Végkielégítésén kívül 5-10 millió forintot is kaphat az a köztisztviselő, aki legkésőbb 2016 második fél évében önként felmond, és vállalja, hogy hat éven át nem megy vissza az államhoz dolgozni – ígérte Lázár János. A bürokráciacsökkentésért felelős miniszter tézisével négy baj van.
Az első, hogy diszkriminál, azaz különbséget tesz az apparátus és a többi közszolga között. Ugyanis ha egy tanár, egy orvos, vagy egy állami vállalat munkása mond fel, akkor nem illeti meg lelépési pénz. És kirúgásakor is csak a törvényi minimumot kapja meg. Márpedig ez a kérdés akkor válik különösen élessé, amikor Lázár elkezdi valóra váltani vízióját arról, hogy a mintegy 900 ezres közszolgaállományt 150 ezer fővel gyéríti – ugyanis ebben a körben már az egészségügyben és az oktatásban is „ritkít” a kormány.
A második probléma, hogy Lázár ezzel a bejelentett 73 intézmény megszűnése/beolvasztása miatt várható kormányzati csatáknak akarja elejét venni: a háttérintézmények ugyanis kifizetőhelyek is voltak. A sokmilliós lelépési pénz azonban csendesítheti a mutyiállásokért aggódókat. Középösszeggel, 7,5 millió forinttal számolva az említett hat éven át egy köztisztviselő havonta mintegy 105 ezer forintból gazdálkodhat, ami a nettó átlagfizetés mintegy kétharmada. Ha pedig valaki nem havi apanázsként használja, simán beindíthat ekkora összegből egy vállalkozást.
A harmadik visszásság, hogy Lázár javaslata jócskán terhelheti a költségvetést. Az említett 73 intézet mintegy 50 ezer embert foglalkoztat, illetve még legalább kétszer ennyien dolgoznak köztisztviselőként.
Ha csak 20 ezer ember áll fel – kirúgástól való félelmében – akkor az a büdzsének 150 milliárd forintjába fáj.
A negyedik baj pedig az, hogy ezek az emberek egy speciális tudással rendelkeznek, így csak töredéküket szívja fel a versenyszféra (már csak azért is, mert a magyar gazdaság nem hasít, így munkahelyek nem bújnak ki a földből), így többségük vélhetően megpróbál visszatérni az állami akolba, ha leketyeg a hat év.
A bürokráciaellenességből épít imidzset Lázár János, most éppen egy hódmezővásárhelyi gazda miatt szántana be egy agrárhivatalt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ugyanis azt írta vissza a gazdálkodó pályázatára, hogy „üres papírokat” adott be, ami Lázár szerint képtelenség. Így a helyszínen javaslatot is tett a hivatal beszüntetésére, noha az igen kedves Fazekas Sándornak. Ám az agrárminiszter pozícióját párton belül is meggyengítették a visszás földpályázati ügyek, így a Miniszterelnökség vezetője használhatja pofozóbábunak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!