Rossz hír az allergiásoknak: hamarabb kezdődik a pollenszezon. Az ok: a klímaváltozás hatása a növényekre. Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) szerint idén már ezekben a napokban számíthatunk az első pollenekre. Dr. Páldy Anna, az OKI főigazgató-helyettese elmondta: a szokásosnál akár egy hónappal előbb megkezdődhet a pollenszórás ott, ahol a nappali hőmérséklet nulla fok feletti.
Az 1850-es évek óta a globális átlaghőmérséklet 0,76 Celsius-fokkal emelkedett, 2100-ra pedig a legrosszabb esetben akár 5 Celsius-fokkal is melegebb lehet.
Dr. Páldy Annát a felmelegedés egészségügyi hatásáról is kérdeztük. Válaszában elmondta, hogy „a klímaváltozás egészséggel kapcsolatos hatásainak két nagy csoportja különíthető el. A közvetlen hatásokat az időjárási helyzetek közvetlenül idézik elő: ezek közül a legfontosabbak a hőhullámok és az extrém időjárási események egészségi következményei. A közvetett hatások közé soroljuk a vektorok (pl. kullancs, szúnyog) által, valamint az ivóvíz és élelmiszerek által terjesztett betegségek, és a levegőben előforduló biológiai allergének (növénypollen és gombaspóra) által előidézett betegségek tér- és időbeli megjelenésének változását”. A szakértő szerint a kullancsok által terjesztett Lyme-betegség gyakorisága is nő, a meleg években egyre korábbi hetekben kell a fertőzött kullancs csípéseinek következményével számolni. Új betegségek is megjelentek hazánkban, mint például a 2010-ben Görögországban jelentős járványt okozó nyugat-nílusi láz. Nyaranta a felhőtlen napok száma is egyre nő. Ilyenkor az UV-sugárzás igen erős, ezáltal növekszik a bőr rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek száma, valamint a szemlencse homály, a szürke hályog kialakulásának kockázata már a középkorú lakosság körében is.
A klímaváltozás befolyásolja a természeti környezetet is, amely hatalmas kihívás elé állíthatja nem csak a természetvédelmet, de a mező- és erdőgazdaságot, a vízvédelmet is – tudtuk meg dr. Gálhidy Lászlótól, a WWF (Természetvédelmi Világalap) Hungary erdészeti programvezetőjétől. A változásokat hazánkban néhány olyan növény- és állatfaj megjelenése már jelzi, melyek korábban nem fordultak nálunk elő. Ilyen például egy kis termetű, afrikai eredetű fűféle, az aszályfű, vagy a Földközi-tenger vidékeiről ismert rovarok, az énekes kabócák. Erdeink közül jellemzően azok lehetnek veszélyben, amelyeket az elmúlt évtizedekben nem a számukra megfelelő területekre ültettek. Ilyenek a nyugat-dunántúli lucfenyvesek, sok akácos, nemesnyáras. A „helyükön lévő” őshonos erdők egyelőre, amíg a klímaváltozás nem válik intenzívebbé, kisebb veszélynek vannak kitéve. Az erdők összetett, bonyolult életközösségek, amelyeket nem lehet rövid idő alatt átalakítani a fafajok lecserélésével úgy, hogy közben a természetvédelmi értékek is megmaradjanak, bár egyes szakemberek ezt a megoldást is javasolták már. Dr. Gálhidy László szerint néhány évtized alatt természetes módon is megoldódhat ez a folyamat, hiszen a vegyes összetételű erdőkben azok a fafajok jutnak majd „uralomra”, melyek jobban tűrik a szárazságot. „A természetes erdő jobban »érzi« a klíma változását, mint az ember, és megfelelő folyamatokkal válaszol rá” – tudtuk meg a szakembertől. Az erdőtelepítés a légköri szén-dioxid mennyiségének csökkentésében is segíthet, ezzel párhuzamosan pedig a természeti rendszereket – így az erdőket is – támogatni kell abban, hogy ellenállóbbá váljanak a klímaváltozás hatásaival szemben.
A felmelegedés következtében búzából 14, rizsből 11, kukoricából pedig 9 százalékkal kevesebb teremhet, mint amennyire globálisan szükség van. A gabona mennyisége befolyásolja a haszonállat-állományt is, hiszen a világ gabonatermelésének megközelítőleg 35 százaléka takarmányként funkcionál, így a hús-, a tej és tejtermékek termelése is csökkenhet a jövőben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
