Egy kisgyereknek minden érdekes, még akkor is, ha csak végigfutnak vele egy élő múzeumon és közben olyan szavakat tanulhat meg, mint a képviselő, miniszterelnök, jogar, szavazás, díszlépés.
Tizenöt gyerkőcöt nyolc felnőtt bástyáz körbe – azt hiszem, nyugodtan mondhatom: túlbiztosítottnak tűnik a csoport az óvoda és az Országház közötti útvonalon. Két óvodapedagógus és hat (nagy)szülő próbálja az utcán gyanútlanul közlekedő polgárokat saját teste közbeiktatásával megóvni a mindenre elszánt nagycsoportosoktól.
Hiába megannyi gyakorlat, arcuk merevségét a Kossuth téri díszőrség veteránjai sem tudják fenntartani, mikor a teli torokból kérdező lurkók – miért állnak itt?, miért mennek körbe?, nem fáradnak el?, elzsibbad a lábuk?, kik ezek? – kistányér méretűre kerekedő szemmel figyelik minden mozdulatukat/mozdulatlanságukat.
Az óvónők a kotlós magabiztosságával terelgetik is tovább a látogatóközpont felé a csimotákat, elszórva némi oktató jellegű elragadtatott felkiáltást: nézzétek az épületet, de szép!; az a gyönyörű szobor Tisza István!; ne menj a szökőkútba!; hagyd a virágokat!...
Az oroszlánt nézd, ott fönn, súgom és mutatom a fiamnak, legalább egy felszegett fejű alakot lásson a sok lekonyult tekintetű Duna-parti kőmagyar közt. Ám ők álmélkodnak mindenen, megtapogatják, amihez közel engedik őket, pont úgy, ahogy az arborétumban múlt hónapban, korábban meg az állatkertben. A világon minden érdekes. Némi várakozás után egyenként áthaladunk az őrök biztosította detektorkapukon, ahol egy kedves idegenvezető hölgy vár minket. Meg két-három, határozottan kedvesnek magát feltüntetni igyekvő marcona kísérő.
Felmegyünk az Arany lépcsőházban, az Országház falán összesen 40 kiló arany van füst formájában, a legtöbb itt, halljuk. Föl tudtok menni a sok-sok lépcsőn, kérdi az idegenvezető. Áh, legyint egy kisfiú, a negyediken lakunk…
Vészes tempót diktál a hölgy, hátul pedig az őrség delejes tekintetű tagja lép a sarkunkra, ha nem tartjuk a lépést: zárkózzanak föl, kérem! Nem lágyít a hangján szemernyit sem, ő van otthon.
A kupolateremben ismét díszpintyek a korona körül, amit a 120 centiméteres gyerek akkor sem lát, ha nekibiggyeszkedik, van viszont terelés: menjünk odébb, kérik, hadd kerüljék meg a kardos vitézek az ország ékeit.
S ha már így félreállítottak, mivel a területi országgyűlési képviselőnk atyaian követi a rábízottakat, kézjegyével ellátott emléklappal leszünk gazdagabbak. Név szerint szólítanak gyereket-felnőttet.
Jó érzés. Hogy tudják, kik is vagyunk. De ki és mi a képviselő, kérdezik a jövő szavazói. És hol a király? Kérdezni továbbra is szabad. Most nincs. Ha mégis, akkor vendég, és a főbejáratot is kinyitják a kedvéért. Amúgy azt csak a miniszterelnök használja fogadáskor. Ritkán fogad.
Van ott egy királynő, mutat a terebélyes mellvértben ránk lenéző Mátyásra egy kislány. Nem, a királynő, egyedüliként, ott van, irányítja át Mária Teréziára a figyelmét az idegenvezető, s nem minden él nélkül jegyzi meg: az, hogy tanulhatsz majd iskolában, neki is köszönhető. Ennyit a Racio Educationisról… De menni kell tovább, haladjon a sor, nincs itt semmi látnivaló… Dehogynem, csak a nagy futásban nincs lehetőség elidőzni, ha mégis, az az előttünk járó csoport lassúsága miatt történhet. Ilyenkor szemléljük meg a folyosói szivartartókat vagy tottyanunk le a képviselői ülepek koptatta puha ülőgarnitúrákra. Az ülésterem elképesztően kicsi, pedig a tv-ben óriásinak látszott. Hihetetlen, hogy emberek gyömöszkölődnek ezekbe a székekbe.
A szavazógombok léte heveny izgalmat vált ki a gyerkőcökből. Az idegenvezető hölgy elmagyarázza az ő szintjükön. Jó az ebéd az oviban? (Igen!) Nem akartok még jobbat? (Nem!) Ha mégis erről döntene a parlament, a képviselők, akik a jobb ebédet akarják, a bal oldali gombot nyomják meg, akik nem akarják, hogy jobb legyen az ebéd az oviban, a mellette lévőt… Ők lehettek azok, akik többségbe kerültek legutóbb a rászorulók nyári étkeztetése kapcsán!...
Már a téren, a megállóban várakozunk, mikor az óvónői kérdésre, hogy tetszett a túra, a szép és okos kis cigánylány kijelenti: én leszek a Parlament főnöke. Na, ahhoz még sokat kell nőnöd, leheli semleges hangon a pedagógus.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!