Október elején készülhet el a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslat. A Fidesz és a Bankszövetség álláspontja több kérdésben egyelőre igen távol áll egymástól. Lapunk ugyanazokat a kérdéseket tette fel az „ötletgazda” Rogán Antalnak (Fidesz), a Banki Hitel Károsultjainak Egyesüle te elnökének, Lénárt Mariannak, valamint az egyik befektetési cég neve elhallgatását kérő vezető elemzőjének. A Bankszövetség ugyanis nem nyilatkozik külön, és erre kérte a bankokat, illetve a befektetőket is.
1. Nem kellene-e különválasztani az átmeneti nehézségekkel küszködőket azoktól, akik sem most, sem később nem tudják teljes egészében visszafizetni a hiteleiket?
2. Az első nyilatkozatok szerint nem vonatkozhat mindenkire a mentőcsomag. Hol, mekkora összegnél lehet meghúzni a határt?
3. Mit csináljon, akinek a fél évvel ezelőtti kamatfordulón 180 forint volt a svájci frank árfolyama, most pedig 220, és már nem tud futamidőt hosszabbítani?
ROGÁN ANTAL
1. Ez természetszerűleg szétválik majd. Magyarországon ma körülbelül 1,2 millió lakás van terhelve jelzáloghitellel, ebből a lakáscélú hitelek száma valamivel 1 millió alatt van, a többi szabad felhasználású hitel, és körülbelül 100 ezer család esetében van jelenleg tartós fizetési elmaradás. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki fizetésképtelen, ezek egy része csupán különféle okok miatt 90-120 napja nem fizet. Azt szeretnénk elérni, hogy ezeknek a száma csökkenjen. Az általunk javasolt 8 pont közül több a büntetőkamat és egyéb extradíjak felszámításának tilalmát írja elő egy bizonyos időszak után, így ezek a családok visszatérhetnek a fizető adósok kategóriájába. De lesz egy-két tízezer olyan család, akinek az esetében már csak a miniszterelnök úr által bejelentett Nemzeti Eszköz kezelő Társaság lehet a megoldás.
2. Ha valaki már végképp csak azt a segítséget veheti igénybe, amit a Nemzeti Eszközkezelő jelent, akkor semmilyen garancia nincs arra, hogy a saját lakásában maradhat. Aki már ilyen típusú mentőövet vesz igénybe, akkor természetesen az adófizetők pénzéből csak a feltétlenül szükséges segítséget lehet neki nyújtani.
3. Most éppen erősödik a forint a svájci frankhoz képest, már 212 alatt tartunk. Ez a tendencia is folytatódhat, tehát teljesen felesleges az embereket rémisztgetni. Abban reménykedem, hogy ki tudjuk alakítani azt a rendszert, és ez a bankrendszernek is érdeke egyébként, hogy mindenki fizetőképes tudjon maradni. Nem azt mondom, hogy árfolyamtól függetlenül, de tartósan magas árfolyam esetén is.
LÉNÁRT MARIANN
1. Mi azt javasoltuk, hogy mindenféleképpen nagyobb hangsúlyt kell azokra fektetni, akik még fizetik a h iteleiket, de nagyon kiszámíthatatlan számukra, hogy mit hoz a jövő anyagilag, és pont ezért vannak most gondban a törlesztéssel.
2. Biztosan nem összegszerűen kell határt húzni. Fontos megnézni, milyen értékű a fedezeti ingatlan, az ügyfél mennyi ideje fizeti a hitelét, mikor vette föl, önhibáján kívül került-e ebbe a helyzetbe, adott esetben túlvállalta-e magát. Ha 240 forintos frank árfolyamnál váltják át a hitelt, akkor lenne ugyanakkora a törlesztőrészlet, mint a forinthiteleseknél. Akkor joggal mondhatja a sok forinthiteles, hogy miért kéne a devizahiteleseket segíteni, hisz ők az elejétől fogva jóval nagyobb kockázatot vállaltak azzal, hogy forintban vették föl a hitelt és fizették eddig.
3. Ezen csak olyan átütemezési „fondorlatok” segíthetnek, hogy a banknak sem kell lemondania akkora üzleti haszonról, az ügyfél pedig pár ezer forinttal többet törleszt, mint amikor felvette a hitelt.
ELEMZŐ
1. Komoly nehézséget okoz annak megállapítása, hogy pontosan ki is az, aki rászorul a könynyítésre, hiszen Magyarországon meglehetősen nagy űr tátong a hivatalosan bejelentett és a megszerzett jövedelmek között. Ezért egy pozitív diszkriminációs szabályozást könnyen ki lehetne játszani és sokan visszaélnének a törvényi könynyítés adta lehetőséggel. A kormány másik választása az lehet, hogy nem próbálja kategorizálni a rászorulókat, hanem a könnyítést minden devizahitelesre egyaránt alkalmazza, ez esetben viszont terhet jelent, hogy megnőne a potyautasok száma, ráadásul ismét divatba jönne a devizahitelezés, hiszen veszteség nélkül vállalhatna bármelyik ügyfél kockázatot.
2. Kijátszható a hitelösszeg szerint történő rászorultság megállapítása. Ehhez sok egyéb szociális tényezőt is számba kellene venni, ami viszont a bürokratikus költségeket növeli meg.
3. Középtávon stabilizálódni fog a forint-frank árfolyama, és hosszú távon is arra számítok, hogy az euró bevezetésének közeledtével erősödő pályára fog tudni állni a forint a főbb európai devizákkal szemben. Ez persze kevés vigasz a 20-30 éves futamidővel törlesztő hiteleseknek. Érdemes minél hamarabb a lehetőségekhez képest a banknál is és az ügyfélnél is tartalékot képezni arra az esetre, ha negatív irányba változnának meg a törlesztőfeltételek.
Önkormányzati segítséget nyújtana a devizában eladósodott budapesti lakáshitelesek kilakoltatásának elkerüléséért Horváth Csaba. Az MSZP főpolgármester-jelöltje közölte: javaslatukat az önkormányzati választások után a Fővárosi Közgyűlés elé viszik. Az „Átmeneti Segítség Program” lényege, hogy egy 10 milliárd forintos alapot hozna létre, amelyből néhány hónapos elmaradt törlesztőrészletek kifizetésére lehetne támogatást igényelni a kilakoltatás elkerüléséért. A támogatás összegét a pénzügyi alapba később vissza kellene fizetni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!