Az IMF delegáció hazautazását követő hét eleji forintgyengülés körülbelül egymilliárdot húz ki a magyar devizahitelesek zsebéből. Az állam részint jól jár a forintgyengélkedés nyomán növekvő adóbevételekkel, ugyanakkor sokat veszít az adósságfinanszírozáson.
A múlt hétvégén félbeszakadt IMFtárgyalások nyomán bekövetkezett forintgyengülés elsődleges vesztesei a hazai devizahitelesek. Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője már az emlékezetes június eleji, a forintárfolyamot romba döntő Kósa Lajos nyilatkozat kapcsán készített egy becslést. Eszerint a külföldi devizában több ezer milliárd forint értékben eladósodott magyar háztartások törlesztési terheinek növekedése, a hazai fizetőeszköz árfolyamában júniusban bekövetkezett 4-5 százalékos árfolyamgyengülés hatására elérte a havi kétmilliárd forintos nagyságrendet. Ugyanez az összeg az IMF-delegáció elutazását követő árfolyammozgások következményeként plusz egymilliárd forinttal nőtt. De nem mindenki sír, amikor gyengül a forint. Kifejezetten jól járnak például a hazai gyógyszergyártók, amelyeknél a költségek zöme forintban jelentkezik, ám a bevételeik jellemzően euróban, illetve dollárban keletkeznek, azaz a magyar fizetőeszköz gyengülése jelentősen megemeli a forintban kifejezett árbevételüket. Hasonló a helyzete minden olyan hazai cégnek, amely exportra termel. a gyenge forint megdrágítja a külföldi áruk behozatalát is, ezért versenyelőnybe kerülhetnek azok a vállalatok, melyek importhelyettesítő termékeket gyártanak. A kiskereskedők egy része veszít, hiszen csökken a vásárlóerő, ugyanakkor a határ menti boltok nyilván jól járnak, mert több külföldi jön hozzánk vásárolni. Ilyen kettős hatás érheti az idegenforgalmi ágazatot is, hiszen az egyik oldalon nyer, mert várhatóan több külföldi érkezik hozzánk, a magyarok is inkább itthon nyaralnak, míg másfelől, a forintbevétel kevesebbet ér, mint korábban. A gyengébb forint költségvetésre gyakorolt hatásai lényegében kiegyenlítik egymást. Egyrészt növekednek az állami adóbevételek, mert a hazai fizetőeszköz gyengélkedése növeli az inflációt. Másfelől az államháztartás kamatterhei is megemelkednek, hiszen a magyar állam maga is devizahiteles! Becslések szerint a június eleji szerencsétlen kormány közeli kommunikáció, a rosszabbra fordult nemzetközi klíma és az EU– IMF párossal félbeszakadt tárgyalások legalább 1 százalékos hozamemelkedést okoztak az állampapírpiacon: drágább az államadósság finanszírozása. Végül az önkormányzatokról sem szabad elfelejtkezni. A települések adósságának kétharmadát, 614 milliárd forintot tesznek ki a devizahitelek. Magyarán a gyengülő forint az önkormányzatokat is adósságválságba sodorja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
