- „Nekünk Magyarország az első!” – fogalmazott Orbán Viktor huszadik évértékelőjén. Aki nem fideszes, azt megint kizárták a hazából.

- A szívből banán lett, a banánból rosszabb élet, a rosszabb életből kizárólagosság, a kizárólagosságból országkisajátítás.

- A 30 éves Fidesz szlogenevolúciójáról beszélgettünk Kálmán László nyelvésszel.

  <h1>Az MDF rendszerváltó plakátja az országra rátenyerelő, zsírtarkójú komisszárokat küldte el – de visszajöttek: a Fidesz autoriter politikusai azok. Akiknek esetében valóban igaz, hogy nyelvében él a hatalom.-  A plakát Orosz István alkotása</h1>-
  <h1>Orbán Viktor tisztán, fiatalon, liberálisan, az elnyomás ellen harcolva, tettre kész kéztartással... - Fotó: Kozma István, MTI</h1>-
  <h1>...és ugyanő harminc évvel később, illiberálisan, az elnyomással már nem hadakozva, kézrátétel közben. - Fotó: Kisbenedek Attila, AFP</h1>-

Az MDF rendszerváltó plakátja az országra rátenyerelő, zsírtarkójú komisszárokat küldte el – de visszajöttek: a Fidesz autoriter politikusai azok. Akiknek esetében valóban igaz, hogy nyelvében él a hatalom.- A plakát Orosz István alkotása

- – Kép 1/3

Kálmán László, a nyelvtudomány kandidátusa, az ELTE docense szerint a politikai kultúra abszolút zéró foka, amikor egy párt azt feltételezi az ellenfeleiről, hogy nekik kevésbé fontos vagy nem az első a hazájuk. A „nekünk” nyelvészeti szempontból kontrasztot jelent, szembeállítást valakikkel, akiknek nem Magyarország az első.

„Benne van ebben a szlogenben – vallja a nyelvész –, ami kulturáltabb helyeken egyáltalán nem fordulhat elő, hogy a politikai ellenfélnek a jóindulatát vagy a hazafiságát vonják kétségbe. Ez nem szerepel az eredeti, Trumpféle verzióban, az »America First« nem jelenti azt, hogy bárki másnak ne lehetne első Amerika.” Kálmán László elmondta azt is: ez a szlogen több korábbihoz hasonlóan másodlagos frissességű, magyarul lopták. Egyszerűen a Trumpkampány jelmondata, az „America First” (Amerika az első) magyar fordítása.

Ezt már korábban is láttuk, „A jövő elkezdődött!” szlogen egy fúrógép reklámja volt, a „Hajrá, Magyarország!”, amivel Orbán Viktor elbúcsúzik a híveitől, a Forza Italia magyar adaptációja. „Előszeretettel lopnak máshonnan” – fogalmazott a nyelvész, hozzátéve, a formai megközelítés mellett tartalmilag is üzen valamit, hogy miért épp Trumptól lopták a jelmondatot, elé téve a „nekünk” szót.

„Úgy tűnik, mintha ennek nem lenne semmi jelentősége, pedig van. Azon aztán lehet gondolkodni, hogy akkor vajon a többieknek mi az első. Egy másik ország vagy valami más dolog.”

A beszélgetésünknek ezen a pontján előkerült, hogy másoknak nyilván Soros György és a kötelező betelepítési kvóta, az idegen érdek az első. „Igen, ez az első változat: másik ország szolgálata. Kétféleképpen lehet ugyanis kontraszt.

Másoknak más ország az első, vagy egyáltalán nem egy ország az első, hanem valami más, mondjuk a pénztárcája. Egyébként a Jobbik már ki is gúnyolta ezt a sugallatot, miszerint a fideszeseknek nem az ország, hanem a zsebük az első” – idézi az élcet a nyelvész.

A szlogenekbe költött kirekesztés emlékeztethet bennünket a Fidesz holdudvarának 2002-es kokárdás mozgalmára, majd – már a bukott választás után – a „haza nem lehet ellenzékben” kitételre. De akár a „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” buzdítás is ilyen érzetet kelthet, mivel a saját híveit buzdítja ezzel a kormányfő, velük azonosítja Magyarországot. Ez utóbbiba azonban nehezen tudná belemagyarázni a kirekesztést Kálmán László. „A »nekünk« használata jobb példa. Egyébként az állítja elő a nyelvi kontrasztot, hogy a magyarban ilyenkor nem kötelező kitenni a névmásokat, viszont ha megtesszük, annak mindig speciális funkciója van.”

Nemcsak a politikai térben, hanem a hozzá rendelt önmeghatározás szlogenjeiben is szédítő utat járt be a Fidesz. A „Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre!” (1990) még egy liberális, generációs párt pulóveres, farmeros fiataljait jelenítette meg, akik a Honecker–Brezsnyev csók helyett kívántak nyugati fordulatot.

Orbán Viktor „békés átmenet helyett békés átmentésről” beszélt, amikor szakállasan-szigorúan panaszolta, „a kormányzatnak továbbra is tulajdonában vannak a megyei napilapok”. Ma neki lehet ugyanezt a helyzetet felróni. Az 1994-es „Ha unod a banánt, válaszd a narancsot!” idején már megvolt a pártnak a Mahír és Wermer András kampányguru. A nyelvész úgy látja: mindkét szlogen szellemes, és a pártról magáról szól, az első érzelmi viszonyulást kérve teszi ezt.

Négy évvel később egy felnőtt, tudatos Fidesz vágott neki a választásnak, egyszerű, közérthető, jól idézhető mondatokat használva, az akkoriban indult kereskedelmi médiumokkal növelt térben. Az erősödő középosztályról és az idegenszívű szocialistákról szóltak az üzenetek, akkor még döntően a saját programra fókuszálva. A „Van választás – polgári Magyarország!” (1998) a humorérzék eltűnésével párhuzamosan jelenik meg, kihalt belőle minden szellemesség vagy szellemeskedés. Ez a megkomolyodás, a 2002-es „A jövő elkezdődött!” pedig a dadaizmus emblémája. Innen kezdődik az, amikor már semmiféle értelme nincs annak, amit mondanak – mondja a nyelvész. Az eredeti fúrógépreklám a jövő technológiáját üzente, de a politikában ez tökéletesen értelmezhetetlen. Innovációt sugall, amiről valójában tudjuk, hogy nem volt innovatív jellege.

Ugyanilyen kétségbeesés szólhatott a két forduló közötti „Mindenki menjen el szavazni, és hozzon magával még egy embert!” jelképpé vált üzenetéből, amely egyébként a kommunista Marosán György 1957-es leleménye.

A 2006-os „Rosszabbul élünk, mint négy éve” aztán egy új fegyvert élesített be. „Ez a negatív kampány tipikus esete, amikor nem reklámozunk semmit, hanem a másikra mondjuk, hogy nem jó” – értékel a nyelvész. Emlékezetes, de biztos nem emlékszünk rá: a Fidesz akkoriban a kormányzati propagandára költött adóforintokat sérelmezte, „Önnek nem hiányzik ez a pénz?” üzenettel. De Orbánék sem emlékeznek: ma láthatóan nem fájnak ennyire a Soros-kampány elégetett milliárdjai.

A „Csak a Fidesz!” (2010) és a „Magyarország többet érdemel!” már a centrális erőtér meghirdetése utáni időszak, majd jött a „Magyarország jobban teljesít!” (2014), aminek Kálmán László szerint szintén semmi értelme, hiszen nem mondták meg, mihez képest. Ekkor egyébként az adófizetők 150 millió forintjából kifizetett kampányelemeket 200-200 ezer forintért vette meg a Miniszterelnökségtől a Fidesz-frakció és a párt. Jó üzlet volt.

Itt tartunk 2018-ban, amikor a Fidesz szerint csak a Fidesznek első Magyarország. Ami a nyelvész szerint utalás a nemzetközi trendekre is, miszerint az egész világban a befelé forduló, protekcionista, csak a saját országára koncentráló politika győzedelmeskedik.
 

Orbán Viktor tisztán, fiatalon, liberálisan, az elnyomás ellen harcolva, tettre kész kéztartással...


...és ugyanő harminc évvel később, illiberálisan, az elnyomással már nem hadakozva, kézrátétel közben.


Az MDF rendszerváltó plakátja az országra rátenyerelő, zsírtarkójú komisszárokat küldte el – de visszajöttek: a Fidesz autoriter politikusai azok. Akiknek esetében valóban igaz, hogy nyelvében él a hatalom. 

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!