Sokarcú politikuspalántaként lett Szaúd-Arábia trónörököse a mindössze 31 esztendős Mohamed bin Szalmán. Odahaza – főleg a fiatalok – az óvatos reformok élharcosaként tisztelik, kőkemény külpolitikája miatt viszont hajlíthatatlan héja hírében áll. Tőle remélnek változásokat mindazok, akik szerint az olajban dúskáló sivatagi királyságban megállt az idő.
Az ultrakonzervatív birodalom az iszlám szunnita ágának vezető szerepére tör, ekként mutatja magát az afgán tálibok, az al-Kaida vagy éppen a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni föllépéseiben is. A moszlimok szent helyeinek, Mekkának és Medinának őrzőjeként kiemelt helyet követel magának az arab világban. (Ebben akárha a színes forradalma nyomán meggyengült Egyiptom helyére pályázik.)
Ahol megállt az idő
Ezt a féleurópányi monarchiát mindig is befelé forduló, elmaradott társadalomként jellemezték, ahol rendre az államalapító fiai, a Szaúd-dinasztia agg tagjai követték egymást a trónon. A mostani, hetedik uralkodó, a 80 éves Szalmán király például sokat betegeskedő féltestvére, a 91 esztendős Abdullah halála után állhatott a birodalom élére 2015-ben.
A fiú, a trónörökössé katapultált kis herceg a nagypapáról elnevezett egyetemen (King Saud University) jogot tanult. Hamar apja udvartartását vezette, majd a világ legifjabb hadügyminiszterévé neveztetett ki. Így már neki róják föl a jemeni síita lázadókkal kirobbantott expanzív háborút.
Okkal.
Ekkor, alig 30 évesen nyíltak meg előtte a trónörökös-helyettesi palota kapui. Nemcsak Szalmán király fő tanácsadója, hanem gyakorlatilag a klán kulcsembere lett. Ő dönt arról, ki járulhat őfelsége színe elé. Mindebből arra következtetnek, hogy a koros király elszánta magát a fokozatos nemzedékváltás régóta időszerű előkészítésére.
Mohamed most nemcsak nagybátyja, az eddigi koronaherceg helyére ugrott, hanem a védelmi tárca megőrzése mellett egyben miniszterelnök-helyettessé is előlépett.
(Akár apja a trónra lépés előtt.)
A feltörekvő fiatal herceg valóságos funkcióhalmozó. Fotói mindenütt láthatók – a kirakatoktól az autók ablakáig. Két esztendeje ő a Gazdasági és Fejlesztési Tanács vezetője is. Az általa kezdeményezett apró léptű részreformok meglehetősen népszerűvé tették a fiatalság körében. A mintegy 30 milliós népesség 70 százaléka még nála is fiatalabb! Kulturális-oktatási vagy a nők jogait illető kérdésekben (is) bőven lesz tennivalója. Netán generációs földmozgást szimatolnának? Arra számítanak, hogy a jól képzett fiatalokat méltó munkalehetőséghez segítené, több nőt juttatna álláshoz, sőt egyszer majd jogosítványhoz is, valamelyest szabadabb kulturális szcénát, például mozik nyitását várják tőle…
Az olaj utáni korszakra készül
Mohamed herceg Saudi Vision 2030 néven meghirdetett távlati tervének lényege, hogy fölkészüljenek az olaj utáni korszakra, és több lábon álló modern gazdaságot hozzanak létre. A magánszektor részesedését 40 százalékról kétharmadra emelné. A világ legnagyobb olajvagyonával rendelkező ország bevételeinek túlnyomó többségét mindmáig a fekete arany exportjából termelik ki. A projekthez az állami olajmamut, az Aramco részleges privatizálása révén óhajt pótlólagos eszközökhöz jutni. A szintén Mohamed vezette vállalat értékét csaknem 2 ezermilliárd dollárra becsülik. Az elmúlt években alaposan megcsappant naftabevételek az új trónörököst gyorsításra késztetik.
A nagyra törekvő kis herceg a nemzetközi olajpolitika csapjainak csavarásában is mind nagyobb szerephez jutott.
Washingtonban aligha örültek, amikor Szalmán király, mintegy maga helyett vagy előtt (nem először és nem is utoljára) kedvenc fiát küldte Moszkvába, ellentmondásos kapcsolatrendszerük újragombolása érdekében. Az orosz Lukolil és az Aramco olajvállalat között hosszú távra lezsírozták az együttműködést. Aligha véletlen, hogy Mohamedet tárt karokkal várta Putyin elnök is.
Irak, Irán, Katar
Nosza, a Trump-adminisztráció is belehúzott. Az elnök sietve fogadta a Fehér Házban az ekkor még csak szaúdi védelmi minisztert.
Nem sokkal később, első külföldi útja is éppen Rijádba vezetett, ahol gigászi fegyverüzleteket kötöttek. Az ezt követő szunnita csúcson pedig Trump ismét kőkeményen „beszólt” Iránnak, amelyet a terrorizmus fő támogatójának titulált. Szaúd-Arábia külpolitikáját régóta meghatározza a regionális riválissal, Iránnal feszülő szembenállás. Amióta a síita klérus elűzte a perzsa sahot, kiéleződtek a két valláságazat közötti konfliktusok. Annak idején a szaúdiak komoly anyagiakkal támogatták Szaddám iraki rendszerét a szomszédvárral vívott háborújában, amely több mint félmillió iráni életet követelt.
A két ellenség több fronton néz farkasszemet egymással. Rijád Szíriában a rezsim megdöntésére szólít, Teherán a síita Aszadot támogatja. De a szaúdi udvar Libanonban (Hezbollah), Irakban, Bahreinben vagy Jemenben is Irán által távirányított és tüzelt erőket orront. A Teheránnal együttműködő Katar ellen szaúdi vezetéssel bevezetett blokád csak tovább hevíti a fölforrósodott helyzetet.
A piciny emirátust a terrorizmus támogatása miatt büntetik, bár ez esetben is joggal merülhet föl a szálka és gerenda esete… Az egyre befolyásosabb Mohamed herceg már előléptetése előtt sokat sejtetően azzal fenyegetőzött, hogy ha Irán a szent Kába-kő ellenőrzéséért vívandó háborúra készül, azt nem Szaúd-Arábiában, hanem „odaát” kell majd megvívni.
Teheránban a rijádi hatalmi átrendeződést „puha puccsnak” titulálták. A legfőbb síita vallási és politikai vezető, Hamenei ajatollah „leidiótázta” a rijádi vezetést.
A nemrég újraválasztott reformista Róhaní elnök ugyanakkor a viszálykodás diplomáciai rendezését sürgette, bár menten hozzátette: érdekes lenne, ha a szaúdi udvar is bármikor próbára tenné magát szabad népszavazáson. Az új trónörököst egyelőre nem fenyegeti ilyen kihívás…
Rijádban az udvari intrikusok Mohamed bin Szalmánt csak így emlegetik: „al-válád – a fiú”. Megfigyelők eközben a koros király kórlapjáról spekulálnak: demenciától a szélütésen át a Parkinson-kórig rebesgetik betegségeit. A frissiben felkent kis herceget már csak egy szívdobbanás választja el a rijádi tróntól. Hacsak ezt megelőzendő, apja magától meg nem hajol a kór követelményei előtt.
Palotába zárták. Szaúdi illetékesek tagadják, hogy házi őrizetbe helyezték volna a leváltott trónörököst. Előzőleg a New York Times arról írt, hogy Mohamed bin Nájef herceg nem utazhat külföldre, sőt nem hagyhatja el palotáját a Vörös-tenger partján fekvő Dzsidda városában. Testőrségét kicserélték, az épületet az uralkodóhoz hű fegyveresek védik. A király 57 éves féltestvérét belügyminiszteri tisztségétől is megfosztották, amikor Mohamed bin Szalmán lett az új trónörökös.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!