Úgy tűnik, a maláj utasszállító tragédiájával végképp betelt a pohár az európai vezetőknél: komolyabb szankciókra szánták el magukat Oroszországgal szemben. Az EU-hoz akkreditált nagykövetek csütörtökön kezdődő, majd péntek délelőttre is átnyúló értekezlete kiterjesztette azon üzletemberek és politikusok körét, akiknek európai számláit befagyasztják és megtiltják beutazásukat az EU területére, majd keményebb eszközök bevetésére is javaslatot tettek. Ennek értelmében az EU megtiltaná, hogy európai befektetők olyan orosz bankok részvényeit vagy kötvényeit vegyék meg, melyeknek legalább 50 százaléka orosz állami tulajdonban van, illetve tilalmat vezetnének be a fegyverek és az energetikai csúcstechnológia exportjára. A konkrét részletekről jövő kedden dönthetnek.
Ha életbe lépnek a korlátozások, az orosz gazdaság Achilles-sarkát találhatják el, hiszen az igencsak rá van szorulva az európai tőke- és technológiaimportra.
Az orosz bankok már tavaly is az európai piacokról finanszírozták mintegy 16 milliárd eurós tőkeigényük felét, és az energetikai szektor is nagy bajba kerülne, ha el lennének zárva az európai palagázos és arktiszi energiakutató, illetve a mélytengeri fúrótechnológiáktól. Noha a legdurvább fegyverről, az orosz államkötvények és energiahordozók vásárlásának tilalmáról egyelőre nem esett szó, Vlagyimir Putyin orosz elnök máris elkezdett azzal fenyegetőzni, komolyan megbünteti az országban működő európai vállalatokat.
Egyes források azt rebesgetik, hogy államosíthatják a Shell és a BP részesedését a Gazpromban és a Rosznyeftben. A pénzügyi piacok rögtön reagálni kezdtek a hírekre: máris rontottak az orosz állampapírok országkockázati besorolásán. Az orosz központi bank fél százalékponttal, 8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy enyhítsenek a „geopolitikai helyzetből fakadó inflációs nyomáson” (azaz az ukrán konfliktus okozta piaci bizonytalanságon), az elemzők állítják, valójában arról van szó, hogy attól félnek, a befektetők tömegesen viszik ki az országból a pénzüket, és azáltal tovább rontanak a rubel árfolyamán.
Fontos azonban látni, hogy Brüsszel még csak tervezi a büntetőintézkedéseket. Hivatalosan az állandó képviselők, azaz a nagykövetek döntenek az elfogadásukról, de az ügy annyira komoly és szerteágazó, hogy elképzelhető, végül az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak kell áldását adnia a szankciókra. Ez azonban nem lesz egyszerű feladat, ugyanis a kérdés rendkívül megosztja az országokat.
David Cameron brit miniszterelnök a héten élesen bírálta Franciaországot, ugyanis Párizs nem hajlandó leállítani azt az 1,2 milliárd eurós projektet, melynek keretében két Mistral típusú helikopterhordozó hadihajót adnának el Oroszországnak, és várhatóan a most bevezetendő fegyverembargó alól is felmentést kapnának erre az üzletre. Válaszul a francia és német sajtó képmutatónak nevezte Nagy-Britanniát, amiért rengeteg fegyvert szállít Oroszországnak, és fővárosa orosz oligarchának ad otthont. Ugyanakkor London úgy látja, a pénzügyi szankciók súlyosan sértenék a bankközpont City érdekeltségeit, és amúgy sem lennének olyan hatásosak, mintha leállítanák az Európába irányuló orosz gáz- és olajimportot. De ezt könnyen mondják: energiaellátásuk Európa többi részével ellentétben nincs kiszolgáltatva az orosz behozatalnak.
Így hiába sürgeti a szankciókat az eddig húzódozó Angela Merkel német kancellár, mondván, minél hamarabb bevezetik, annál hamarabb fel lehet oldani őket, elképzelhető, hogy az ellentétes érdekek miatt az uniós diplomácia ugyanolyan tehetetlennek bizonyul, mint az elmúlt húsz év minden nagyobb konfliktusában.
A brit sajtó hírei szerint Putyin lánya menekülni volt kénytelen Hollandiából a maláj gép tragédiáját követő oroszellenes hangulat miatt. A nyilvánosságot következetesen kerülő Marija Putyina (a róla készült kevés kép egyikén) egy kétmillió dollárt erő luxuslakásban él holland férjével Voorschoten városában. Férje egyébként vezető pozíciókat töltött be két orosz gázipari cégben, a Gazpromban és a Sztrojtranszgaznál is.
Az állítólagos menekülés előzménye, hogy a héten a holland város, Hilversum polgármestere dühös kirohanást intézett Putyin lánya ellen egy rádióinterjúban, amiért később bocsánatot kért. A házaspár lakása előtt azonban az elmúlt napokban többször is összegyűltek Hollandiában élő ukránok, hogy Putyin és politikája ellen tiltakozzanak – pedig eddig még talán a szomszédok sem tudták, kivel is futnak össze nap mint nap a voorschoteni ház folyosóin.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
