Kiszolgáltatott dolgozók

Ezek veszik fel a dolgozót az állományába, majd közvetítik ki egy másik céghez. A kölcsönzőcég fizeti be a járulékokat, végzi a bérszámfejtést és adja a fizetést is, amelyhez a forrást az a vállalkozás biztosítja, amelyik a kiközvetített dolgozót alkalmazza. Előfordul, például hogy egy segédmunkás vagy egy biztonsági őr akár 2-3 évig is ugyanazon a helyen, ugyanazt a munkát végzi, csak a munkaszerződésében szereplő alkalmazó cég nevét írják át időnként. A munkavállaló általában ezzel nem törődik, hiszen a lényeg, hogy a fizetését rendben megkapja – részben akár zsebbe is –, a problémával akkor szembesül először, amikor beteg lesz, és kiderül: nincs egészségbiztosítása, mert nem fizették be utána a tb-járulékot. Ha viszont ezt szóvá teszi, általában búcsút is inthet a munkának.

Emlékezetes: az adóhatóság és a rendőrség 14 megyében 320 helyen csapott le a héten egyszerre egy bűnszervezet vezetőire, akik „cégtemetők” működtetése mellett illegális munkaerő-közvetítésből szereztek hatalmas vagyonokat. A csoport tagjai olyan tevékenységeket kerestek, amelyek sok munkaerőt igényelnek, így például őrző-védő, takarító-, fuvarozócégeket. A mintegy tízezer munkavállalót kiszervezték a munkaerő-kölcsönző cégekbe, de a járulékokat nem fizették utánuk. A kár több milliárd forint. A köztartozást a lefoglalt vagyonokból rendezni tudják, ugyanakkor az egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő kölcsönzött dolgozók az utcára kerülve semmilyen ellátásra nem jogosultak.

Kiss Judit, a Manpower Munkaerő-szervezési Kft. vezetője is azt látja az egyik nagy problémának, hogy a munkavállalók sokszor asszisztálnak a csaláshoz, hiszen aláírták a munkaszerződésüket. Akkor háborodnak fel, ha kiderül, hogy semmilyen ellátásra nem jogosultak, nem menekülhetnek táppénzre, nem vehetik igénybe a munkanélküli ellátást. Mivel hivatalosan nem szerepeltek a foglalkoztatási bázisokban, nem számít bele a munkaviszonyukba az az idő, amikor nem fizettek utánuk járulékot, így kevesebb lesz a nyugdíjuk is. A szakember azt tanácsolja: aki munkát vállal bármilyen, akár kölcsönzött, akár közvetlen alkalmazási jogviszonyban, győződjön meg az őt foglalkozható cég vagy a munkaerő-kölcsönző korrektségéről, kérdezzen rá, hogy biztosan bejelentik-e. Erről egyébként a munkaszerződéséből sok mindent megtudhat – mondja Kiss Judit, megjegyezve: az emberek nem ismerik a jogaikat, és nem mernek ellentmondani a munkáltatónak.

Az illegális munkaerő-kölcsönző lebukása kapcsán a munkaügyi szakember nem tart attól, hogy az érintett dolgozók utcára kerülnek, hiszen azok a cégek nem szűnnek meg, ahol eddig effektíve munkát végeztek, vélhetően továbbra is szükség lesz rájuk, és akár direkt módon, akár egy másik közvetítő cégen keresztül alkalmazzák őket. Az viszont előfordulhat, hogy 2-3 havi bérükkel adósok maradnak a cégek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!