Manapság még szinte csodaszámba megy, ha valaki megüli a századik születésnapját. Egy évszázaddal ezelőtt az volt a nagy dolog, ha az ötvenediket ünnepelhette. Az orvostudomány és a technika fejlődése újabb és újabb szerek és módszerek segítségével tágítja az emberi élet időtartamát. Jó ez nekünk?
Kilencven év alatt nyertünk 20 évet. Legalábbis az USA-ban: 1925 óta ennyivel magasabb egy ember várható élettartama, s így most először a történelem során a 60 év fölöttiek többen vannak, mint a 15 év alattiak.
Magyarországon is egyre javul a helyzet, míg az 1900-as években 35–40 év között alakult a várható élettartam a férfiak és a nők esetében is, a 2010-es évekre ennek már csaknem a duplájával (2014-ben a férfiak esetében 71,6, nők esetében 78,7 év) számolhattunk. És ezzel sem teljesítettünk egyébként túl jól, az európai rekorder, Svájc asszonyai csaknem 85 évvel kalkulálhattak tavaly, a férfiak pedig kicsivel több mint 80 évre számíthattak. És ahogy haladunk az időben, a szám egyre csak emelkedik. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének becslései legalábbis ezt mutatják. 2060-ban az optimista számítás szerint a férfiak születéskor várható élettartama 83,3, a nőké 88,3 év lesz, de még a pesszimista verzió szerint is a férfiak esetében 76,8, a nőknél pedig 83,8 évre emelkedik majd.
Messziről indultunk
Nem csupán a hippokratészi eskü és az orvosok minden életet szentségként kezelő hozzáállása teszi lehetővé, hogy egyre hosszabb ideig éljünk. Az, hogy az elmúlt száz évben ilyen jelentős mértékben nőtt az emberek várható élettartama, olyan, mára természetesnek vehető dolgoknak is köszönhető, mint például a szennyvíz elvezetése vagy az egészségesebb élelmiszerek előállítása – elévülhetetlen érdemei vannak például a pasztörizálásnak – és természetesen a gyógyszeripar fejlődése. Ám a biológiai fejlődésről sem szabad elfelejtkezni: magasabbak vagyunk, és erősebbek is, emellett az agyunk kapacitása is nőtt – ezek is fontos okai annak, hogy tovább maradunk életben.
Nem (csak) fejben dől el
Élettartam-meghosszabbítás – egész komoly tudományág, amelynek célja az öregedés biológiai folyamatának lassítása, és az átlagos, illetve a maximális életkor meghosszabbítása. Bár néha már-már sci-fi történetekbe illő megoldásokról is hallhatunk (egyesek szerint járható út lenne a xenotranszplantáció, vagyis a nem emberi eredetű sejtek, szövetek, szervek átültetése is, bár ez a tudomány jelen állása szerint egyelőre nem megoldható), mégis, néha a legfurább ötletekből lehet a legjobb megoldás. A Time magazin nemrég összeállításban közölte, melyek a jelenleg legígéretesebb, bár mostani állapotukban csak elméletben alkalmazható kutatási irányok.
UT2598: a talányos számsor egy kísérleti „szuperegérre” utal, amely 20 százalékkal hosszabb életet élt normális társainál. Főként a mája és a szíve bírta jobban, mint a többieké, köszönhetően egy rapamycin nevű antibiotikumnak, amelyet napjainkban transzplantált betegeknek adnak, és a Texasi Egyetem kutatói kísérletek sorával bizonyították, hogy gátolja a sejtek öregedését.
Telomeráz: az enzim, ami mindenre megoldást jelenthet, mivel azt szabályozza, hogy egy sejtnek mikor kell lecserélődnie. Jelzésére a DNS reprodukálja magát, így nem megfelelő működése több betegség kialakulásáért is felelős. Jelenleg a Johns Hopkins Egyetem kutatói azt vizsgálják, hogyan lehet ezt a hibás működést kiküszöbölni, ami a sejtek regenerálódásának serkentésével az öregedési folyamatok lassításában, illetve a rák kialakulásának meggátolásában is óriási áttörést hozhat.
Vér: bármennyire is rémdrámák alapötletének tűnik, a valóságban is foglalkoztatja a kutatókat, hogy a fiatalabb vér vajon fiatalabbá teszi-e az öreg testet. Ismét csak egereken végzett kutatások azt bizonyítják, hogy igen, az idősebb példányok szervezete is jobban funkcionált, ha fiatalabb társaiktól kölcsönzött vért kaptak. Azonban az elmélet még további kísérleteket igényel.
Hova tovább?
A megnövekedett élettartam azonban rengeteg problémával is jár, egyes kutatók szerint hatása a globális felmelegedéshez hasonlítható.
A jelenkori társadalom nehezen birkózik meg az egyre több nyugdíjas és az egyre fogyó munkaképes fiatal okozta problémákkal – jelenleg ez a helyzet a világon sehol nincs megnyugtatóan rendezve, bár egyre több helyen támogatják az aktív időskort célzó programokat, amelyek a nyugdíjas korú embereknek munkát biztosítanak.
A WHO számításai szerint az emberiség történetében először 2020-ban lesz a 60 év felettiek száma nagyobb, mint az öt év alattiaké. Ráadásul a 2050-re jósolt kétmilliárd 60 év feletti ember 80 százaléka a szegényebb országokban fog élni. Az idősek számának növekedése az iparosodott országokban eddig – többek között – a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások számának csökkenésén alapul. A tanulmány szerint a világ 60 év feletti lakosai a jövőben sem válnak egészségesebbé, mint jelenlegi kortársaik: sokan lesznek közülük rákosok, tüdő- és szívbetegek, és vélhetően mozgásszervi bántalmakkal és idegi zavarokkal is sokan fognak küszködni.
A demenciában szenvedők száma a becslések szerint csaknem megháromszorozódhat: a jelenlegi 55 millióról 2050-re 135 millióra emelkedhet. A szakértők szerint az egyre növekvő számú idős ember életminőségének javítása túlmutat az egészségügyi szempontokon. Úgy vélik, muszáj erőfeszítéseket tenni, hogy a későbbi, nagy költségekkel kezelhető krónikus betegségeket még időben, kevesebb kiadással járó gondoskodással előzzék meg. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy az idősek saját környezetükben maradhassanak, és ösztönözni kell őket arra, hogy minél tovább részesei lehessenek a munka világának – tanácsolják a WHO kutatói.
JÓ TUDNI
Minden idők legidősebb embere a Guinness-rekord szerint az 1997-ben elhunyt Jeanne Calment. A francia hölgy 122 évet és 164 napot élt.
Elég jól bírják
Bár minden bizonnyal a világ egyik legstresszesebb munkája az Amerikai Egyesült Államok elnökének lenni bármilyen korban, úgy tűnik, azok körében, akik ezt a felelősségteljes pozíciót betöltötték, sokan az átlagosnál jóval hosszabb ideig éltek. A 19. században az amerikai átlagéletkor mindössze 47 év volt, ám az ebben a korban regnáló elnököké 69! Sőt, John Adams, az USA második elnöke egész pontosan 90 évet élt. Külön érdekesség, hogy Jimmy Carter 1981-ben, vagyis 34 évvel ezelőtt fejezte be az elnöki munkát, miután leköszönt az elnöki székből, tanított, verseket írt, megjelentetett 21 könyvet, festett és még Nobel-díjjal is kitüntették. Jelenleg is rendkívül aktív, bár túl van a 90. születésnapján, csakúgy, mint idősebb George Bush. A rekordot egyébként ketten is tartják, Ronald Reagan és Gerald Ford is 93 évet élt.
Hogy mi a magyarázat arra, hogy az amerikai elnökök ilyen jól tartják magukat? Meglepő módon épp a stresszes életmód. Egyrészt állandó orvosi felügyelet alatt állnak, komoly orvosi stáb figyeli szervezetük minden egyes rezdülését – még hivatali idejük letöltése után is. Másrészt aktívan sportolnak. Ford úszott és síelt, Reagan súlyzózott, az idősebb Bush pedig még 90 éves korában is ejtőernyőzik. Ráadásul mentálisan is odafigyelnek rájuk, a stressz kezelése mellett arra is kell időt szánniuk, hogy pihenjenek. Maga a stressz emellett olyan motiváló erő is, amely a hivatalban töltött idő után is aktív szereplésre ösztönzi az amerikai elnököket, akik újabb küldetéseket találnak maguknak, mint Bill Clinton, aki a jótékonysági munkába vetette teljes erővel bele magát.
Ahhoz, hogy egyre nőjön a várható élettartam, sok hasznos felfedezésre volt szükség
1925
A századforduló után jelentősen javult az ivóvíz minősége, és kiépültek a szennyvízelvezető rendszerek
59 év
1955
Az oltási programok bevezetése és az antibiotikumok megjelenése eredményezte, hogy jóval kevesebb vírus és járvány pusztít
70 év
1985
Az egyre fejlődő gyógyszeripar mellett elévülhetetlen eredményei lettek a szívproblémák okait, illetve a dohányzás káros hatásait megjelenítő kampányoknak
75 év
2015
A célzott gyógyszerek és a speciális gyógymódok, illetve a szűrőprogramok bevezetése látványos eredményeket hozott
79 év
2045
A jövőben már öregedésgátló gyógyszerek és gyógymódok is megjelenhetnek, így még a kevésbé optimista becslések szerint is legalább 81 évre emelkedhet a várható élettartam
???
Ahol jó idősnek lenni
A világ lakosságának nagyjából 54 százaléka városokban él. Az Egyesült Államokban ez a szám 80 százalék, a kutatók szerint pedig az öregek számára ez a jobb megoldás. Miért? Elsősorban azért, mert jobb az infrastruktúra, könnyebben elérhetőek a fontos helyek (például a kórház), emellett a város többféle tevékenységet is kínál. Ez ugyanis szintén létfontosságú szempont időskorban: kell, hogy legyenek olyan mikroközösségek, amelyekben saját korosztályukkal és fiatalabbakkal is tudnak társas kapcsolatot kialakítani az idősebbek – így ugyanis kevésbé szorongatja őket a magány, emellett mindig van, aki figyel rájuk. Egy amerikai kutatás szerint a város, ahol a legjobb öregnek lenni, nem más, mint a wisconsini Madison, ahol szám szerint 11 kórház van, a helyi egyetemen külön „évfolyama” van az időseknek, és a tömegközlekedés is kiváló.
1 millió
65 év feletti ember dolgozik New Yorkban. Az Age Friendly program keretében irodákban vállalhatnak munkát azok a szépkorúak, akik érzik még magukban az erőt.
Mikor kezdünk el öregedni?
Egy kis odafigyeléssel mi magunk is fiatalon tarthatjuk szerveinket, amelyeknek megvan a kritikus korszakuk:
18 év
Bőrünk rögtön felnőtté válásunk idején öregedni kezd, ahogy a kollagénszint csökken. Ez valamelyest karbantartható probléma, ha nem dohányzunk, egészséges ételeket eszünk, védekezünk az UV-sugárzás ellen, fiatalos maradhat a bőrünk.
30 év
A tüdő kapacitása évente 1 százalékot csökken már akkor is, ha ülőmunkát végzünk. Álljunk fel gyakran, mozogjunk többet, és elodázhatjuk a tüdő öregedését is. És akkor a dohánymentes életről még nem is beszéltünk…
35 év
Csontjaink szilárdsága hamar csökkenni kezd, ha nem figyelünk eléggé, akár évente 1 százalékkal is. Ezt viszonylag egyszerűen megelőzhetjük: a folyamat ugrálással lassítható.
40 év
Szemünk élessége a negyvenes éveink során kezd el csökkenni. Az UV-sugárzás ellen soha ne felejtsük el védeni, és a dohányzás is rontja a szemeket, úgyhogy a füstölésről mindenképp érdemes leszokni (vagy nem rászokni).
50 év
A vese elégtelen működése nagyjából ebben a korban kezdődik, ám kutatások bizonyítják, hogy azok, akik több folyadékot visznek be a szervezetükbe, méghozzá rendszeresen, azoknál a probléma később jelentkezik.
60 év
A fül „öregedését” nem igazán lehet visszafordítani, ám ha tartózkodunk a túl hangos zenehallgatástól, ha zajos helyen füldugóval járkálunk, megelőzhetjük a korai bajt.
65 év
A szív izmai ekkor válnak lazábbá, az artériák viszont feszesebbek lesznek, ebben a korban a leggyakoribb a szívroham is. 20-30 éves kor körül már nem árt aktívan mozogni, mivel a torna évtizedenként 10 százalékkal javít a szív egészségén.
70 év
Az agy ebben a korban már lassabban dolgozik, lassabban kezd reagálni, romlik a memória, ám különféle gyakorlatokkal lehet stimulálni és karbantartani.
Tények és tévhitek
Sokan hiszik, hogy a fiatalság kulcsa egyszerű dolgokban keresendő, mások meg vannak róla győződve, hogy az öregedést nem lehet megállítani. Módszerek azonban mindig vannak, kérdés, hogy melyik mennyire válik be az egyes embereknél. Íme, két sztereotip példa arra, hogy a megoldás nem mindig ott keresendő, ahol evidensnek tűnik.
A logikai játékok fiatalon tartják az elmét: NEM
A memória- és agykutatók szerint a logikai játékok egyre növekvő piacán hamis az állítás, miszerint a fiatalos agy legfontosabb kelléke az elmejáték. A logikai játékokkal ugyanis az agy csak megtanul egy kognitív sémát, ezt az ismétlés során begyakorolja, és újra meg újra alkalmazza a már megtanult módszert, vagyis fejlődésről szó sincs, csak ismétlésről. Az agy „fittségét” egyébként sok tornával, zsírszegény ételekkel, meditációval és új dolgok tanulásával lehet megőrizni.
A házasságban élők tovább élnek: IGEN
Bármennyire is szívesen hangoztatják egyesek, hogy életük párja éveket csen el a meglévőkből, ez nem igaz. Mégpedig meglehetősen egyszerű okokból: a házaspárok figyelnek egymásra, így hamarabb rájönnek, ha valami baj van a társukkal. És ami szekálásnak tűnik, az sem az: noszogatják a másikat, hogy vizsgáltassa ki magát, ami segít a betegségek korai felismerésében és hatékony gyógyításában. Egymást is ösztönzik: könnyebben szoknak le bizonyos káros szenvedélyekről, ha közösen csinálják.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!