A rubel az ünnepek alatt is küzdött a fennmaradásért – most mégis úgy tűnik, hogy Oroszországot semmi sem menti meg a hosszú és fájdalmas válságtól. Ám még így is vannak, akik jól jönnek ki a krízisből: Putyin oligarchái.
2014 utolsó két hónapjában rég nem látott mértékű infláció rengette meg az orosz gazdaságot. Csak novemberben 15,4 százalékkal ugrott meg az élelmiszerek ára, s miközben Putyin a vodkát védte (mondván, a magas vodkaárak az illegális szeszfőzésre ösztönzik az embereket), a külföldi szakemberek már 2015-öt elemezték, és súlyos gazdasági recessziót emlegettek.
Az ukrán válság és az olaj árának csökkenése együttesen még a nagy orosz medvét is megrogyasztotta: a rubel látványosan értéktelenedik el, a jegybank már a devizatartalékait éli fel, a kormány pedig a Gazprombanktól vesz súlyos milliárdokért részvényeket, hogy legalább a bankszektor ne omoljon össze.
Évértékelőjében még maga Putyin is kénytelen volt beismerni, hogy a következő két év szlogenje Oroszországban a válság lesz. Igaz, ő valamelyest optimista hangvételt ütött meg: szerinte, ha minden jól megy, hamarabb is túl tudnak jutni a nehézségeken.
Ám akadnak olyanok is, akik már most fellélegezhetnek, mivel még épp idejében sikerült kiugraniuk a válságspirálból.
A Credit Suisse idei összegzése szerint Oroszországban 111 milliárdos kezében van az összes vagyon 19 százaléka, amivel kiérdemelte a világ legegyenlőtlenebb államának címét. Az oligarchák országában elsősorban azok járnak jól, akik valamilyen módon kötődnek Putyinhoz. Nem csoda, hogy némelyikük kísértetiesen jó időben szabadult meg egyes befektetéseitől. Így járt például az elsőgenerációs, tehát tapasztalt rókának tekinthető Mihail Fridman is, aki időben adta el a TNK-BP olajtársaságban birtokolt részét a Rosznyeftynek, s így 13 milliárd dollárt tehetett zsebre társával, German Kannal.
Nem kell félteni a másik vén rókát, Aliser Uszmanovot sem, aki bár jelentős veszteségeket könyvelhetett el tőzsdei vállalatainak elértéktelenedése miatt (csak MegaFon mobil távközlési cég közel 40 százalékot veszített értékéből mostanában), ám nem véletlenül ő Oroszország leggazdagabb embere: jó érzékkel szállt be időben a kínai internetes kereskedelmi sikervállalkozásba, az Alibabába, így továbbra sem fenyegeti az elszegényedés.
Nagyot bukhatott viszont Putyin egyik legjobb embere, Igor Szecsin, aki a Rosznyefty vezetője, mivel az állami olajipari vállalat részvényeinek értéke november óta ötödét elveszítette. Szintén aggódhat Arkagyij Rotenberg, a SMP Bank 63 éves társtulajdonosa (és egyben Putyin korábbi judopartnere), aki vagyonát főként építőipari vállalatának – többek közt csővezetékek és hidak építésére szóló – állami megrendeléseivel alapozta meg. Nem valószínű, hogy a válság idején elhalmozzák hasonló megrendelésekkel.
Úgy tűnik, a jövőben Oroszország is kénytelen lesz kilépni az olajbiznisz védőszárnyai alól, ezt épp Putyin egyik régi cimborája, Gennagyij Timcsenko mutatta meg. Bár állítása szerint még időben eladta az olajipari óriás, a Gunvor csoportban a ráeső részvényeit, de a Novatek gáztermelő cégben még mindig jelentős részesedése van, így bizonyosan nem ússza meg, hogy milliárdokat veszítsen. Viszont – nyilván nem függetlenül attól, milyen szoros kapcsolatot ápol a jelenlegi elnökkel – épp profilváltásban van: a gáztermelésről az almatermelésre áll át. A mezőgazdaság ugyanis kiváló lehetőségeket nyújt jelenleg az orosz milliárdosoknak arra, hogy vagyonukat olyasmibe fektessék, ami ismét nagy pénzeket hozhat. A nyugati szankciókra válaszul az oroszok még a nyár végén meghirdették az EU-ból érkező bizonyos élelmiszerek embargóját, ami a hazai agrárszektor felértékelődését is jelentette egyben. Timcsenko pedig élt a lehetőséggel: bevásárolta magát a legnagyobb orosz almatermelő vállalatba, az Alma Holdingba, így egy már most is jelentős haszonnal dolgozó, ám várhatóan a jövőben tovább bővülő ágazatban próbálhatja ki magát.
És itt zárul be a kör: mivel e pillanatban is egyre emelkednek az orosz élelmiszerárak, mindazok, akik az olajiparból átigazolnak, veszteségeiket új ágazatokban kompenzálhatják. Oroszországban tehát a válság ellenére a milliárdosok tovább növelik vagyonukat, míg a társadalom túlnyomó többsége nehéz körülmények között él, s várhatóan a következő években még tovább szegényedik majd – szintén a válság hatására.
-----------------
Az orosz válság olyan területeket is érzékenyen érint, amelyek első körben nem jutnának eszünkbe. Bajban van például a KHL, az orosz klubokra épülő Kontinentális Hokiliga, az elértéktelenedő rubel miatt ugyanis lassan a játékosok fizetése fabatkát sem ér. Egyre több klub válik fizetésképtelenné, és ahol mégis folyósítják a béreket, ott is a felét éri nagyjából a járandóság az egy hónappal ezelőttinek, nem csoda hát, hogy a külföldről igazolt játékosok menekülnek a ligából. Szintén gondban vannak a luxusmárkák – már az orosz oligarchák sem költekeznek olyan ütemben, mint korábban. Hiába mondják, hogy a luxuscikkek értékállóak még a legnagyobb válság idején is, ami jelenleg Oroszországban folyik, azt már a nagy divatmárkák is megelégelték. Mivel egyes üzletek forgalma az egy évvel ezelőttihez képest immár akár 30-40 százalékot is esett, több divatház egyszerűen kivonul az országból, mások pedig képtelenek tartani az ütemet a rubel árzuhanásával, így megesik, hogy egy-egy luxuscikk (mondjuk egy Gucci táska) ára az orosz boltokban kevesebb, mint az anyavárosokban, ahol gyártják őket.
Rekordszámban költöznek Londonba válság sújtotta hazájukból a legtehetősebb oroszok, kihasználva a brit „befektetői vízum” nyújtotta lehetőségeket. A The Sunday Times című lap a brit belügyminisztérium adatait idézve azt írta, hogy január és szeptember között 69 százalékkal több ilyen vízumot állítottak ki orosz kérelmezőknek, mint a tavalyi azonos időszakban. Ötmillió font (kétmilliárd forint) értékű befektetés esetén már három év után, tízmillió font (négymilliárd forint) befektetéssel már két év után megkapható a határozatlan idejű tartózkodási engedély, és e két utóbbi esetben a brit állampolgársági folyamodvány benyújtásával sem kell még egy további évet várni. A milliomosvízum kérelmezőinek az előírások értelmében brit állampapírokba, vagy Nagy-Britanniában bejegyzett vállalatok részvényeibe kell befektetniük.
Az orosz nagytőkések egyre nagyobb arányú bevándorlása általánosságban is meglátszik a londoni ingatlanpiacon. Az egyik legnagyobb londoni ingatlanközvetítő ügynökség, a Knight Frank adatai szerint az októberrel zárult hat hónapban a szuperprémium londoni ingatlankategóriában eladott lakások 21 százalékát orosz állampolgárok vették meg; ez az arány a megelőző hat hónapban még csak 13 százalék volt. (MTI)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
