem az EBESZ nem találta nyomát a tankoknak. A New York Times tudósítója megjegyezte, az is lehet, hogy ez a hír nem valós, ilyenre már korábban is volt példa. A CNN pedig annyival kommentálta, hogy független forrás nem erősítette meg a hírt, és az internetes honlapokon sem volt nyoma. De azért lehet, hogy egyszer csak előbukkannak a tankok.
Az ukrajnai invázió, a Krím elfoglalása, a szeparatisták támogatása nem olcsó mulatság, sokba kerül Oroszországnak. Az elmúlt napokban a rubel gyengülése a ’90-es évek nagy pénzügyi válságára emlékeztetett, amely romba döntötte az orosz gazdaságot. Ráadásul az olajár esése a hordónkénti 80 dolláros szintre súlyos gondokat okoz, hiszen 114 dollárral számoltak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!