„Te viszont, amikor imádkozol, menj be a legbelsőbb szobádba, és az ajtódat bezárva imádkozzál az Atyádhoz, aki rejtekben van, és aki a rejtekben is lát, megadja azt neked”. Vagyis: a vallásom csak rám és Istenre tartozik, nem a kormányra – Máté Evangéliumának ezen passzusára sok fórumozó hivatkozott az interneten, amikor kiderült: a jövő októberi népszámlálás során mindenkinek kötelező válaszolnia a vallási hovatartozására vonatkozó kérdésekre.
Aki a válaszadást megtagadja, szabálysértést követ el. A megszerzett adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. A 2001-es népszámlálás során a lakosság csaknem 260 egyházhoz, felekezethez, vallási szervezethez, közösséghez sorolta magát – önkéntesen. A népesség mintegy 55 százaléka, a vallást megjelölők csaknem háromnegyede a katolikus egyházhoz tartozónak vallotta magát. Közülük 5,3 millió volt a római katolikusok száma, a görög katolikusoké megközelítette a 269 ezret. A református egyházhoz tartozónak vallották magukat 1 millió 623 ezren, az evangélikusok száma 304 ezer, az izraelita vallásúak alig 13 ezren voltak. A statisztikával jogalapot teremthet a kormány arra, hogy további kedvezményeket adjon a történelmi egyházaknak.
Ez az azért is valószínűsíthető, mert nem ez az egyetlen gesztus, amelyet a kormányoldal a történelmi egyházaknak tesz. A költségvetéshez benyújtott módosítások alapján a Katolikus Egyház 5,3 milliárd forintot kap az eddig át nem adott ingatlanok utáni járadék címén – ezt a kormány is támogatta, vagyis biztosan átmegy a parlamenten –, hitoktatásra és a szórványtelepülési, kistérségi egyházak működésére 100-100 millió forint plusz juthat, a jáki apátsági templom rekonstrukciójára pedig 1,2 milliárd helyett 1,35 milliárd. Emellett szűkítené a szociális államtitkárság azoknak az egyházaknak a körét, amelyek szociális szakellátó intézmény fenntartójaként kiegészítő normatívára jogosultak, pontosabban csak a történelmi egyházak kapnának többlettámogatást, amelynek összegét tovább növelnék, miközben a világi működtetőknek, többek között a megyei önkormányzatoknak nem jutna több. A felsőoktatási törvény koncepciója alapján egyetemi karok egész sora szűnne meg a Corvinuson, az ELTE-n, a Műszaki és a Semmelweis Egyetemen, a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemeken, beleértve például az összes jogi kart is. Az ok: csak azok az egyetemi karok kapnák meg a működési engedélyt, amelyeken a minősített, tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya eléri a kétharmadot. Viszont a korábban egyetemi minősítést elnyert egyházi felsőoktatási intézmények mentesülnének ezen feltétel alól. Így például jogi diplomát csak a katolikus és a református egyetemen lehetne szerezni a jövőben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
