Nem jók a 2011-es EU-elnökség előjelei: hiányzik 2,1 milliárd forint, a kormány felépítése teljesen idegen az EU-s struktúrától, nagy csúszások vannak a közbeszerzésekben, de a mostani kormány az előzőre mutogat ahelyett, hogy felgyorsítaná az eseményeket.
Egyelőre nem övezi különösebb kormányzati érdeklődés a 2011-es uniós elnökséget. Egyes vélemények szerint ennek egyik oka, hogy az EU-nak már van elnöke, s így nem feltétlenül a soros elnökséget adó ország miniszterelnöke áll fél évig a középpontban. Még mindig késik a fő felelős, Győri Enikő államtitkári kinevezése – a HVG szerint azért, mert a 42 éves jelölt arra vár, hogy a nyár végén leteljen az Európai Parlament képviselői székében töltött első éve, és így 63 éves korától jogosulttá váljon az ottani nyugdíjra. A kormányalakítás óta nem hívták össze a parlament ötpárti munkacsoportját sem. Emiatt a múlt héten már tiltakozott az LMP. Az átadás-átvételi dokumentumok „nem nyilvános” volta miatt azt sem lehet tudni, hogy pontosan milyen a szakmai és a pénzügyi helyzet, de sajtóértesülések szerint az előző kormány 5,3 milliárdot költött el az idei 9 milliárdos előirányzatból, főleg a stáb képzésére, a brüsszeli székház bérleti díjára és népszerűsítésre. A képzésre fordított pénz egy része kidobott: több fideszes politikus is nyilatkozott arról, hogy saját szakembereket képeztek ki, és inkább rájuk számítanak majd a jövőben. Az elnökség költségvetésében jövőre 10, idén pedig 2,1 milliárdos hiány van. A fedezetről nincs még döntés. A Bajnai-kormány sok döntést elhalasztott, hogy már az Orbán-kabinet tudja meghatározni az elnökség arculatát, de a Fidesz szerint alultervezték a költségvetést. Forrásaink szerint ez szolgál majd ürügyként arra, hogy nyílt közbeszerzési pályázatok helyett a fejlesztési tárca költse el a pénzt médiapartnerek kiválasztására, protokollajándékokra, vagy biztonsági fejlesztésekre. Ráadásul vannak szakmai aggályok is. Balázs Péter volt külügyminiszter nemrég a Népszabadságban írt arról, hogy a kormányzati struktúra miatt alkalmatlan az EU-elnökség hátterének biztosítására, mert a miniszter nem teheti meg, hogy maga helyett államtitkárát küldi, továbbá a nagy súlyú ügyeket tárgyaló hat ágazati tanács három tárcánál zsúfolódik össze, hatalmas munkát róva a miniszterekre. Kormányzati körökben azonban csak legyintenek az utóbbi aggályokra, mondván: nem érdekli az EU-t, hogy miniszter vagy államtitkár jár a tárgyalásokra, a lényeg, hogy ugyanaz a személy menjen. Egy esetben okoz ez problémát, a nemzetgazdasági tárcánál, ahol Matolcsy Györgynek a gazdasági és a versenyképességi tanácsban is helyt kellene állnia, de „már gondolkodnak a megoldáson”. Nagyobb gondnak tartják, hogy Hende Csaba honvédelmi, Fazekas Sándor mezőgazdasági és Pintér Sándor belügyminiszter sem beszél angolul, a korábbi kormányok több tagjához hasonlóan.
A magyar kormányzati struktúra alkalmatlannak látszik a hatékony EU-elnökség hátterének biztosítására. A miniszterek nem küldhetik államtitkárukat maguk helyett, miközben a kormánytagok közül többeknek hiányos a nyelvtudása.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!